Kultúr Krimó

Mikor hallgattál meg utoljára egyben egy lemezt? Úgy, hogy leültél a kanapéra, bekapcsoltad, és nem figyeltél semmi másra? Én Paár Julianna Hangoló Kerekerdő albuma elött nem nagyon emlékszem ilyesmire, de arra sem, hogy mikor került a kezembe, fülembe utoljára olyan album, ami azzal a határozott koncepcióval készült volna, hogy egyetlen ívre épüljön, egy nagy utazásra vigyen el, a dalokat, mint az út állomásait használva. A Kerekerdő viszont ilyen, és ez csak egy dolog a sok közül, ami miatt érdemes meghalltatni ezt a 13 dalt.

Fotó: Galán Géza - Forrás: www.papageno.hu

Paár Julianna a magyar zenei élet egy igazán sokszínű egyénisége, akinek nem csak új lemeze, hanem egész pályája egy nagy-nagy zenei kaland. Énekelt világzenét a Tárkány Művekben, a Magyarvista Social Club-ban, a Nana Vortexben, autentikus népzenét a Bazseva zenekarban, acapella formációja pedig Dalinda néven járja az országot-világot.

Emellett pedig zeneterapeuta is, aki hétről-hétre zenés foglalkozásokat tart kisgyerekes családoknak. Mindezeket a szeleteket külön külön is érdemes megismerni, de kb 1 óra alatt mostmár kikristályosítva is befogadható,

Julcsi új lemeze ugyanis mintha eddigi karrierje esszeciája lenne.

Ezt alátámasztja a lemezen vendégszereplő zenészek névsora, a főszereplő, Jancsi változatos kalandjainak zenei mélységei és magasságai, és a zenepedagógushoz méltó történetmesélés és vonalvezetés is.

Paár Julianna – forrás: H a n g o l ó – Zeneterápia Facebook-oldala

Jancsi egy kis falu kis legénye, ahogy az már lenni szokott. Vele utazhatjuk körbe az egész világot, és követhetjük nyomon, ahogyan élete párját keresi a meglepetésekkel, kudarcokkal, veszéllyel, és persze jókedvvel átszőtt felfedezőúton.

Az atmoszférikusan erős bevezető után összeismerkedünk tehát Jancsival, aki hamuba sült pogácsával útrakel, és megérkezik a bolondos leányok falujába -akik hangját a Biatorbágyi Népi Ének Műhely és a Göncöl Táncegyüttes tagjai adják-. A lányok előbb észre se veszik a vendéget, majd pedig gúnyolva, kinevetve vetik ki maguk közül, ezzel máris elhozva az út első kudarcát.

Ezen a ponton, a lemez viszonylagos elején máris érezhető, hogy ez az album nem csak a gyerekeknek, hanem egy másik mélységben nagyon is a felnőtteknek is szól,

hiszen a felnőttségnek is általános élménye a nem megfelelő, ellenséges közegbe való kerüléssel való megküzdés. Ugyanakkor az elbeszélésmód a gyerekek számára is tökéletesen érthetővé teszi a helyzetet. Tökéletesen érthető hát, hogy Jancsi szedi a sátorfáját a bolondos leányokat hátrahagyva. Így érkezik meg egy sötét erdőbe, amit nem csak a narráció miatt, de a megintcsak atmoszférikus hanghatások okán is szinte magunk előtt látunk. Az erdőt boszorkányok lakják -hangjuk Tímár Sára és Orbán Johanna-, akik a gyanútlan utazóra mindenféle átkot szórnak, majd pedig hatalmas vihart idéznek a fejére, úgyhogy innen is rövid úton menekülnie kell.

Az első kudarcot tehát rögtön követi a második anélkül, hogy lett volna nyugvópont a kettő között Jancsi számára. Némi kapaszkodó azért mégis van neki is, és a hallgatóknak is, ez pedig Jancsi nótája, az “Ezt a kerekerdőt…” kezdetű, ami végig mankóul szolgál a nehéz helyzetekben, mindig picit más tempóban, más hangulattal megszólalva, de mindig megindítóan, mint hitvallás, mint egyfajta mantra. Ez ad erőt mindig továbbmenni, és ennek segítségével jut el a következő faluba is, ahol csak legények laknak, mégpedig suszterlegények. Ez különösen kapóra jön Jancsinak, mert az átok-viharban tönkrementek a cipői, így csináltat is magának egy új pár lábbelit.

A cipésztársaság szószólója pedig - hangja az ex-Góbés, Erdőfűs Kiss B. Ádám - nem csak cipőt, hanem mulatságot is kínál neki, elhivják a helyi kocsmába, ez a közeg tehát kis időre befogadja. A kocsmában, annak rendje és módja szerint szomorúság és öröm is helyet kap az este során. A kesergő egy picit átalakított változatát én egy Magyarvista Social Club-dalból ismerem, de nagyon illeszkedik a történetbe, és Kiss B. hangja is nagyon passzol hozzá.

A mulatáskor megszólaló dal (Áj falusi csárda, fent) pedig szerintem a legeslegjobb az egész lemezen. Lendületes lüktetésű egyveleg, aminek legalább néhány sorát talán mindenki ismeri.

De eljön a hajnal, lány pedig az egész faluban nincs, úgyhogy a fáradt Jancsi ismét felkerekedik és továbbmegy. Egészen a világ végéig, ahol úgy dönt, Isten segítségével hazaindul. Ez azonban nem ilyen egyszerű, ugyanis a világ végi szakadéknál lelát egészen a pokol mélyére, ahol az örgödök báloznak. Ebbe a bálba Jancsi, és így mi is belefeledkezünk egy pokoli duda-nóta erejéig. Mindenki tudja azonban, hogy nem célszerű sokáig az ördögök között maradni, Jancsi is menekülőre fogja tehát. Hosszú és nehéz barangolás után, kedvenc nótáját dúdolva hősünk lassan lassan megérkezik saját falujába, ugyan kedvese nélkül, de sok sok kalanddal a háta mögött. Egy jó mesének azonban boldog a vége, és ez egy jó mese: a falu főutcájára érve Jancsi találkozik egy csodaszép lánnyal, akivel rögtön egymásba is szeretnek, és meg is tartják a lagzit. Ami igazi seregszemle, a vándorút összes korábbi szereplője képviselteti magát, a bolondos lányok a suszterlegényekkel mulatnak, a boszorkák meg az ördögökkel, és ez egyben a lemez fináléja is. ahol sorra mondanak nekünk búcsút a szereplők, illetve itt már az őket megszemélyesítő vendégművészek.

Innen derül ki az is, hogy nem csak az énekesek voltak a folk-világ ismer alakjai, hanem a zenészek is, ugyanis Papp Endre, Bognár András  és Szabó Dániel, azaz a Bazseva zenekar legnagyobb része mellett hallhatjuk Csernók Klára, Bede Péter és Takács Ádám játékát is. 

Ez az album olyan, mint egy kalandfilm és egy kalandregény ötvözete. Egy lendülettel befogadható, de a befogadóban elvenekedik meg, így tud igazán tanulságos és hatásos lenni. A hatásai pedig nem csak tudatosan, de a tudat alatt is jelen vannak, mindenképp érdemes rászánni egy órát. Ezt pedig nem csak felvételről lehet megtenni, ugyanis most szombaton, október 19-én délután a Fonóban élőben is végighallgatható mindez, egy nagyszabású lemezbemutató koncerten.