80 évvel ezelőtt, 1939 decemberében alapították meg a Szovjetunióban a MiG tervezőirodát, amely nevét a két főtervezőről kapta. Artyom Mikojan és Mihail Gurjevics később a repüléstörténet meghatározó személyiségévé vált, néhány évtizede ha szovjet harci repülőgépekről esett szó, akkor mindenkinek a MiG jutott az eszébe. Ma már  kezd háttérbe szorulni a név sőt, a nagy múltú "cég" fennmaradása is kétséges, mivel csak kevés új megrendelést kapnak. Emiatt aztán a kutató-fejlesztő kapacitás is nehezen képes lépést tartani a kor igényeivel.

Mikojan emléktáblája a Kremltől pár percnyire lévő Bolsoj Kamenníj Moszt 468 szám alatt, ahol élt és dolgozott

Régen azonban ez másként volt, a MiG tervezőiroda számos olyan típust hozott létre, amelyek a világ repülésének élvonalát képviselték, mindez nem egy máig fennálló repülési világrekordban is megnyilvánult.

Az első gyártásra került típusuk a MiG-1 volt, az egymotoros vadász 1941-től állt szolgálatba, majd a MiG-3 váltotta. A háború alatt azonban csak viszonylag kis mennyisége született ezekből, legalábbis a többi  típushoz viszonyítva. A Jakovlev és Lavocskin által tervezett típusok jobbnak bizonyultak, a tervező páros számára az igazi siker a háború befejezését követően jött el. 

A MiG-9-es már sugárhajtású volt, de a németektől zsákmányolt erőforrások lemásolása sikertelenül végződött, és a gép aerodinamikai szempontból sem jelentett előrelépést. A MiG-15 viszont már igen, ez mindmáig a legnagyobb számban gyártott sugárhajtású vadászgép, amelyből összesen közel húszezer darab készült, és a Szovjetunión kívül Kínában és Csehszlovákiában is gyártották. A hidegháborús igények elképesztő tempót diktáltak keleten és nyugaton egyaránt, így rövid idő alatt sorra jöttek az egyre újabb típusok, egyre nagyobb repülési teljesítménnyel. A MiG-19-es már képes volt a hangsebesség átlépésére, a MiG-21 elérte a 2 Mach tempót, a MiG-23-as változtatható nyilazási szögű szárnnyal készült, a MiG-25 felderítő változata pedig akár 3,2 Mach-ra volt képes gyorsulni. 

A kilencvenes évektől már megkezdődött a patinás név lassú hanyatlása, a MiG-29-es továbbfejlesztett változataival igyekeznek talpon maradni, de a hajdani csillagászati gyártási számokhoz képest a legújabb verziókra már csak töredéknyi igény mutatkozik.

A különböző típusú MiG vadászgépek évtizedeken keresztül szolgáltak hazánkban is 1951 és 2010 között hat alaptípus (MiG-15, 17, 19, 21, 23 és 29) 611 példánya viselte a magyar felségjelet, amelyek összesítve 550 ezer órát töltöttek a levegőben. A következőkben egy képes történelmi visszatekintés következik, amit saját fotóimból válogattam össze. 

A MiG-3-as volt az első nagy szériában készült MiG, több mint háromezer példány készült.

A háború után tervezett MiG-9 sikertelen konstrukciónak bizonyult

A mindmáig legnagyobb példányszámban készült sugárhajtású vadászgép a MiG-15 egyik ma is repülő példánya

A magyar MiG-15 "felett" a következő típus a MiG-17 látható

A MiG-19-es már képes volt rossz látási viszonyok melletti elfogásra is

A MiG-21-es első széria változata a "72-es" típus 

A MiG-21SzMT különleges feladattal készült, nukleáris csapásmérésre, megnövelt üzemanyag mennyiséggel, és kissé csúnya 900 literes gerinctartállyal

MiG-23 prototípus Monyinóban

A csapásmérő "kacsacsőrű" MiG-23BN első példánya még Ljulka AL-21-es hajtóművel a ma már nem létező hodinkai múzeumban

A MiG-23 leginkább potens változata volt az MLD

A 3 Mach elérésére képes  MiG-25R felderítő kissé hiányos műszerfala

Az elfogó vadász MiG-25P

A csapásmérő MiG-27 látszólag alig különbözik a MiG-23BN-től

Egyetlen fotón középen egy első szériás MiG-23-as, kétoldalt egy-egy MiG-25-ös, és "seggre ültetve" egy-egy MiG-19-es (baloldalt) és egy MiG-17-es

A negyedik generációt képviselő MiG-29-es első prototípusa, még eltérő elhelyezésű orrfutóval

Hajó fedélzeti tesztekhez átalakított prototípus fékhoroggal a törzsvégen

A MiG-29K műszerfala

A MiG-31 nehéz elfogóvadász

Talán az utolsó MiG, a MiG-35 prototípusa

Exportra készül még a 35-össel jelentős mértékben azonos MiG-29M2 is

MiG-35 a MAKS kiállításon

Ez is MiG, mégpedig a MiG-105 Spiral  kísérleti gép, amelyet az űrrepülőgép program során  építettek légköri tesztekhez

Számos olyan fejlesztést végeztek, aminek nem lett eredménye sorozatgyártás. A Je-166-os rekordok megdöntésére készült.

Az eredményei

Egy kis hazai MiG-történelem

A Keceli Haditechnikai Park

Kivont MiG-21MF a Hungária-körúton a Nemzeti Közszolgálati egyetem parkjában

Már ez is a múlt, a szolnoki múzeumot felszámolták és részben átköltöztették a RepTárba

A szolgálatból kivont MiG-21-esek egy részét átmenetileg a tököli bázison tárolták

A selejtezett gépek egy részét vállalkozók vásárolták meg

A MiG-29-esek 1993 és 2010 között álltak hadrendben magyar felségjellel

Az utolsó repülések egyike 2010. decemberében

"Jurassic Park" Kecskeméten

A "MiG-történelem" tehát Magyarországon 2010-ben véget ért, de néhány környező szövetséges államban még nem. A horvát légierő még évekig repüli a MiG-21bisz típust

A román légierőben már megkezdődött a típusváltás, de még üzemelnek az izraeliek segítségével modernizált 21-esek

Szerbiában is repülnek még

Északi szomszédunkban az F-16V váltja majd a MiG-29-est

A lengyel légierőben is kaptak még néhány év haladékot a kivonásig

Az utolsó hazai légi bemutatós részvétel