A szülők többsége először az óvodáskorú gyermeke kapcsán hall a beszédészlelési és beszédmegértési elmaradásról. A beszédészlelési és beszédmegértési zavarok okát és tüneteit az utóbbi két írásban megnéztük, a mai írásban pedig arról olvashattok, hogy mit kell tudnia egy 3 évesnek, egy 4-5, illetve egy 5-6 éves gyerkőcnek ezen a területen.

A hároméves gyermekek beszédészlelése és beszédmegértése

Az óvodába lépő gyerekek és a felnőttek beszédészlelési és megértési folyamatai között még igen nagy különbség van. A legfontosabb különbség, hogy ebben a korban a gyerekek még használják az ún. vizuális információkat. Ez azt jelenti, hogy az elhangzott beszédészleléséhez és -megértéséhez még szüksége van arra, hogy lássa a hozzá beszélő szájmozgását, illetve a mimikát is. Tehát nemcsak a beszédben előforduló szavak, hanem a hozzátartozó ún. szupraszegmentális elemek (pl. tempó, helyesejtés, hangerő) is nagyban befolyásolják, hogy mit ért meg a gyermek az elhangzottakból. Ezért nagyon fontos, hogy lassan, vagy legalábbis a felnőtt beszédsebességhez képest lassabban beszélj, figyelj oda a helyes artikulációra, s a mondandóhoz, szituációhoz illően válaszd meg a hangerőt is!

A négy-ötéves korú gyermekek

Ez az az életkor, amikor már képessé válnak a gyerekek arra, hogy az anyanyelv beszédhangjait felismerjék, ekkor már nincs igazán szükség különböző „segédelemekre”, mint a szájmozgás. De természetesen még így sem egységes a gyermekek teljesítménye. S ezt még színesíti az, hogy vannak olyan hangzók, melyeket könnyebb felismerni (á,o,ú), s vannak olyanok, melyek nehezebben (e,i,ő). Legnehezebb az ö,ő, ü,ű hangokat felismerni, emiatt van az, hogy sok ilyenkorú gyermek nem tudja még ezeket a hangokat kiejteni. Ami azonban biztos, hogy ezeknek az egyéni különbségeknek 5-6 éves korra ki kell egyenlítődnie. Mire kezdi az első osztályt tudnia kell a gyermeknek:

differenciálni a beszédhangokat: észlelni a különbséget a mássalhangzók és magánhangzók között és észlelni a különbséget a zöngés és zöngétlen mássalhangzók között (zár vagy szár? kép vagy gép?)

• azonosítani a hangsorokat, tudni kell az egymásutániságuk felismerését (szavak, értelmetlen szavak pontos visszamondása),
• valamint azt is, hogy az adott szóban hol helyezkedik el az adott hang (a szó elején, végén, vagy közepén halljuk az adott hangot?

Na jó, de miért fontos ez?

Ha nem észleli pontosan a hangokat az adott szavakban, akkor nem tud a szókincse bővülni. Hiszen a téves észlelés miatt nehezen ismeri és idézi fel a hangsorokat, nem rögzül, és nem bővül a szókincs. A hiányos szókincs pedig nem csak a jólismert beszédértési  és kifejezési nehézségeket okozhatja, hanem az idegennyelv-elsajátítás területén is jelentős hátrányt jelent, ha valaki nem vagy alig tud új szavakat tanulni.

(Felhasznált szakirodalom: Gósy Mária: Hallástól a tanulásig)