Exclusive Military Hardware

2021. április 15. 14:56 - Harrdder

Óda egy helikopterhez

A Mi-8-as nyugdíjazásának alkalmából

Már régebben megírtam ezt az ódát Hozzád, de most újra előveszem, mivel a haza szolgálatában eltöltött több évtizedes szolgálatod után az első generációsnak számító példányaid végleg nyugdíjba vonultak. Az esemény miatt eszembe jutott, hogy ifjúi éveim alatt mennyi közös kalandban volt részünk, egész életemre kiható élményekkel tettél gazdagabbá. Volt köztük testileg és lelkileg megterhelő, de a csodás együttlétek során temérdek sikerélményben lehetett részem, termelődött az adrenalin, boldogság töltött el a feladatok végeztével. 

20210412_151053.jpg

2013-04-11_14_35_18_1.jpg  Ilyen külsővel kezdted a pályafutásod nálunk. Az eredeti zöld színnel, és a vörös csillagos felségjellel lett kiállítva ez a példány, a történelmi hűség miatt. 

52 éve érkeztél meg először hazákba,  hogy Magyarországot szolgáld. Te, a HELIKOPTER. Igen így, csupa nagybetűvel, mivel a szívemhez nőttél.  A neved hivatalosan Mi-8, de általában csak Minyónak szólítanak. Már gyerekként láttalak a tévében, újságokban, könyvekben olvastam rólad. Kamaszkoromra már azt is tudtam, hogy nem sokkal az érkezésed után derekasan kivetted a részed az árvízi védekezésből, több ezer embert menekítettél ki az elöntött területekről. Olyan helyekről, ahol már csak Te maradtál az egyetlen remény. Vízben álló házak tetejéről csörlőzted fel a kétségbeesett embereket, csecsemőket adogattak be az ajtódon, miközben függeszkedtél a levegőben. Kedves olvasó, ezt nem én találtam ki, nem akciófilmből loptam a sztorit. Ez megtörtént 1970-ben, Magyarországon, csak az utókor emlékezete, ugye…

Néha személyesen is láthattalak távolról, ahogy elrepültél a házunk felett, egyszer pedig repülőnapon vettelek szemügyre közelről. Mégsem a Te társaságodra vágytam akkoriban, a vadászgépek sokkal érdekesebbnek tűntek. Azért az maradandó emléket hagyott bennem, hogy mennyivel nagyobb vagy a csöves vasaknál. 20210412_151225.jpgAztán egyszer csak ott találtam magam a repülőtéren, és mentem feléd. Dolgozott a két hajtóműved, éreztem az égett kerozin szagát, forogtak a lapátjaid, jellegzetes hangod minden más zajt elnyomott. Sugárzott belőled az erő, megszeppenve néztem a tükörképemet a szélvédőd üvegén, fölém magasodtál, nagyon aprónak éreztem magam melletted. Aztán felmentem a lépcsődön, leültem. Tetted a dolgod, felvittél a magasba, az egyetlen biztos pont voltál nekem. A zúgó, sivító hangot, a vibrálást soha nem fogom elfelejteni. Néztem a padlólemezed mintáját, ültem a kemény üléseden, majd álltam ugrásra készen, sisakomat a mennyezetednek feszítve.  dscn5517.jpg "Nyitva van a gépajtó, vár reám, megyek felé, pedig tele a gatyám!"     20210412_151236.jpgHa kiugrottam az ajtódon mindig próbáltam visszanézni. Ilyenkor alulról láttam a kék hasadat, amely kissé koszos volt ugyan, de ott díszelgett rajta a piros-fehér-zöld felségjel. Azokat a fényviszonyokat nem lehet reprodukálni a földön, odafönt élénk minden színárnyalatod, még felhős időben is kirajzolódnak a részleteid.

Sokat voltunk együtt, a kapcsolatunk egyre jobban elmélyült. Repültünk őszi hűvösben, tikkasztó nyári melegben, az éjszaka sötétjében pedig csak a lenti fények alapján sejtettem, merre is járunk. Néha úgy alakult, hogy veled együtt tértem vissza a földre. Suhantunk alig pár méterrel a Tisza felett, és vittél több napos gyakorlatra, majd otthagytál a sötétben. És te voltál az, akire péntek délben fáradtan, mosdatlanul és éhesen vártam. Te eljöttél értem, és a laktanya mellett tettél ki, így még időben hazaindulhattam a hétvégi pihenőre. Ez volt talán a legnagyobb ajándékod nekem.

Te voltál az is, aki orkánt kavart egy berakodásnál. Rotorodat kissé megdöntötted, így a szele majd ledöntött a lábamról, hóval lett tele szemem, szám, orrom, miközben pilótád teli szájjal nevetett, hogyan vicceltetek meg engem.  51768533_2196342677094125_616590495765757952_n.jpgMáig emlékszem néhány pirossal felfestett számra, a 10440, 10441, 10442-es példányaiddal sokat repültem.  dsc_0206_2.JPGAz életembe újra és újra visszatértél. Megismerkedtem a modernebb változatoddal, amelyet másként neveztek. Pedig a Mi-17-es is Mi-8MT volt a szülőhazádban, csak ott úgy gondolták, hogy átszámozva a buta külföldi megrendelőnek teljesen más konstrukcióként lehet eladni. Az erősebb hajtóművek valóban újak voltak, és még inkább tekintélyt parancsoló lett a hangod. A faroklégcsavar átkerült a baloldalra, a négy helyett a hat fegyvertartódról lehetett leginkább felismerni.

dscn5972.JPGJó magasra vittél időnként, négyezer méternél is feljebb repültünk, gyönyörködhettem hazánk szépségeiben, élveztem az 50 kilométeres látótávolságot. A kör alakú ablakodat kinyitottam, a fagyos menetszél borzolta hajam. Jól érezted magad persze alacsonyan is, amikor alig pár méterrel a föld felett száguldottunk. Az is megesett, hogy a lombkoronák fölé értek a rotorlapátok végei, a törzsed viszont a fák között volt. Hivatalos feladatokon kívül is sikerült néha összejönnünk, ilyenkor hiéna üzemmódban kihasználtam a lehetőségeid. Ha tehettem, repültem veled, még akkor is, ha tudtam, hogy rázol, és hangos vagy.

Habár legtöbbször óvatosan és talán kissé lomhán mozogtál, de azért megmutattad, tudsz Te fürge és fordulékony is lenni. Gyorsultunk méterekkel a beton felett a felszállást követően, hogy egy hirtelen ugrással meredeken emelkedjünk. Tanúja voltam olyan műrepülésednek, amitől leesett az állam, azóta sem láttam olyant. A zuhanás, a felrántás, a durva bedöntésű fordulók letiltást érdemeltek volna, ha nem a dandárparancsnok követi el. 

51364648_1216007781882907_4014574930220810240_n.jpgBeszéljünk egy keveset a külsődről is, remélem nem sértődsz meg! Olyan oroszos, masszív, kissé bumfordi vagy, de talán pont ezért strapabíró benyomást keltesz. Tervezőid a kecsességet, kifinomultságot meghagyták a hanyatló nyugat ópiumának. De Te így tetszel nekem, és ami még fontosabb, tökéletesen alkalmas vagy arra, amire használnak.  20210412_150727.jpg

Több éves kapcsolatunk egyszer véget ért, de azért gyakran láttalak még utána is. Figyelemmel kísértem sorsod, mi mindent csináltál. dscn5383_1.JPGTovábbra is szállítottad a katonákat, ejtőernyősöket, fontos embereket, terepjárót vittél a rakteredben. dscn0261.JPGHarcosok csúsztak le belőled, és fel is emelted őket a földről kötéllel. Kissé irigykedek, szívesen csinálnék még én is efféle mutatványokat. Évtizedekkel ezelőtt pont lemaradtam az ilyen mókáról, nem ereszkedhettem belőled. 20210412_150700.jpgMegmutattad a legharciasabb képességeidet is, indítottál rakétákat, és dobtál bombákat. Nem véletlenül vannak rajtad azok a tartók!
dscn5513.jpgAz utódaid kutató mentő készültséget adnak most is, amikor ezeket a sorokat írom. Riasztás esetén percek alatt felszállnának, ha valaki bajba kerülne.   És ha mentettél, akkor is néha mást ünnepeltek hősként, Rólad megfeledkeztek!  dscn0326.JPG  Megtanultál tüzet oltani.

Ha jött az ár, akkor persze téged fogtak be homokzsákcipelésre, még akkor is, ha csak hadműveletileg voltál üzemképes. Az ország sokat köszönhet neked, mégis kissé mellőzött maradtál. Fénykorodban félszáznál több volt belőled, de a szám három évtized után erősen megfogyatkozott. Még az is előfordult, hogy alig egy-két példányod repülhetett összesen. Keményen dolgoztál ismét. Az a surrogó hangod, a hideg futkározik a hátamon! 

Aztán odafönt rájöttek, hogy égetően nagy szükség van a szolgálatodra, nem maradhatunk itt nélküled. Pótolták a hiányt, még modernizációra is befizettek néhányat belőled.dscn7584.JPGTöbb ideiglenes megoldás született. Érkezett gép Finnországból, meg máshonnét is.  dscn5515.jpg Korszerűsítés is történt, radart kaptál az orrodba, képernyőket a műszerfaladra! 

Néha még láthattalak. Általában a hangod hallottam meg először, amit egyből felismerek, nem lehet összekeverni semmivel. Mert Te vagy a HELIKOPTER, a Minyó!  Nekem Te voltál az első katonai repülőeszköz, amivel megismerkedtem. Előjönnek a régi emlékek, nosztalgiázom. Pár éve ismét volt egy személyes találkozásunk. Csak kísérő voltam az ejtőernyősök mellett, de újra magasba szálltam veled. Civil festést viseltél, ez fura fintora a sorsnak, hiszen eredetileg is polgári helikopternek készültél, csak rájöttek a katonák, hogy sokoldalúságoddal tökéletesen megfelelsz nekik.  dscn4948.JPGIsmét a felhők fölé emelkedtünk, és gyönyörködhettem a Balaton látványában.   

Utolsó együttlétünk befejezése. 

Jól tudtuk, hogy örökké nem szolgálhatod az országot. Megnevezték az utódod, de az érkezéséig még pár évet várni kell. Addig a típustestvéreid teszik a dolgukat, repülnek, amennyit csak lehet. De hiába hívják azokat 17-esnek, a Mi-8-as típusjel örökre belénk égett. Ez a név marad meg a sok ezer sorkatonában, hivatásosban, akik veled dolgoztak, hidegben, forróságban, keltek hajnalban, és néha tábori körülmények közt pihenhettek csak néhány órát. Több száz pilóta, fedélzeti technikus repült téged, és azon emberek számát meg sem lehet becsülni, akik valamilyen okból a rakteredben utazhattak. A fél évszázadnál is hosszabb szolgálatod okán sokan kerültek veled kapcsolatba, megszerettek téged.  20210412_150507.jpgA katonai Mi-8-as változatok ajtaja 52 év után üzemszerűleg végleg bezáródott idehaza. 

Most még furcsának tűnik, hogy nincs többé Mi-8-as. De a történeted nem ér véget, sem most, sem 2023 után. Máshol legalábbis biztosan nem. Hiszen még mostanában is rendelnek vadonatúj példányokat belőled, még mindig gyártanak téged. Olybá tűnik, hogy 20-30 év múlva is repülni fogsz. Szép teljesítmény ez tőled, soha senki nem vitathatja el, hogy a repülés történetében a legnagyobbak közt van a helyed!  51591229_969420636587705_1435813129035448320_n_1.jpgA végén rád pillantok, hiszen itt vagy a szobám falán. 

Most pedig a saját anyanyelveden szólok hozzád, egy régi klasszikust módosítva: Ми-8 жил, Ми-8 жив, Ми-8 будет жить!

 

2 komment
Exclusive Military Hardware
süti beállítások módosítása