I Száng (Lee Sang, Yi Sang, 이상) a koreai irodalom egyik legfontosabb alakja, Magyarországon azonban szinte egyáltalán nem ismert. Műveinek fordítása még szintén várat magára. Avantgárd költészete miatt életében nem volt sikeres, az 50-es évek óta azonban megugrott népszerűsége, és máig a tíz leghíresebb koreai költő egyike.
Néha értelmetlennek tűnő nyelvezete a koreai olvasók számára is gyakran okoz fejtörést. Emiatt hosszú ideig Koreában sem volt különösebben népszerű. Költészete és prózája halála után majdnem húsz évvel került a figyelem középpontjába. Ekkor azonban az egekbe szökött a népszerűsége: a hetvenes évekre az egyik leghíresebb koreai íróvá vált. 1977-től ráadásul irodalmi díjat is alapítottak a tiszteletére (Lee Sang Irodalmi díj), mely mára az egyik legtekintélyesebb elismeréssé vált Koreában. A koreai irodalom iránt érdeklődő magyar közönség minden bizonnyal több olyan művet is ismer, melyek Lee Sang-díjban részesültek. Megkapta a díjat például Pak Ván-sza 1981-ben, az itthon Annak az ősznek három napja címen kiadott novelláskötet egy részéért, vagy I Mun-yeol, a Torz Hősünk című művéért 1987-ben. 2005-ben pedig Han Kang novellája, a Mongol folt lett díjazott, mely a Növényevő című regénye részeként jelent meg magyar nyelven.
De ki is ez a rejtélyes, rövid életű (mindössze 26 évet élt) költő, akinek munkássága olyan nagy hatással volt a koreai irodalomra? Nem I Szángként, hanem Kim He-gjong néven látta meg a napvilágot 1910-ben, Szöulban. Három gyermek közül a legidősebb fiúként szülei különösen nagy gondot fordítottak neveltetésére, emiatt három éves volt, mikor befolyásos nagybátyja magához vette. A tény, hogy nevelőszülőknél nevelkedett, egész életére rányomta a pecsétjét: kritikusai szerint a vér szerinti szülei erőtlensége és a nagybátyja tekintélyelvűsége között feszülő konfliktus miatt válhatott írásaiban ennyire központi témává az élettől való elidegenedés. Bár kezdetektől érdekelte az írás, gondviselője nyomására építészetet tanult. Az itt tanult mérnöki szókincse, analitikus gondolkodása több későbbi művére is hatással volt, első versei pedig szintén építészeti magazinokban jelentek meg, még japánul. Állítólag későbbi írói álnevét japán munkások adták neki, akik I szán-nak (Lee úr) nevezték őt.
1933-ban tüdőproblémái miatt meleg vizes fürdőbe utalták pihenni. Itt kezdett el komolyabban foglalkozni az irodalommal, hogy elvonja figyelmét betegségéről. Kümhongot, korának egyik híresen szép kiszengjét (gisaeng, férfiakat szórakoztató, tanult hölgy) is itt ismerte meg, aki több művét, többek között a Szárnyak (날개, Nalgae) feleségének karakterét is ihlette. Ezt, és a 12 versből álló Ogámdó-sorozatot (오감도, angolul a Crow’s eye’s view, jelentése: Amit egy varjú szeme lát) már Szöulba visszatérése után írta. A művek nagy port kavartak ugyan, fogadtatásuk azonban nem volt igazán pozitív, az olvasók nehezen értelmezhetőnek, sőt egyenesen érthetetlennek bélyegezték.
Később kávézó működtetéséből próbálta fenntartani magát, azonban ebben sem volt sikeres. 1936-ban, élete utolsó évében házasságra lépett a szintén író Bjon Donglimmel. Friss házasként betegsége súlyosbodása miatt Tokióba kellett utaznia rehabilitációra, itt azonban izgatás vádjával börtönbe csukták. Hamarosan ugyan elengedték, egészsége azonban annyira meggyengült, hogy nem tudta kiheverni a megpróbáltatásokat: 1937. április 17-én Tokióban eltávozott az élők sorából.
Szárnyak című műve angolul több novellájával közös kötetben, The Wings címmel jelent meg, és online is elérhető. A kötetben megjelent művei a kilátástalan, sikertelenségre ítélt szerelem motívumát dolgozzák fel.
A rövid, mindössze harminchárom oldalas Szárnyak minden olvasónak kicsit mást mond. Van, akinek a modern élet őrültségétől való visszavonulást hirdető dadaista leirat, van, akinek a pénz értékét kritizáló feminista kritika. Charles Montgomery, a Dongguk egyetem professzora a mű szövegének közeli olvasatának fontosságát hangsúlyozza.
Első néhány mondata Koreában szinte szállóigévé vált:
박제가 되어 버린 천재'를 아시오? 나는 유쾌하오. 이런 때 연애까지가 유쾌하오.
Have you ever seen a stuffed genius? I am happy. At a time like this, even love is pleasant.
„Láttak már Önök kitömött zsenit? Jókedvű vagyok. Ilyenkor még a randevúzás is kellemes.”
Ahogy a novella nyitányából is érezhető, a szöveg nehezen értelmezhető mondatokkal, a szövegbe oda nem illő szavakkal kezdődik, mely miatt csak lassan nyílik ki az olvasó előtt a történet. Ezen keresztül egy, gyakorlatilag a feleségén élősködő férfi képe rajzolódik elénk. A férj a lakás szeparált részében tölti idejét, mely felesége szobarészével ellentétben sötét és kényelmetlen. A bejárati ajtón szintén csak felesége névtáblája szerepel. Csendben kell maradnia, míg felesége vendégeket fogad, akiknek köszönhetően mindig van pénze. A férj alvással és semmittevéssel tölti napjait. Felesége minden látogató után 5 csont ad férjének, amiből rövid idő alatt 5 vonja gyűlik össze (1 von 100 cson). Ő egyrészről megveti ezt a pénzt, másrészről viszont szüksége van rá, és vágyakozik is utána. A mű erre az ellentmondásra, illetve a narrátor tehetetlenségére épül. A mű szintén ikonikussá vált sorokkal zárul, amik talán (?) reményt adnak arra, hogy a főhős megszabadul béklyóitól és felülemelkedik lealacsonyító helyzetén.
나는 걷던 걸음을 멈추고 그리고 일어나 한 번 이렇게 외쳐 보고 싶었다. 날개야 다시 돋아라. 날자. 날자. 한 번만 더 날자꾸나.
한 번만 더 날아 보자꾸나.
I stopped my pace and wanted to shout. Wings, spread out again! Fly. Fly. Fly. Let me fly once more. Let me fly just once more.
„Megálltam, és kiegyenesedve fel akartam kiáltani. Szárnyak, táruljatok újra ki! Szálljunk! Szálljunk! Hadd szálljak még egyszer! Hadd szálljak csak még egyetlen egyszer!"
I Száng életét több film is feldolgozta, például az 1968-as I Száng Szárnyai (I Szángüi nálge, 이상의 날개) vagy a 2013-as MBC Special: I Száng és még annál is több (I Száng kü iszáng, 이상 그 이상).
Az 1968-as, I Száng szárnyai című film posztere
A cikket írta: Urbán Alexandra Eszter
Forrás: blog.daum.net, coronzon.com, thirdblack.tistory.com, ktlit.com
Képek forrása: asymptotejournal.com, namu.wiki, Antikvarium.hu
moly.hu, bookline.hu, movie.daum.net
