Napjainkban több millió koreai él a Koreai-félszigeten kívül. 2019-es adatok alapján közülük több mint 2,5 millió az USA-ban él, azon belül is a Los Angeles-i populáció a legjelentősebb. Los Angeles belvárosától nyugatra, Hollywoodtól délre található Koreatown, az egyik legszínesebb negyede a városnak. A terület Hollywood aranykorának egyik központja volt, manapság koreai éttermek, szaunák, norebángok (karaoke bárok) és k-pop lemezboltok várják az odalátogatókat.
A koreaiak kivándorlása a félszigetről két hullámban indult meg. Az első a 20. század elején, főként Oroszország, Kína, Japán és az Egyesült Államok irányába. Az első hullámmal ellentétben, az 1960-as években meginduló második hullám nagyrészt önkéntesen történt, a koreaiak Észak- és Dél-Amerikába, Ausztráliába, Új-Zélandra, Nyugat-Európába és Délkelet-Ázsiába emigráltak gazdasági, tanulási és szakmai lehetőségeket keresve.
1903-tól kezdve tömegével érkeztek koreaiak az USA-ba. A képen a már megérkezett bevándorlók köszöntik az érkezőket
1967-ben két koreai étterem és két koreai élelmiszerbolt nyílt az Olympic Roadon, mely idővel a Los Angeles-i Koreatown (로스앤젤레스한인촌, Roseuaenjelreseuhaninchon, ejtsd: roszüendzselleszühánincshon) központjává vált. A kor úttörőjének számít Hi Duk Lee, aki az országszerte megtalálható kínai negyedekkel szemben hiányolta a koreai negyedeket, így azzal a szándékkal kezdett bele vállalkozásaiba, hogy létrehozza a Koreatownt. 1968-ban érkezett az Egyesült Államokba, 1971-ben pedig megnyitotta az Olympic Market nevű élelmiszerboltját, majd a V.I.P. Palace nevű éttermét. Lee igyekezett a koreai építészeti stílust szem előtt tartva megtervezni üzlethelyiségeit, ennek érdekében például Koreából importált kék cserepeket.
Idővel egyre változatosabb üzletekbe vágtak bele a koreaiak: 1970-től népszerűvé váltak a parókák, az ezzel foglalkozó koreaiak pedig meglátták benne a profitot, így a környékre gyülemlettek. 1973-ban, az olajválság idején üzemanyagtöltő állomásokat nyitottak, de a takarító bizniszeik is népszerűek voltak. Az egykoron fényűző, ám elhagyatottá vált hely vonzerejét a megfizethető bérleti díjak növelték.
1975 körül a Koreatown lakossága elérte a 70-80 ezer főt, gyarapodásnak indultak a koreaiakat megcélzó vállalkozások és változatosabbá váltak a munkakörök. Tovább nőt a boltok, éttermek száma, kocsmák, gyógynövény és a szuvenír boltok nyíltak. Célzottan koreai ügyfeleket kiszolgáló orvosok és ügyvédek jelentek meg, de a Koreával kereskedést folytató üzletemberek száma is megnőtt. Amikor pedig az USA korlátozásokat vezetett be a külföldről érkező ruhanemű mennyiségére, a koreai amerikaiak varrással foglalkozó alvállalkozáson keresztül tudtak újabb profitra szert tenni. A 70-es évek végére az Olympic Roadon és a 8. utcában (8th Street) található vállalkozások túlnyomó többsége koreaiak kezében volt. Ez a gazdasági fellendülés koreai sajtóorgánumok és közösségi szervezetek létrehozását tette lehetővé, melyek kulcsszerepet játszottak a közösségi identitás kialakításában. 1980-ban a negyed hivatalosan is megkapta a Koreatown elnevezést, 1982-ben pedig a környék nevét jelző tábla is kikerült.
1974-től évente rendezik meg a korian pareideu (코리안 퍼레이드, ejtsd: khorián pharéidü), azaz a Koreai Parádét a Korea Nap (한국의 날, Hanguge nal, ejtsd: hánguge nál) keretén belül, mely az egyik legjelentősebb módja a koreai kultúra népszerűsítésére. A rendezvény évről évre egyre nagyobb, rengeteg látnivalóval szolgál. A nyitóünnepséget követően a koreai irodalommal és művészetekkel ismerkedhetnek meg a résztvevők, de különféle versenyeket és hanbok divatbemutatót is rendeztek már a szervezők. Minden parádé más-más témakör köré épül, melyekkel főként az egyéb kisebbségekkel való harmonikus és barátságos együttélést igyekeznek propagálni. 
Pillanatkép a 45. koreai parádéból
Neve ellenére a 6,99 négyzetkilométernyi területen a lakosság nagyobb részét spanyolajkúak alkotják, de az utóbbi években egyre több ember érkezik Thaiföldről, Mongóliából, Bangladesből és a Fülöp-szigetekről. A koreai hullámnak köszönhetően a negyed népszerűbb, mint valaha.
Cikket írta: Rácz Ivett
Forrás: encykorea.aks.ac.kr, nbcnews.com, nationalgeographic.com, mofa.go.kr
Képek forrása: nbcnews.com, chosun.com, luggagehero.com, higoodday.com, newsteacher.chosun.com
