HTML

A Transparency International Magyarország blogja

Az a célunk, hogy Magyarországon csökkenjen a korrupció mértéke, a közhatalmi döntéshozatal és a közpénzek elköltése átlátható és számonkérhető legyen, a közérdekű adatok pedig könnyen hozzáférhetőek. Ezért küzdünk. Bátran. A korrupció ellen.

Támogassa a korrupció elleni küzdelmünket!

fb_1szazalek_2015.jpg

Impresszum

Kiadó: Transparency International Magyarország Alapítvány
Székhely: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.
Kiadásért felelős személy: Szabó Dániel

Van összefüggés a nemek és a korrupció között? – Néhány példa Dél-Amerikából

Nehezebb-e megvesztegetni a női rendőröket? Csökkenti-e a korrupciót mértékét, ha a kormányokban és a gazdasági életben több nő jut vezető szerephez? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre próbált választ találni az ENSZ Fejlesztési Ügynökségének (UNDP) latin-amerikai és karibi irodája. A témában készült tanulmány az említett régió korrupciós helyzetét vizsgálja, figyelembe véve annak kulturális adottságait és a meglévő adatokat ahhoz, hogy megállapítsák, van-e valós ok-okozati összefüggés a női nem és a korrupt viselkedés közt.

Női közlekedési rendőrök – ez jelenthetné a hétköznapi korrupció végét?

Annak ellenére, hogy a Biblia szerint Éva bűne ahhoz vezetett, hogy az emberiséget száműzték az Édenből, a mélyen katolikus latin-amerikaiak a nőket morális szempontból sokkal magasabb szintre helyezik, mint férfi társaikat. A kolumbiai Valledepur polgármesterének a tanulmányban idézett szavaival élve: „A nők kevésbé haszonlesők, felelősségteljesebbek, és nem vesznek részt olyan tivornyákban, mint a másik nem képviselői. Továbbá adminisztratív és szervezési készségeik is kifejezetten jobbnak bizonyulnak a férfiakénál.” Ennek köszönhetően az említett polgármester büszkén szóvá is tette, hogy szakmai gárdájának 70%-át nők teszik ki. A nők integritásába vetett bizalom a helyi hatóságok foglalkoztatási politikáját is befolyásolta: Mexikóban, El Salvadorban és Kolumbiában is bevezettek csak nőkből álló forgalmi rendellenőrző csapatokat, a korrupció elkerülése végett.  

Ugyan a fenti intézkedések nagy előrelépést jelentenek a nemi egyenlőségért vívott harcban, azonban felmerül a kérdés, hogy valóban igaz-e, hogy a korrupció csökkenhet azáltal, hogy több nőt vonunk be a politikai, gazdasági életbe.

Az erről készült jelentésben összegyűjtött bizonyítékok szerint ez az elmélet nem igazolható, vagy legalábbis a társadalmi nem és a kialakult korrupció közötti közvetlen, ok-okozati kapcsolat a rendelkezésre álló adatok segítségével nem bizonyítható.

A tanulmány szerint a korrupcióval összefüggésbe hozható cselekményeket sokkal inkább az egyéni és a kulturális ösztönzők határozzák meg, mintsem a potenciális elkövetők neme. Ugyanakkor kérdésként merülhet fel, hogy a laborkísérletek és pszichoanalitikai kutatások eredményei tükrözik-e a valós körülmények közötti viselkedést. Ennek ellenőrzése érdekében a tanulmány a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexének (CPI) eredményei és az egyes latin-amerikai országok női képviselőinek száma közötti összefüggést vizsgálta. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon ahol több női politikus van a kormányban vagy a parlamentben, a CPI alacsonyabb értéket mutat-e. A tanulmány leszögezi: alapvetően eddig semmilyen vizsgálat nem mutatott ki kapcsolatot az alacsonyabb szintű korrupció és a több magas beosztású nő vagy női képviselő jelenléte között egy adott országban (ezt a kérdést egy következő blogposztunkban részletesebben is körüljárjuk).

rio-1541151_1920.jpg

A 2019-es Korrupció Percepciós Index eredményei alapján például Chile és Uruguay a legkevésbé korrupt országoknak számítanak a régióban, holott az itt található női képviselők aránya csak 22-23 százalék körüli (ez ugyan világviszonylatban alacsonynak számít, de így is majdnem a magyarországi arány kétszerese). Ezzel szemben Costa Ricában kiugróan magas női részvétel mutatkozik a politikai életben, ugyanakkor a korrupció is magasnak mondható. Ezzel ellentétben Ecuadorban szintén magas női képviselet mellett a korrupciós szint alacsony. Brazília vagy Argentína esetében a női vezetők jelenléte is csekély hatással bírt az ottani CPI indexre.  A UNDP kutatása nem fedi fel előttünk, hogy ennek ellenére mi indokolja a nők magasabb integritási kapacitásába vetett hitet Dél-Amerikában, amit ráadásul a statisztikák sok esetben nem igazolnak. Erre jó példa Eva Peron, Argentína egykori first ladyje, akit sokak a nemzet spirituális vezetőjének tekintettek, holott a valóságban nagyon is rendelkezett sajátos emberi hibákkal, sőt mi több, tudatában volt az igen súlyos állami szintű korrupciónak is.

Egy lehetséges magyarázat szerint a nemi egyenlőség hiánya miatt a nők még mindig nincsenek olyan intenzíven bevonva a társadalmi-gazdasági folyamatokba, mint férfi társaik, így a korrupcióba sem. Azonban, ha ez így van, akkor nem érthető a korrupciós cselekmények magas előfordulása az alacsonyabb államigazgatási szinteken, ha az ottani állásokat magasabb arányban nők töltik be. Kell, hogy legyen további magyarázat arra, hogy a nők integritásával szembeni attitűdök tartósan ilyen pozitívak. 

A tanulmány szerint a nők iránti pozitív észlelést meg lehet magyarázni azzal is, hogy a hagyományos társadalmi szerepeknek megfelelően elsősorban édesanyaként vagy gondviselőként jelennek meg a közgondolkodásban, így valószínűleg nehezebb rosszat feltételezni róluk. Továbbá a nők gazdasági-társadalmi státuszának alacsonyabbként való érzékelése is azt feltételezi, hogy a korrupcióhoz való hozzájárulásuk elenyésző. Ez azt is magában foglalja, hogy a nők kisebb valószínűséggel jelentenék, hogy megvesztegették őket. Egy 2010-es chilei felmérés szerint a férfiak 21.5%-a, míg a nők 14%-a jelentette, hogy meg akarták őket vesztegetni. 2012-ben ez a trend ugyanúgy fennállt. Hasonló eredményt mutattak ki Kolumbiában és El Salvadorban, ezekben az országokban a férfiak 9.6%-kal és 4%-kal nagyobb mértékben voltak hajlandók a megvesztegetést jelenteni, mint a nők.

Ennek természetesen az is állhat a hátterében, hogy a nőket nagyobb arányban érintő, szexuális ellenszolgáltatásért cserébe megvalósított korrupt cselekmények esetében alacsonyabb a bejelentési hajlandóság.

salento-996461_1920.jpg

A tanulmány azonban azt is igazolja, hogy ez a trend nem általános, hiszen a nők néhány latin-amerikai országban sokkal inkább hajlamosak jelenteni egy-egy korrupciós esetet és nagyobb valószínűséggel érzékelik a közszférában tapasztalható korrupciót. Olyan esetekben, amikor a nők jelentősen felülreprezentáltak a bejelentők között, mint például az Argentina Social Care nevű program (2002-2007) esetében jellemzően magas volt a nélkülöző, kiszolgáltatott nők aránya. A bejelentők arányában tapasztalható különbséget a nemek közti aszimmetria is magyarázhatja, ide tartozik a közszféra, ahol jellemzően több nő dolgozik, mint férfi, például az oktatás vagy az egészségügy területén.

A tanulmány szerint szintén jellegzetes probléma, hogy a nők aránytalanul több esetben válnak szexuális kizsákmányolásban megtestesülő visszaélések (sextortion) áldozataivá, ami különösen az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú nőket veszélyezteti.

Mi következik ebből?

A tanulmány rámutat arra, hogy nincs bizonyítható kapcsolat egy bizonyos nemhez való tartozás és a korrupt viselkedés között. A nők politikai részvételének előmozdítása ennek fényében elsősorban jogi kérdés, ami a demokrácia minőségének javulását eredményezné, de a korrupció elleni küzdelemnek nem elsődleges eszköze.

E téma boncolgatására több tanulmányra, illetve további empirikus tapasztalatok gyűjtésére lenne szükség, ugyanis az eddigi adatok és gyakorlatok nem támasztják alá egyértelműen a nők magasabb részvétele és a korrupció alacsonyabb szintje közti kapcsolatot, habár nem is cáfolják azt.

Úgy tűnhet, hogy Valledepur polgármesterének alkalmazási stratégiája jól működhet, de az ottani munkahatékonyság és az alacsony korrupció mögött sok egyéb tényező állhat.

 

Az e blogposzt alapjául szolgáló tanulmány teljes szövege ezen a címen olvasható.

A nemek és a korrupció közti kapcsolatot a Transparency International Magyarország is vizsgálja a ’Speak up for Women’ programjának keretén belül. A témában korábban megjelent blogposztjaink itt és itt olvashatóak.

 

A szerző Owen Howells, a Transparency International Magyarország korábbi gyakornoka (fordította: Kozma Lilla, a Transparency International Magyarország jelenlegi gyakornoka)

0 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://korrupcio.blog.hu/api/trackback/id/tr8515478388

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása