Kayra B King: Chaos - Ezüst és vér

 

294504097_2908927112740675_7682646954533496233_n.jpg

 

Világéletemben rajongtam a fantasy történetekért. Azt szoktam mondani, hogy a fantasy tündérmese felnőtteknek. Nem így van? Gondoljunk csak gyermekkorunk kedvenc meséire, amelyek tele voltak varázslatos lényekkel, titokzatossággal, és nem mellesleg bármi megtörténhetett bennük. Na ez az, ami miatt annyira odavagyok ezért a zsánerért, mert itt bármi megtörténhet. A végtelen lehetőségek tárháza.

Ha már fantasyról van szó, el kell árulnom, hogy igencsak rajongok a vámpíros, boszorkányos, vérfarkasos sztorikért. Igen, így van.

Körbeveszi ezeket a teremtményeket a misztikusság. Titokzatosak, félelmetesek, mégis vonzzanak, mert lenyűgöző számomra az eredetük, amiről csupán legendák szólnak, de úgy, hogy nem lehetek meggyőződve róla, hogy valóban csak a képzelet szülöttei, vagy esetleg van valami igazság abban, hogy léteztek/léteznek.

Számtalan variációban írtak már a vámpírokról és a vérfarkasokról, no meg a boszorkányokról, így mára már nehéz olyat kitalálni, ami nem egy korábban írt történet koppintásának tűnik, illetve nem abból merít jelentős mértékben. Én mégis lelkesen figyelek, mert akadnak nagyszerű olvasmányok, amelyek képesek új színt hozni ebbe a világba.

Érdekes megfigyelni mennyire sokféleképpen képzelik el az írók ezeket a lényeket, a szokásaikat. Néha egészen izgalmas elképzelésekkel lehet találkozni.

Mindezek után talán nem meglepő, hogy felkeltette az érdeklődésem Kayra B King: Chaos - Ezüst és vér című könyve, ami egy 12 részes sorozat kezdő kötete.

Miközben türelmesen vártam a megjelenésre, egy nap teljesen váratlanul lehetőséget kaptam a történet megjelenés előtti olvasására, amit nagyon köszönök az írónőnek.

 

A borítóról

 

Már a borítója is különleges ennek a történetnek. Nem a leginkább elterjedt, ruhájától hol jobban, hol kevésbé megfosztott férfi, illetve nő szerepel rajta, hanem titokzatos jelentésű írásjelek (rúnák) láthatók, amelyeknek a misztikusságát csak fokozzák a borítón megjelenő színek.

Minden apró részlet különleges jelentőséggel bír a történet szempontjából, de ha egészében nézem, akkor is azt mondhatom, hogy nagyon jól hozza annak hangulatát.

 

A történetről és a szereplőkről

 

Észrevétlenül kúszik be a gondolataid legmélyére, hogy aztán egyre többet és többet akarj belőle.

Talán így fogalmazhatnám meg egészen röviden, hogy hogyan hatott rám Kayra regénye, amivel bizony nem indult zökkenőmentesen a kapcsolatom. Azt is mindjárt mondom, hogy miért.

Amikor elkezdtem olvasni ezt az ígéretesnek tűnő történetet, rögtön az elején olyasmibe ütköztem, ami nekem bizony sok(k) volt, ami nekem nem fér bele. Zaklattam is a kedves írónőt, akinél rákérdeztem, hogy jól értettem-e, tényleg az van odaírva, amire gondolok, vagy valamit félreértelmeztem. Az volt a válasz, hogy igen, jól olvastam. Viszont arra bíztattak, hogy ne hagyjam abba, ne írjam le a sztorit, mert ahogy a könyv elején is jelezve van, nem szabad hinni a szemünknek, mert itt szinte semmi sem az, aminek első pillanatban látszik, később pedig mindenre magyarázatot kapok. Riadalmat okozhatott, hogy annak ellenére mennyire érdekel a regény, talán ott fogom eldobni és nem folytatom, mert az eleje kiakasztott. Nem mondom, hogy nem suhant át rajtam ez a gondolat, úgyhogy talán nem volt megalapozatlan az ijedtség. Viszont mégis tovább olvastam, mert valami azt súgta folytassam, jó lesz ez. Így is lett.

Azt, hogy mi akasztott ki, nem lenne szerencsés elmondanom, mert lényeges dolgot árulnék el. Ám mindenképpen szerettem volna erről beszélni a nélkül, hogy elárulnám miről is van szó pontosan (aki olvassa úgyis rögtön tudni fogja), mert többen lehetnek, akik hasonlóan járnak majd olvasáskor, mint én és nem akarják majd folytatni a könyvet, pedig így egy jó sztoriról maradnának le.

Tényleg nem úgy van, ahogy az ember gondolja az első pillanatban (ha az lenne, azt sosem tudnám elfogadni), máshogy, más történik. Bár bevallom, hogy nekem ez is, így is necces, és sokáig ott motoszkáltak bennem a kezdeti negatív érzések annak ellenére, hogy az első sokk után hamar belevesztem a történetbe. Utazás közben többször is előfordult, hogy csak az utolsó pillanatban szálltam le a buszról, vagy a villamosról, mert képtelen voltam abbahagyni az olvasást. Amikor pedig mégis félre kellett tennem, minden gondolatom a könyv körül forgott.

Meg nem tudnám mondani mi volt az, ami annyira magával ragadott később, csak az rémlik, hogy arra eszmélek, hogy nem akarom abbahagyni.

Talán a világ volt az, ami megfogott, amit teremtett az írónő, mert olyan módon közelítette meg az ismert témát, amit eddig nem láttam visszaköszönni sehonnan, pedig rengeteg fantasyhoz volt már szerencsém.

A Chaos minden ízében nyers és szenvedélyes történet tele titkokkal, amelyeket az egyik szereplővel, Crystallal együtt ismerhetünk meg szépen fokozatosan. Ahogy ő rájön egyik dologra a másik után, úgy tudunk meg mi olvasók is egyre többet. Amit nagyon imádtam az az, hogy teljességgel kiszámíthatatlan volt a sztori, sosem tudtam mi jön a következő pillanatban, hiába agyaltam rajta.

Mindemellett a könyv minden sorát átitatják az érzelmek, amelyeknek nagy jelentőségük van.

Aki egy cuki kis fantasyra számít, az ne tegye, mert a Chaos inkább egy sötétebb hangulatú olvasmány. Voltak olyan jelenetek, amelyeknél kifejezetten örültem, hogy nem filmen nézem, hanem olvasom a sztorit.

Emlékszem, hogy az utolsó sorok után egyre csak az járt az eszemben, hogy mikor jön a folytatás - pedig még a kezdő kötet sem jelent meg -, ez pedig arról tanúskodik más pozitívumai mellett (érdekesen felépített világ, kiszámíthatatlan, izgalmas cselekmény), hogy érdemes elmerülni ennek a könyvnek a világában. Bár annyit azért hozzátennék, hogy érzékeny lelkűek fokozott óvatossággal olvassák.

 

Fülszöveg:

 

„Az írónő stílusa páratlan. Nyers, merész, de közben érzelmektől fűtött. Hiánypótló a mai kortárs magyar irodalomban.”

Aurora P. Hill írónő

 

„Ő a legpusztítóbb fegyver, amit valaha teremtettek.”

 

Larion Northman, a Pusztító sorsa az, hogy átlásson a Káoszon, és elhozza a várva várt változást.

Egy probléma van.

Vérmámor közepette, alkohol és nők társaságában tölti az idejét, míg egy véletlen eseménysorozat kapcsán rá nem ébred arra: a saját realitása nem egészen az, aminek hitte.

Minél többen akarják lebeszélni arról, hogy a vámpírvadászokkal foglalkozzon, őt annál jobban érdekli a dolog, de van más oka is...

 

...Crystal York, akinek annyi bűne van, hogy rossz helyen volt rossz időben.

Vámpírvadászok figyelmének középpontjába kerül, és ezzel akarata ellenére összeforr a sorsa Larionnal.

Egy probléma van.

Larion minden, ami ellen Crystal nővérként küzd. Míg ő életeket ment, addig a fiú szemrebbenés nélkül kioltja azokat.

Crystal ládikája, ahová önmagát rejtette, megsérült. Larion nem csak kipattintotta Pandora szelencéjét, de egyenesen ripityává is törte, és ezt a lány nem hagyhatja. Mindent gondosan el kell rejteni és visszarakni oda, ahol előtte volt.

 

Egy történet, ahol vámpírok helyett jarlok népesítik be az éjszakát, és a vérfarkasok thrallként üvöltenek teliholdkor.

Egy világ, ahol a boszorkányok nem seprűn repdesnek, de nem is rendelkeznek halhatatlansággal, csupán különleges képességű nők, akik egy ősi egyezséget követően bérszolgálatot végeznek a kiválasztott jarlnak.

Egy hely, ahol egy jarl ereje és hatalma bérboszorkányai és telepatái számától függ.

Egy sorozat, ahol a fantasy világa belemosódik a realitásba és átír minden eddigi szabályt.

Egy érzés, ami átformálja az eddig alkotott világnézeteidet.

Egy hit, miszerint semmi sem lehetetlen.

Ez az Ezüst és Vér.

 

Tizennyolc éven felülieknek ajánlott!

 

Várható megjelenés: 2022. szeptember 19.

 

 

Itt lehet megtalálni az írónőt:

 

Instagram: authorkyrabking

 

Facebook: Kayra B King

 

 

A könyv előrendelhető az Underground Kiadó webáruházából.