Hogyan hozhatunk létre igazságos és fenntartható jövőt? És hogyan tud ebbe bekapcsolódni az egyház? – ilyen és hasonló kérdésekre keresték a választ a Határaink és felelősségünk – Egyházak, klíma, társadalom és igazságosság című online beszélgetés résztvevői. A Kovász Közösség által szervezett eseményen szóba került az a vágy, hogy már az Édenkert óta el akarjuk venni, ami nem a miénk, továbbá az örömtelen munka és a környezetvédelem kapcsolatát is körüljárták a résztvevők.
Szerző: Torda Eszter
A Föld lakosságának legtehetősebb 5 százaléka 1990 és 2015 között 37 százalékban járult hozzá a szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez – derül ki a Cambridge-i Fenntarthatósági Bizottság által készített, április 13-ai jelentésből. Az eredmény rendkívül megdöbbentő és elgondolkodtató. Vajon mit tehet az átlagember Földünk megóvásáért, mi ebben az egyéni felelősségünk, és hogyan tud részt vállalni benne a társadalom egésze és az egyház?
A Kovász Közösség által szervezett beszélgetésen Szabó B. András evangélikus lelkész a Magyarországi Evangélikus Egyház Ararát Teremtésvédelmi Munkacsoportjának képviseletében, Domaniczky Orsolya környezetpolitikai szakértő, a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom munkatársa, Kodácsy Tamás református lelkész, ökoteológus, a Magyarországi Református Egyház Teremtésvédelmi Műhelyének vezetője, Rodics Katalin kutatóbiológus a Greenpeace magyarországi tagszervezetétől, Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke és Nagy Károly humánökológus, a Karátson Gábor Kör titkára keresték a válaszokat a fenti kérdésekre.
Mi a környezetkárosítás mértékegysége?
Az első és leglényegesebb felvetésben a beszélgetőpartnerek megkísérelték meghatározni, vajon mire is van szükség valójában a pozitív változáshoz, és mit tudunk mi, átlagemberek tenni mindezért. „Ennek az egész folyamatnak a mérhetőségét egyszerűen és könnyen kommunikálhatóan kellene végrehajtani – mutatott rá mindenekelőtt Szabó B. András a cambridge-i jelentésre is utalva. – A környezetkárosításnak nincsen mértékegysége. Nincs olyan egység, mérőszám, ami azt mutatná, hogy ki mekkora kárt okoz, így marad a pénz.” A gazdaságetikával is foglalkozó kutató teológus így fogalmazott a folytatásban: „Nagyon alapvető változásnak kéne történnie a gondolkodásunkban, és ez szerintem a generációk közti átmenetben működhet. Egy olyan generációnak kell felnőnie, akik tudják, hogy vigyázniuk kell a környezetre.” Rodics Katalin azonban arra figyelmeztetett, hogy nincs idő generációváltásra, „tíz-tizenöt évünk maradt. Nem tudjuk megvárni, hogy felnőjön egy újabb, környezettudatosabb generáció.”
A „végítélet óráját” (Doomsday Clock) atomtudósok hozták létre elsősorban azzal a céllal, hogy szimbolizálják vele, mekkora az emberiség megsemmisülésének esélye. Bár az óra leginkább a nukleáris fenyegetettséget mérte, az elmúlt években az emberi életre veszélyes technikai fejlődéssel és nem utolsósorban a klímaváltozással is bővült a lista. Az órát utoljára 2021 januárjában állították át, ekkor száz másodperc volt hátra a végítéletig.
Generációk és igazságosság
A generációváltás is lehet megoldás, Farkas István azonban arról beszélt, hogy az egyéni hozzáálláson kívül hogyan orientálja a fogyasztókat a gazdasági struktúra, hangsúlyozva, hogy az állandó igazságtalanságot növelő gazdasági rendszernek tükröznie kéne a természeti erőforrások korlátozott mértékét. Ennek a gyakorlati megvalósítására is adott ötletet: „Működhetne egy kvótarendszer is: egy kis kártyával tudnánk gazdálkodni, mondjuk, az energiafelhasználásunkkal kapcsolatban. Úgy működne, mint egy másik fajta pénzrendszer, és a kvótákhoz hasonlóan igazságosan lehetne szétosztani a korlátozott természeti erőforrásokat. A pénzrendszerünket is át kellene alakítani, nagyobb változásokat kellene létrehozni a bankrendszerekben.”
A Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke további problémaként nevezte meg a kérdés erkölcsi vetületét. Rámutatott, hogy erkölcsi és gondolkodásbeli változás nélkül nem lesz átalakulás. Fontos befolyásolási tényezőként nevezte meg az egyéni szokásokat, azt, hogy miben szocializálódik az ember.
„Mi, emberek, szabad akarattal rendelkezünk. Mit tanít a Biblia a jó és a rossz választásáról? Vissza kell kanyarodnunk a megkísértés történetéhez, ahhoz, hogy mi is esendők vagyunk. Így könnyen lehet, hogy egy új generáció is eltéved majd.”
Vissza a középkorba?
Felmerült a kérdés, hogy az életmódunkat tekintve milyen távolra nyúljunk vissza az elmúlt korok szokásai között ahhoz, hogy ismét fenntarthatóbbá tegyük a Földet. Elég az ötvenes éveket újraélesztenünk, vagy akkora a probléma, hogy egészen a középkorig menjünk vissza?
Kodácsy Tamás ökoteológus bibliai példával felelt a kérdésre: „Szerintem kevés az ötvenes évek. Még a korai középkor is.
Vissza kellene mennünk az Édenkertbe, mert ez spirituális kérdés is. Az volt az utolsó pillanat, amikor minden fáról tudtunk enni, de mi arról az egyről akartunk, amiről nem szabadott volna. A vágy, hogy elvegyük, ami nem a miénk, alapvetőbb probléma az ember számára, mint az ipari forradalom korszaka.
Sajnos pesszimistábban látom a helyzetet.”
A lehetőségek adottak
Napjainkban már számos lehetőség van arra, hogy környezetkímélőbben éljük a hétköznapokat: a szelektív hulladékgyűjtésen túl a legtöbb élelmiszerboltban kaphatók vászonból vagy hálós anyagból készült zsákok zöldség- és gyümölcsvásárláshoz, hogy ne kelljen az egyszer használatos műanyag zacskók harmadát kukába dobnunk. Sőt a boltok polcain megtaláljuk a bioélelmiszerek széles választékát is, a szendvicset lehet újraszalvétába csomagolni, palackozott víz helyett pedig dekoratív, egészséges anyagból készült újratölthető kulacsot használhatunk. A lehetőségek adottak, de vajon elégségesek-e ahhoz, hogy megállítsuk és visszafordítsuk a Föld másfél fokos felmelegedését?
Mit jelent pontosan a másfél fokos felmelegedés?
„Az 1,5 °C több ezer szárazföldi és óceáni területen mért hőmérsékleti érték átlaga, a felmelegedés mértéke és üteme azonban területenként eltérő. A hőmérséklet-emelkedés a kontinentális (szárazföldi) területeken a legerősebb, valamint az Északi-sarkvidéken a hideg évszakban és a közepes szélességeken a meleg évszakban. Ennek oka többek között, hogy az óceánok és tengerek hőkapacitása nagyobb, mint a szárazföldi területeké. Ez azt jelenti, hogy az óceáni területek lassabban melegszenek fel, viszont lassabban is veszítenek hőt. Befolyásolja még a felmelegedés mértékét a domborzat és a felszínborítottság. Az Északi-sarkvidéken például háromszor olyan erős a felmelegedés, itt ugyanis egy pozitív visszacsatolási folyamat fokozza az éghajlatváltozást. A jégfelszín csökkenése miatt megváltozik a terület fényvisszaverő képessége, és több sugárzást nyel el. A melegedés hatására szárazodik a talaj, emiatt a párolgásból eredő hűtő hatás is egyre kevésbé érvényesül a kontinensek belsejében. Ezek a folyamatok tovább erősödnek az éghajlatváltozás fokozódásával, és azt eredményezik, hogy egyes területeken, például hazánkban is, már 1,5 °C felett van az átlaghőmérséklet emelkedése. […] a globális felszínközeli átlaghőmérséklet emelkedése például 1,5 °C-szal, bár nem hangzik soknak, mégis igen drasztikus változást jelent, és globális éghajlatváltozást okoz.”
(Forrás: Másfélfok.hu)
Rodics Katalin szerint a szemléletváltás kerékkötője, hogy a hatalmas, globalizált cégek és a tőkeérdek már belakta a világot, és meghatározza a kormányok szemléletmódját, továbbá a nemzetközi egyezményeket is a szorításában tartja. A változáshoz óriási társadalmi nyomásra volna szükség, elsősorban a kormányokkal és a döntéshozókkal szemben. De ki győzi meg az embereket arról, hogy az ő életükről van szó? „Ferenc pápa azt mondja, nemcsak ökológiai, hanem
erkölcsi és társadalmi megtérésre van szükség.
Kritikus állapotban van a világ, és nem elég az, ha csak én szelektíven gyűjtöm a szemetet. Rá kell venni a döntéshozókat, hogy a rendelkezésre álló összegeket valóban zöldítésre használják, és ne álmegoldásokkal szolgáljanak.”
Mire készítjük fel gyermekeinket?
Domaniczky Orsolya politológus, fenntarthatósági szakértő azt a kérdést is felvetette, hogy miként jutott el az ember odáig, hogy ne művelje és őrizze, hanem kizsákmányolja a természetet, és mi az, amit még helyre lehet hozni. Rámutatott: „A fiatalokat meg lehet fogni a klímatémával, ugyanakkor jó volna feltenni a kérdést:
mire is készítjük fel a gyerekeket pontosan? Mert a mostani iskolarendszer gyakorlatilag ugyanarra, amiben most is élünk. Az egész rendszer struktúrája a munkaerőpiacra készít fel.”
Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy az angolszász területeken egyre több kritika jelenik meg azzal kapcsolatban, hogy a mai ember nem szeret dolgozni, mert a munka elidegenítő, fragmentált. Folytatva a gondolatmenetet Nagy Károly humánökológus is egyetértett abban, hogy vissza kell csempészni az örömöt a munkába, és a gyerekeket arra kell nevelni, hogy átérezzék a munka örömét. Majd hozzátette azt a szempontot is, hogy a zöld elköteleződésben fontos kérdés a helyirányultság, az ember saját környezete. „A modern világban viszont az emberek mindig másra vágynak, mindig külső dologra, ki akarnak törni vidékről” – a szakértő ebben látja az elköteleződés kialakulásának hiányát, amely azonban alapvető fontosságú a változáshoz.
Részlet a Greenpeace gyermekeknek szóló kisfilmjéből. A Rang-tan: Story of Dirty Palm Oil című animációs rövidfilm egy majomkölyökről szól, aki beköltözik egy kislány szobájába, miután a kozmetikai cégek pálmaolaj-szükséglete miatt kipusztították az erdőt, ahol addig lakott (forrás: https://www.greenpeace.org.uk/)
Mózes első könyvében a következő mondat olvasható: „Azután megáldotta őket Isten, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá! Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a szárazföldön mozgó minden élőlényen!” (1Móz 1,28) Ez a parancsolat elsőre úgy hangzik, mintha Isten pontosan arra kérné az embert, hogy úgy használja az általa teremtett világot, ahogyan azt ma is tesszük. „Ferenc pápa utalt arra, hogy ezt a mondatot rosszul értelmezi az egyház. Isten itt nem az uralkodásra, leigázásra gondol, hanem a felelős gondoskodásra, ahogyan egy király uralkodik az országa felett, ahogyan egy pásztor gondoskodik a nyájáról. Van felelőssége az embernek az élővilággal kapcsolatban, ami komoly feladat” – húzta alá Kodácsy Tamás református ökoteológus.
Az előadók egyetértettek abban, hogy a Föld megmentése mindenki feladatává vált, aki ezen a bolygón él. Ugyanis ebben a világban kell helyt állnunk és élnünk, hiszen ebbe a világba küldte el hozzánk Isten az ő Fiát.
A teljes beszélgetés meghallgatható a Kovász Közösség Facebook-oldalán.
5 + 1 dolog, amit megtehetsz a környezetedért
1. Kis lépés az embernek, nagy lépés a környezetnek
Még mielőtt bevásárolnál egy adag vászonszatyorkészletet, és belekezdenél a teljes ökoháztartás-átalakításba, gondold át és tervezd meg a lépéseket! Először nézz körbe otthon: tele vagy műanyag szatyorral? Ahelyett, hogy eldobnád őket, és vászonra váltanál, használd őket addig, ameddig csak lehet! Azzal, hogy többször is felhasználod őket, máris hosszabb élettartamot biztosítasz számukra, és később landolnak a szemetesben, vagyis a szelektív hulladékgyűjtőben. Használj otthon mindent addig, ameddig azt az adott dolog élettartama engedi, ha pedig kénytelen vagy megválni egy-egy háztartási holmitól, akkor nézz utána, milyen környezetbarát lehetőségek állnak rendelkezésedre!
2. Okosétkezés
Ha már van okostévé és okostelefon, jöhet az okosétkezés. Sokan váltanak vegetáriánus vagy vegán életmódra környezetvédelmi okokból, ám ha te azok közé tartozol, akik nem szeretnének lemondani a húsfogyasztásról, akkor iktass be az étkezésedbe hetente csak két-három húsmentes napot! A környezetvédelmi szakemberek szerint, ha minden ember hetente csak egyetlen napon át hús nélkül étkezne, már jelentős javulásokat lehetne elérni az állatok védelmének érdekében.
3. Annyit, amennyire szükséged van
Tudtad, hogy egy magyar háztartásban általában háromszor annyi élelem van a kamrában, mint amennyire valóban szükség lenne? A felhalmozott ételről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, közben viszont romlik a minősége, és amikor eszünkbe jutnak a liszttől, konzervektől és édességektől roskadozó polcok, sokszor az ételek nagy része már ehetetlen, és a kukában végzi. Igyekezz csak annyit vásárolni, amennyire valóban szükséged van!
4. Amikre nem is gondoltál
A Nemzetközi Mosó-, Tisztítószer- és Szappanszövetség beszámolója alapján a legideálisabb választás a harmincfokos mosás, amellyel akár hatvan százalékkal kevesebb energiát fogyaszthatunk, mintha hatvan fokon mosnánk. A hőmérséklet csökkentésével ráadásul energiát takarítunk meg, csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást, és a ruháink élettartamát is növeljük. Hasonlóan fontos az otthonod megbízható szigetelése, és ne értékeljük le az energiatakarékos izzók jelentőségét se!
5. Közlekedési lehetőségek
Nincs is jobb, mint a hűvös, zimankós téli reggeleken munkába indulva beülni a fűtött autóba. Jóleső érzés, ha a zord hidegben nem a buszra kell várnunk. Ha csak tehetjük, mégis válasszuk inkább minél többször a tömegközeledést, a sétát és a kerékpárt! A munkahelyünkön is érvényes a közlekedési szabály: mielőtt megnyomnánk a lift gombját, gondoljuk végig, hogy nem érnénk-e oda hamarabb, ha a lépcsőt használjuk. Ráadásul így nemcsak energiát spórolunk, hanem az egészségünknek is jót fog tenni egy kis testmozgás.
+ 1: Kezdd el!
Hamar népszerűvé vált az a plakát az interneten, amelyen egy műanyag palackokból álló halom előtt az alábbi felirat volt olvasható: „Csak egy palack... – gondolta 7 milliárd ember.” Ne legyél szomorú, ha neked jelenleg csak a vászonszatyor és a kulacs használatára, valamint szelektív hulladékgyűjtésre van lehetőséged! Ezekkel a kis lépésekkel is előmozdítod a környezeted védeleméért folyó küzdelmet, és példát adsz, hogy ugyanaz a 7 milliárd ember is megtegye az első kis lépést.
További érdekes oldalak és cikkek a témában:
Ararát – Magyarországi Evangélikus Egyház Teremtésvédelmi Munkacsoport és Munkaág
Hetvenkét Tanítvány Mozgalom
Karátson Gábor Kör
Magyar Természetvédők Szövetsége
Honnan tudjuk, hogy mik a felmelegedés határai? Az éghajlati rendszer érzékenységéről (Másfélfok.hu)
Mától hatályos a párizsi klímaegyezmény (Greenpeace.org/hungary/)
The Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
