A székelyvarsági kirándulás, csak egy randinak indult, majd 2 napig tartó mulatság lett belőle. Nem lepődtem meg annyira, mert a papírkutyákból már megtanultam, A dolgok a legritkább esetben történnek úgy, ahogy azt az ember elképzeli.

Voltak pillanatok, amikor ültem a hintán és azon gondolkodtam, hogy kerülök ide, és hányan lennének most a helyemben. Az egész úgy kezdődött, hogy Humbákfölde fesztiválon összejöttem Vékony Úrral, aki a TrollFoci All Stars csapat egyik játékosa. Június végén volt a fesztivál, majd 2 héttel később elmentem Erdélybe a rokonokhoz, Tusványosra, igen ott adtam az interjút is a fapados wc-ről (amiről a cikk itt olvasható) és 2db lakodalomban is részt vettem, minden hétvégére program volt. Eljött az augusztus, amikor  a TrollFoci csapat jó szokásukhoz híven Székelyvarságon megjelenik, hogy a Minifoci bajnokságon a helyi csapatokkal az All Stars megmérkőzzön. Mivel Varság és Lövéte között pár kilóméter van, megbeszéltük Balázzsal, hogy találkozunk. Felmerült a kérdés, hogy oké találkozunk, de hol? Ő jön? Vagy menjek én? Pár rokonnal egyeztettem, szerintük, mit kéne ilyenkor csinálni? " Ha szeret a világ végére is érted jön, oldja meg te ne menjél sehova." Na ez elég erős, mondom hát az van, se busz nem megy arra, a családban pedig mindenki készül nővérem lakodalmára, nincs ahogy elmenjek most Varságig, de ha eljössz tudunk találkozni. Végül így is lett, másnap délben, amikor focizni kellett volna Lövétére eljöttek értem az egyik csapattaggal. Amíg a központba felsétáltam gondolkodtam, maradjunk itt és menjünk el a nyaralónkba vagy menjek vissza velük, teljesen idegenekhez egy összeszokott társaságba egyedüli lányként. Ha nálunk leszünk nincs rá garancia, hogy nem érkezik meg a család csak úgy valamiért, az pedig kínosabb lett volna nekem, minthogy idegenek közt vagyok. Így jött. hogy akkor jó menjünk Székelyvarságra.

Már javában játszottak a fiúk, amikor megérkeztünk, addig legalább a pálya széléről kérdezgettem Balázst, hogy ki kicsoda. Vége lett a mérkőzésnek, ekkor bemutatkoztam egyesével, ők is nekem, de fogalmam nem volt arról azután se, kit hogy hívnak. Páran megkérdezték: hogy kerülök ide? Mondtam, hogy a bejáratnál futottam össze Balázzsal, aztán jó fejnek tűnt, gondoltam megiszom vele valamit. Volt, aki elhitte, volt aki tudta, hogy egyébként eljöttek értem. Nemrég derült ki, hogy sokáig egy-két csapat tag meg volt róla győződve, hogy egy örömlány vagyok. Elvittek a szállásukra, ott voltak szerintem a legnagyobb bulik, még egy dézsa is befigyelt az udvarban. Arra nem számítottam, hogy én is belekerülök a vízbe, mert fürdőruhát sem vittem magammal csak köményes pálinkát, meg hosszú ruhát. Kértem egy nadrágot Balázstól, hogy abban majd bemegyek, meg a felsőmben, ami amúgy is rajtam volt. Elkezdtem bemászni a vízbe, amikor szóltak a fiúk, hogy rajtuk sincsen melltartó, én is vegyem le, csak úgy lehet dézsázni. Szerintem arra gondoltak, hogy alul lehet ruha, felül rajtuk sincs, ha mártózni akarok, úgy menjek be én is, mint ők. Mivel nem így fogalmaztak, ez a melltartó nélküliség nem volt akadály egyszerűen kikapcsoltam és kiszedtem a ruhám alól, kész, rajtuk se volt, de rajtam sem. Legalább az szárazon maradt. Nem úgy, mint a torkunk, mert egy picinyke falunapon megkockáztatnám, hogy kevesebb sör+pálinka menü fogy el, mint amennyi ott 2018-ban. Este, amikor haza akartam indulni, kiderült, hogy nincs aki hazavigyen, mert retro disco van a központban s azon meg kell jelenni. Jó egy éjszakát kibírok, mamánál általában ilyen kinyithatós fotelban aludtam, nem mindig fértem el, de szerettem a sőbert. Most ketten aludtunk benne, de ez fel sem tűnt, mert ahogy letettem a fejem már horkoltam, ahogy mindenki más. Másnap reggeli után elkezdtem sörözni a fiúkkal, akkor már haza tudtak volna vinni, de olyan jó volt a hangulat, gondoltam ráérünk. Este 8-ig rontottam náluk a levegőt, kaptam tőlük hideget meleget, kölcsönösnek gondoltuk az érzést, hogy többet valószínű úgysem találkozunk, szóval mindegy is kinek mit mondunk. Megkértem Balázst, hogy szerintem ideje elindulni haza és vigyenek vissza Lövétére. Életemben nem kocsikáztam még ilyet, mint akkor. Ettől a sok kanyartól szépen felfordult a gyomrom, és amikor kérdezték, melyik utcában lakunk csak annyit mondtam a központban jó lesz ott van még úgy is dolgom. Közben alig vártam, hogy kiszálljak és kidobjam a taccsot. Szóval elkezdtem sétálni hazafelé és minden 3. kapualjban rókáztam egyet. Ittam otthon egy pohár tőgymeleg tejet, lefeküdtem és visszagondoltam megint milyen hétvégébe kevertem magam. Úgy alakult, hogy 2019 Tabánján újra találkoztam a srácokkal, és ugyanolyan hangulatban telt, mint a varsági hétvége. Akkor még nem volt fent a csatornájukon a Szoboszlai Dominikkal készített interjú, büszkén állítottam, hogy a vizes pólómmal az egyik legnézettebb videójuk született meg (ide kattintva látható). Levi erre csak ennyit mondott: legalább ennyi hasznodat vettük macskanadrág.