WÉBER ANIKÓ: MARCI ÉS A BŰVÉSZOLIMPIA c. meseregény

AJÁNLÓ

 „Egyedül gyorsabban halad az ember, de kettesben messzebbre jut.” /afrikai közmondás/

Marci egy általános iskola második osztályos értelmes, jóindulatú, melegszívű kisdiákja. Számtalan kaland esett már meg vele és társaival a Pagony Kiadó Most én olvasok! sorozatában. Azonban a kiadó és az író nem hagyja magukra a lelkes betűfalókat azután sem, hogy elsajátították az olvasás képességét, hanem megkínálja őket hosszabb lélegzetvételű olvasmányokkal is. Marci és osztályának történetei még mindig nagyobb betűkkel, képekkel tűzdelve és könnyen olvashatóan, de már hosszabb meseregényben folytatódnak a kitartó érdeklődők örömére. 

A Marci és a bűvészolimpia című mesében a szerző nagyon fontos témát bont ki, olyan emberi értéket helyez a középpontba, mellyel, ha nem rendelkezünk, szegényebbek maradunk mind szellemi, mind érzelmi síkon. Ez a cseppet sem haszontalan emberi összetevő, az együttműködés képessége, melynek egyaránt mozgatórugója az alkalmazkodás és mások elfogadása.

A könyv címe rögvest felvillantja a történet motorját. A városban bűvészolimpiát szerveznek, ahol másodikosok mérhetik össze tudásukat. Marciék tanító nénije ötletesen tálalja a bűvészversenyen való szereplés lehetőségét a gyerekeknek, mellyel egyből felkelti valamennyiük érdeklődését. Az izgalom érthető, hiszen a varázslatnak nemcsak szemlélői, hanem résztvevői is lehetnek a gyerkőcök, sőt egyenesen saját bűvész show-juk főszereplőivé válhatnak!

Mivel az olimpiára azonban csak két csapat nevezhet osztályonként, ezért először egy osztályversenyen kell megmérettetniük magukat a csapatoknak. A másodikosok kezdeti lelkesedését hamar felváltja a kételkedés a másikban, hiszen nem baráti alapon megy a csapatalakítás, hanem a tanító néni választása szerint. Vannak, akikről köztudott miben jók, sokakról viszont lehet, hogy egyáltalán nem tudja senki, hogy van-e valamilyen hasznos képessége, rejtett tudása. Ekkor ugye felmerül a kérdés a gyerekekben, a csapatuknak mi haszna lesz egy visszahúzódó, halk vagy éppen a hangos, hőbörgő társuk jelenlétéből.

A bűvészkedés egy gyerek számára egyet jelent a varázslattal, amit melyik lurkó nem szeret?! Ám ugyanúgy vonzó lehet az is, ha a titkok ismerőjévé válhat, azaz nézőből egyenesen előadóvá avanzsálhat! Persze nem mindenki vágyik ugyanarra, sokfélék vagyunk, ahogy Marciék csapata is. Tibi a mindig középpontban lévő megmondó ember, Ábel az inkább háttérben lévő szereplésre egyáltalán nem áhítozó félénk fiú, Csenge és Marci pedig a harmóniára vágyó és a többieket kibékíteni törekvő csapattagok. Együttműködni nem könnyű, ahhoz előbb meg kell ismerni, majd elfogadni a másikat.

A csapatmunka sokszor felnőttkorban sem gördülékeny, hát még gyerekként, amikor még csak tanulja a gyerkőc ezt a fajta munkamódszert. Szerencsések azok a gyerekek, akik az együttműködési készséget korán elsajátítják. Az iskola kiváló terep erre, ahol a csoportos feladatmegoldások során gyakorlatot szerezhetnek a nebulók és rutinná válhat az együtt dolgozás. A felnőtt lét során is megfigyelhető, hogy sok képzett és erős hivatástudattal bíró munkaerő található mindenhol, azonban a magas szintű szaktudás csak az egyik összetevője a hatékony munkavégzésnek. Az már rajtunk múlik tudunk-e egyszerre intelligens, egymást támogató, jó csapatjátékosok is lenni. Na meg a többi csapattagon.

Ábelről kiderül a közös munka során, hogy miben jó és mikor képes hatékony lenni, tehát igenis vannak erősségei. Tibi hangoskodását és kivagyiságát is ki tudja aknázni a csapat, sőt általa szereznek merszet és önbizalmat a többiek is a műsor során. Csenge tehetségének is teret ad az előadás sokoldalúsága, mert hogy nemcsak bűvésztrükkel készülnek a gyerekek, hanem ügyességi, logikai feladatok is várnak rájuk és egyéb előadó művészeti tehetségüket is megvillanthatják. Marci pedig a csapat láthatatlan lelke, mert ugyan nem csapatkapitány, mégis önzetlen, érzékeny, készséges valójával a különböző egyéniségekből csapatot kovácsol a háttérben. Így formálódnak napról napra a Cilinderes eltüntetők.

Nincs annál jobb érzés, mint elfogadni a másikat olyannak amilyen, hibáival, hiányosságaival együtt és érezni, hogy minket is elfogadnak olyannak, amilyenek vagyunk. Attól vagyunk igazán emberiek, hogy nem vagyunk tökéletesek.

Amikor megakadnak Marciék a munkában, kiváló érzékkel avatkozik közbe a tanító néni és okosan inspirálja őket a felkészülés és házi verseny során a magasabb szintű megmérettetésre is. Ugyanakkor, hiába van egy kreatív és elhivatott tanerő az osztály élén, nem állhat ott az összes csapat mögött folyamatosan segítve a felkészülésük minden részletét. Köztudott, hogy ilyen korban az iskola és a gyerekek legnagyobb hátországa a szülői támogatás. Így van ez Marciéknál is. Marci apukája bázist ajánl az otthonukban a közös gyakorláshoz és támogatja is a gyerekeket - Marcit külön is - a vállalásukban. Majd folyamatosan a többi szülő is besegít a csemetéjének. Minden gyereknek a mutatványban, és valamennyi szülőnek a felkészülésben kialakul a maga szerepe, hiszen, ha egy csapat tagjai felosztják egymás között a feladatokat, mindenki felelős is lesz azért, hogy elkészüljenek a kitűzött vállalással, vagyis a csoport minden tagjának együttműködésére szükség van, mert hogy ennek sikerétől függ a teljesítmény.

Marci nagyon-nagyon szeretne nyerni, de a csapat egyes tagjai sem hisznek még sem magukban, sem a csapat erejében igazán. Ekkor Marci édesapja elárul egy csapattrükköt a fiának:

„Amikor mindenki egyedül indul a matekversenyen, az nyer, aki a legjobb matekos. Ez olyan, mintha az győzne, akinek a legnagyobb építőkocka jutott. De a csapatverseny más. Ott többen vagytok. Mindenkinek van egy kockája. lehet, hogy az ellenfél kockája nagyobb, a tiétek pedig kisebb. De ha ti négyen egymásra rakjátok a kockáitokat, akkor abból magasabb torony lesz, mint az ellenfél kockája – magyarázta apa, és egymásra rakta a négy kis kockát.”  

Az együttműködés gyakorlás és munka kérdése. Össze kell csiszolódni és bízni a másikban. Az a csapat, mely nem összetartó esélytelen a győzelemre. A Cilinderes eltüntetők ezt megértik és megtapasztalják milyen az, ha különböző egyéniségek csapattá kovácsolódnak, együtt sikerre viszik és megvalósítják a pillanatnyi álmukat. 

Wéber Anikó ismét olyan könyvet alkotott, melyből egyszerre meríthet muníciót a pedagógus, gyerek és szülő is. Az elfogadás, összefogás, közösségépítés az emberi társadalom alapkövei. A gyerekeinknek nem lehet elég korán mindezt megtanítani, jómagunknak pedig soha nem árt a gyakorlás, vagy egyes készségek újraindítása, de az sem kizárt, hogy valaki épp a gyermekek nyelvén érti meg mi hiányzott eddig az életéből.

A minap egy ötödikes osztály tanulóinak küldtem egy példányt A Pál utcai fiúk Poket zsebkönyvből, a következő üzenettel, mely jó tanácsot végszóként ajánlok minden gyereknek, de felnőttnek is egyaránt:

Egy csapat megléte, az ahhoz való tartozás, az összedolgozás képessége és egymás támogatása varázslatos értékek az életben. Legyen ezekben a csodákban minél többször részetek és erőtök sugározni fog, fényetek pedig messzire világít majd!

szerző: Wéber Anikó

cím: Marci és a bűvészolimpia

kiadó: Pagony (2021.)

oldalszám: 88

fedél: keménykötés

ajánlott korosztály: 5-8 év

illusztrátor: Rátkai Kornél

Képek forrása: net

A mesekönyv itt megvásárolható.

Wéber Anikó „Marci-könyvei” a Pagony Kiadó gondozásában:

olvasni tanulóknak:

• Marci iskolás lesz – nagybetűs szint – Most én olvasok! (5-8 év)
• Marci és a legvidámabb osztály – Most én olvasok! 1. (6-10 év)
• Marci és a kincsesláda – Most én olvasok! 2. (6-10 év)
• Marci és a farsang – Most én olvasok! 3. (6-10 év)
• Marci a várkastélyban – Most én olvasok! 4. (6-12 év)

haladó olvasóknak:

• Marci és Merkúr – Űrlény az osztályban
• Marci és a bűvészolimpia