A Neumann Társaság blogja az informatika, robotika legmenőbb témaköreiről – újszerű megközelítésben.

Kvantumugrás

Kvantumugrás

Miben különböznek a hordozható és a viselhető technológiák?

2022. május 18. - ferenck

A vezeték nélküli kommunikáció elméleti alapjait Nikola Tesla dolgozta ki az 1890-es években, az első vezeték nélküli jeleket pedig a rádió apjaként ismert Guglielmo Marconi továbbította 1894-ben, két mérföld távolságra.

A kormányzati használat szintjén az első világháborúig visszavezethető, mára az információs technológiával összeintegrálódott mobil technológia – a mobil kommunikáció és a mobil számítástechnika – azóta teljesen megváltoztatta az emberi társadalmakat. Ez az integráció tette lehetővé a „bármikor, bárhol” online létet, megteremtve, hogy folyamatosan új, a társadalmi, érintkezési és szerveződési formákat megváltoztató lehetőségek jelenjenek meg.

Ma már a mobiltechnológia és az internet az ICT fejlődésének legfontosabb hajtóerői. Minden mobil: interakció, kormányzás, kereskedelem, és a kapcsolódó szolgáltatások, például a városvezetés is egyre inkább az. A trend percről percre, évről évre erősödik, ez már az innováció 2.0 kora, és a mobil megoldások talán a digitális szakadék felszámolásában is segítenek.

w0.jpg

A mobil technológiák fejlődése a magunkkal hordozható (portable) technológiák diverzifikációját eredményezte. Manapság szinte minden infokom eszközt, legyen szó számítógépről, számítógépként funkcionáló tabletről, okostelefonról, GPS navigációs készülékről, játékkonzolról, magunkkal vihetünk bárhova.

A hordozható technológiák dominanciájában kulcsfontosságú volt az okostelefonok megjelenése, a legtöbb ilyen jellegű megoldás valamilyen szinten ehhez a készülékcsaládhoz kapcsolódik, belőle nőtt ki. Több szakértő szerint a mobil számítások és a vezeték nélküli hálózatok jelentik a komputertechnológia jövőjét.

Ezekkel a tendenciákkal összenőtt a szintén hordozható, de nemcsak hordozható, hanem magunkon viselhető (wearable) eszközök diadalútja is. Kiegészítőként, ruhába varrt/beágyazott, testünkbe implantált vagy akár a bőrre tetovált gépecskékről van szó. Praktikus felhasználási célokat szolgálnak, mikroprocesszorok működtetik őket, adatokat fogadnak és küldenek az interneten.

Gyors elterjedésük következményeként, a viselhető technológiák a dolgok internetének (Internet-of-Things, IoT) az „avantgarde-ja.”

Hasonló eszközöket egyébként régóta használ az emberiség. Szemüvegek már a tizenharmadik században is léteztek, a karon való viseléshez elég kicsi időmérőket pedig 1500 óta hordanak. Modern változataik két kulcsszempontból különböznek tőlük: mindegyikben van mikroprocesszor, és képesek internetre kapcsolódni.

A viselhető technológiák első nagy hulláma a rengeteg fogyasztót elérő fitnesz-tevékenységeket követő kütyük voltak, majd jöttek az okosórák, képernyővel és egyre robusztusabb mobil alkalmazásokkal. Aztán a bluetooth-os headsetek, a netkapcsolatos szemüvegek következtek, mindegyikkel fogadhatunk és küldhetünk adatokat vezeték nélküli és mobil hálózatokon. A fejlesztésekből az infokom egyik motorja, a játékipar sem maradt ki, magunkon viselhető technológiáik, headsetjeik a kiterjesztett és/vagy a virtuális valóság élményét kínálják.

Egyes technikák a bíztató kezdet ellenére, kudarcot vallottak. Legékesebb példájuk az internetre kapcsolódó, csodaszemüvegként beharangozott Google Glass. Divatos és praktikus kiegészítőnek szánták, nem vált be, az utóbbi években speciális mérnöki alkalmazásával próbálkoznak.

A jelen trendje a fogyasztói hasznosulásról a speciálisabb és gyakorlatiasabb megoldásokra való fókuszváltás. Kulcsok és jelszavak mikrochipes beültetésekkel válthatók ki – az ujj végébe implantált, rövid hatótávú NFC kommunikációt vagy rádiófrekvenciás azonosítást (RFID) használó chip hasonlít az elcsavaró kutyusokat, cicákat nyomon követő technikákhoz.

w1.jpg

Ma az egészségügyben találkozunk a legfontosabb viselhetőtechnológia-alkalmazásokkal: az emlőrák korai jeleit kimutató, az infót további elemzésre elküldő intelligens tapasszal, idős személyeket figyelő és a kezelőorvost baj esetén figyelmeztető pántokkal, a szív- és az agytevékenységet monitorozó, ideiglenes okos tetkóval, a Parkinson-kór szimptómáit kutató okosórával, a levegőminőséget és a légszennyezést elemző kütyükkel stb.

Óriási a potenciák a hamarosan a hétköznapok összes aspektusát meghatározó technológiacsaládban.

Frissítve: 2023. december 27.

A bejegyzés trackback címe:

https://kvantumugras.blog.hu/api/trackback/id/tr2117827713
süti beállítások módosítása