Bizonyára mindannyiunk tarsolyában akad egy-két hátborzongató, vagy legalábbis annak szánt történet, melyek nélkül a házibulik, táborozások elképzelhetetlen voltak. Ezeket a történeteket koreaiul gwedamnak (괴담, ejtsd: gvedám) nevezik, és Magyarországhoz hasonlóan Koreában is akad belőlük néhány. Ebben a cikkben pár alapműnek tekinthető sztoriról és egyéb érdekességekről olvashattok!

A 80-as évekig Korea - javarészt japán történetekből ihletet merítő - városi legendái jellemzően iskolával kapcsolatos szellemtörténetek volna. Ha este ráülsz a wc-re, akkor megjelenik egy kéz, azt kérdezve: „Piros papírt adjak? Kék papírt adjad?”. Az a szóbeszéd is járta, hogy ha az adott iskola mind a 100 titkát ismered, akkor meghalsz. Mostanra ezek a történetek lassan a feledés homályába vesznek, de egykor visszatérő témái voltak a társalgásoknak. Az iskola mellett a katonaságban is folyamatosan keringtek szellemtörténetek. Egy-egy laktanyának a fegyverraktára vagy őrállomása elképzelhetetlen volt ott lakó szellem nélkül. 

A 90-es években kezdte meg az akkori államfő, Roh Tae-woo (노태우, ejtsd: No Theu) a bűnözéssel szemben folytatott harcát, ekkor egyre több, bűncselekménnyel kapcsolatos történet kezdett felbukkanni. A korábbi időszakkal ellentétben, amikor a történeteket gyakran természetfeletti elemekkel tarkították, ezeket a mendemondákat a valószerűség és a hihetőség jellemzi. A korszak egyik legismertebb története a középiskolás diáklány kisbuszos elrablása (여고생 봉고차 납치괴담, Yeogosaeng bonggocha napchigoedam, ejtsd: jagoszeng ponggocshá nabcshingvedám). A sztori szerint egy középiskolás diáklány épp a buszon ült, amikor egy néni felszállt, majd közvetlenül odaállt a lány által elfoglalt helyhez. A lány felajánlotta a helyet, de az asszony elutasította. Néhány megállóval később, mindenféle csúf jelző használatával együtt hirtelen elkezdte szidni a diáklányt, hogy mégis mit képzel, miért nem adja át a helyét az idősebbnek. Leszállás közben ugyancsak nem túl kedvesen felszólította a lányt, hogy kövesse őt. Az őt ért hamis vádaskodások miatt dühös lány már épp leszállt volna a buszról, amikor a sofőr csendesen megszólalt: „Ülj le és ne menj sehová!”. Az ablakon kinézve a lány pedig azt látta, hogy a néni csalódottan száll fel arra a kisbuszra, ami már egy ideje követte őket. 

A 2000-es évektől egyre több, Kínával kapcsolatos história is keringett. Ilyen például annak a párnak története, akiket kínai nászútjukon elraboltak és ellopták a szerveiket. Eközben az interneten óva intetettek mindenkit attól, hogy az utcán szárított halat árusító kereskedő ajánlására megszagolják, megnézzék a portékát. Ugyanis állítólag a termék erős altatóval van összekeverve, így megszaglászása eszméletvesztést okozna, melyet ugyancsak valamilyen szerveltávolító beavatkozás követne. Az általában rendőrségi forrásra hivatkozó terjesztők szerint ez egy új típusú, Kínából eredő módszer.

Az óvatosságra intő tweetek

Mostanra a városi legendák kialakulásának, terjedésének a módja teljesen átalakult. A múlttal ellentétben, amikor nem lehetett tudni, honnan indult egy-egy ilyen történet, napjainkban gyakran hírességek által megosztott tapasztalatok terjednek el, alakulnak át városi legendákká. Az egyik legismertebb az egyik humoristához köthető, a Jayu út szelleme (자유로 귀신, Jayuro gwisin, ejtsd: dzsájuro gvisin) címmel elhíresült történet, melyet egy műsorban adott elő. Picivel éjfél után hazafelé tartott a Jayu úton, amikor kiszúrt egy nőt. A sötétség miatt nem látott sok mindent, de azt észrevette, hogy a nő igencsak magas volt, illetve a sötétség ellenére napszemüveget is viselt. Azzal a szándékkal, hogy felajánlja a segítségét, megállította az autót és megkérdezte a nőtől, hogy van-e valami gond. A nő válasz nélkül, furcsán, lassan mozogva behajolt a kocsiba. Ekkor kiderült, hogy a szeme helyén lévő két fekete lyukat hitte napszemüvegnek.

A Jayu út éjszakai látképe

Bizonyos szempontból a városi legendák egy része eltér a többitől, ugyanis vannak olyanok is, melyek valós eseményekhez kötődnek.

A hadihajó kiemelése a vízből

A Cheonan (천안, ejtsd: Cshanán) hadihajó 2010-es elsüllyedésének okát a mai napig vitatják az emberek, különböző legendák övezik. Egyesek szerint magától süllyedt el, mások szerint belső robbanás okozta a süllyedését. A dél-koreai kormány Észak-Koreát gyanúsította, de az északiak tagadták, hogy bármi közük volna a hajó vesztéhez. 

Cikket írta: Rácz Ivett

Forrás: hani.co.kr, nocutnews.co.kr, chosun.com

Képek forrása: hani.co.kr, blog.daum.net, scienceon.hani.co.kr, cbpolice.tistory.com