Alapelveihez, elgondolásaihoz hű, azoknak megfelelően viselkedő, azokkal összhangban kommunikáló és cselekvő személy. Számomra ilyen az, aki következetes. No de mit tehetünk azért, hogy ez megvalósuljon a fejlesztésben? Íme!

Nem tudom Te hogy vagy vele, de szerintem nagyon bosszantó tud lenni, amikor valaki bort iszik, és vizet prédikál. Nem arról van itt szó – félreértés ne essék – hogy soha nem lehet hibázni, tévedni, vagy magadnak ellentmondani. Dehogynem lehet, én is szoktam. Én sem mindig a legpontosabban fogalmazok, pedig azt kérem a vezetőktől. Én sem tudom 0-24-ben mellőzni azt, hogy apróságokon felhúzzam magam, amikor háromszor kellett visszafordulnom reggel, mert elfelejtettem, hogy ma kell kiírni a vízóra állást. Velem is előfordul, hogy nem fókuszálok eléggé, és így nem tudok olyan precíz visszajelzést adni, mint máskor, pedig erre buzdítom a vezetőket. Természetesen mindenkinek van rossz napja, meg fel tudunk kelni bal lábbal. Ami ennél a témánál kardinális az az, hogy minden nap törekszem rá, hogy annak megfelelően viselkedjek, kommunikáljak, amit másoktól kérek, amit nekik tanácsolok. Vezetőként, fejlesztő szakemberként, trénerként hatással vagyunk egy csoportra, az ott kialakuló dinamikákra, erőviszonyokra azzal is, hogy hogyan kezeljük őket e tekintetben, mennyire tartjuk magunkat az elveinkhez, a lefektetett szabályainkhoz, azzal összhangban viselkedünk-e, amit tőlük is szeretnénk látni.

Saját következetességem megmutatkozik például abban, hogy én magam is empatikusan fordulok az emberekhez, és nekik is ezt szoktam javasolni. Így igyekszem megmutatni a vezetőknek, hogy milyen jó is az, amikor valaki őszintén odafigyel rájuk, remélve, hogy tovább viszik, beépítik ezt a tapasztalatot. Vagy megdicsérem őket, amikor látom, hogy erőfeszítést tesznek, és átlépnek a saját korlátjaikon. Hogyan is várhatnám el, hogy ők fejlődjenek a rendszeres pozitív visszajelzés adásában, ha én sem adok nekik?

Aztán ott az idő és a figyelem. Például, x vezetőnek ugyanannyi lehetőséget biztosítok négyszemközti beszélgetésre, ventilálásra, segítségkérésre, mint y-nak. Egy workshop-on ugyanannyi időt hagyok A csoportnak is prezentálni a saját megoldási javaslatukat, mint B-nek, C-nek. Egy megbeszélésen annak is legyen alkalma megszólalni, aki nem feltétlenül rajong a szereplésért, de tudom, hogy vannak szuper ötletei. Hagyni kell teret mindenkinek kibontakozni, az is lehessen a nap mókamestere, aki mondjuk csak délutánra oldódik fel egy egész napos programon.

Elengedhetetlen a sokszínűség figyelembevétele. Hiszek abban, hogy elfogadónak kell lennünk egymással, így ennek megfelelően is cselekszem: meghallgatom mások véleményét, akkor is, ha nem feltétlen értünk egyet, és akkor sem gurul el a gyógyszerem, ha az adott témában nem sikerül meggyőznöm.

Ezek az elsőre értelemszerűnek tűnő, ám sokszor sajnos elhanyagolt dolgok mind-mind segíthetnek abban, hogy senki ne érezze azt, hogy őt megkülönböztetem másoktól, kevésbé érdekel az ő fejlődése, haladása. Számomra ezt jelenti a következetesség a fejlesztésben. És Neked?

Viktor Csenge
Junior szervezetfejlesztő

Hogy biztosan ne maradj le semmiről, kövess minket a közösségi médiában is: Facebook, LinkedIn, Meetup.com: Budapesten és Debrecenben. Iratkozz fel a hírlevelünkre is!