A Keresztény Kultúra podcast első adásában a női lelkészek helyzetével foglalkoztunk, és a beszélgetést azzal zártuk, hogy a nemek közötti egyenlőtlenségek kérdését az egyházban sokszor összemossák a genderidentitás és a homoszexualitás kérdésével, ezzel tulajdonképpen el is lehetetlenül az erről szóló párbeszéd. Ezért szánunk egy külön adást ennek a kérdéskörnek: mennyire egyházi sajátosság ez az összemosás, külön kell-e ezeket a problémahalmazokat kezelni, mit jelent a gender és a genderidentitás fogalma, vannak-e valóban aggodalomra okot adó tendenciák, és vajon mennyiben kapcsolódik mindehhez a kereszténység? A beszélgetőtársak Réz Anna filozófus, az Üvegplafon blog alapítója, Laborczi Dóra újságíró és Nagy Szabolcs evangélikus teológus voltak.

Egészen a közelmúltig a tudományos élet konszenzusban volt azzal kapcsolatban, hogy mit értünk a gender kifejezés alatt. A fogalmat a hatvanas években, az amerikai második hullámos feminista mozgalom idején kezdték el használni abban az értelemben, hogy a biológiai nemünkön túl a nemünkből következő társadalmi elvárásokra is lehessen valamilyen módon reflektálni. Leggyakrabban ma is társadalmi nemként fordítjuk. A gender fogalma – eredeti használatában – mint értelmezési keret annak vizsgálatát teszi lehetővé, hogy mit jelent férfinak-nőnek lenni a társadalomban, milyen szerephalmazok és társadalmi viszonyok határozzák meg intézményrendszereinket, gondolkodásunkat, mindennapi életünket, azaz hogy nemiségünket hogyan látjuk, hogyan helyezzük el a világban, és hogy mások hogyan tekintenek ránk pusztán nemi meghatározottságunk miatt. Az elmúlt években azonban a gender ezen tradicionális értelmezési kerete mellé került a genderidentitás fogalma, amely azt a kérdést veti fel, hogy a biológiai nem és a társadalmi nem elválasztható-e egymástól. Az, hogy erre a kérdésre milyen választ adunk, megosztja a hazai feminista gondolkodókat is.

Ám az erről folyó párbeszédet nehezíti egyrészt az, hogy nehéz úgy beszélni bármilyen identitásról – nem csak a genderidentitásról –, hogy valaki ne vegye személyes sérelemnek, másrészt, hogy a közbeszédben a gender fogalmának különböző értelmezési lehetőségei összemosódnak. Elég megfigyelni az egyházon belül például a női lelkészség kapcsán érkező internetes reakciókat, ahol a feminizmus és a gender kifejezés szitokszavakként kerülnek elő, és ahol a női lelkészek ordinációjából máris a meleg lelkész házaspárok szolgálatba helyezése vagy a pedofília következik.     

Az adásban szó esik még arról, hogy el kell-e emiatt engedni a gender szó használatát; hogy milyen teológiai diskurzus folyik a gender kapcsán a természetességről és a bűnről; hogyan befolyásolják mindennapi életünket a sok esetben riogatásként felhasznált külföldi hírek a genderről; és hogy hol a helye mindebben a kereszténységnek, milyen feladatai lehetnek az egyházaknak.

Adásunkat gondolatébresztő-vitaindító podcastnak szánjuk a témában, amelyben sok mindent bevállaltunk, de sok mindent nem vagy csak felszínesen érintettünk. Írd meg te is a véleményed a témáról kommentben vagy a keresztenykulturablog@gmail.com címre. Kérünk, hogy ügyelj az igényes vitakultúra kereteinek betartására (ne sértegess, ne vádolj, ne személyeskedj), amikor a véleményed megfogalmazod.