Az Neumann Társaság blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

Jelenből a Jövőbe

Még a mesterséges intelligencia sem hozza el az apokalipszist

2023. május 25. - ferenck

Nem jön az Apokalipszis. Ellen kell állnunk az MI-vel kapcsolatos cinizmusnak és félelemnek címmel írt véleménycikket a mesterségesintelligencia-fejlesztésekről 2017 óta rendszeresen publikáló kanadai író-újságíró Stephen Marche a The Guardian-ben.

Az ítéletnap-képzetek az MI területén olyan természetesek, mint a visszhang. A nagyközönség által megismert összes fejlesztés azonnal világvége-reakciókat vált ki. A félelem egyébként természetes, mert egyrészt az újtól és szokatlantól való félelem, másrészt az MI-t haragvó istenként ábrázoló, csaknem évszázados filmhagyomány élteti – kezdi Marche, majd a márciusban kétezer szakember és tudós kívülálló által szignált, a legelőremutatóbb fejlesztések hathónapos szüneteltetését követelő nyílt levélről is elmondja keresetlen véleményét. A levélnek ugyan semmilyen hatása nincs a szakterületre, viszont megváltoztatta a témával kapcsolatos beszélgetéseket, mert legtöbbjük az ember pusztulásával kezdődik, ami persze nem igaz, hanem a technológia valós problémáiról a figyelmet elterelő alibi.

apokalipszis0.jpg

A technológiai utolsó ítélettel riogatni hype-ot generáló hirdetés. Ki emlékszik még azokra a jóslatokra, hogy a kriptovaluták megszüntetik a központi bankokat, vagy a metaverzum miatt nem lesznek valódi találkozások? Az apokalipszis igazából a Szilícium-völgy fontosságát sugalló marketingcélokat szolgál.

Tény, hogy a területen dolgozó mérnökök egy része bedőlt az utolsó ítéletnek, ugyanakkor sokuknak fogalma sincs a találmányaik és a világ közötti interakciókról. Marche példája Elon Musk: elég öt percig olvasni a tweetjeit, és máris látjuk, hogy ember és technológia kapcsolatából szinte semmit nem ért.

apokalipszis.jpg

Nem mintha nem lenne okunk tartani az MI-től, csakhogy mindig kiderül: mégsem az MI a probléma forrása. A legnagyobb félelem, a gépek okozta apokalipszis viszont már nem is sci-fi, hanem vallásos rettegés.

A számítógépeknek nincs akaratuk, statisztikai alapon mintákat egyeztető gépek antropomorfizálása semmi más, csak történetmesélés, a kollektív tudattal játszadozó film. Sőt, a ChatGPT kikapcsolása sem gyilkosság.

A dezinformáció terjesztése és a megszűnő munkahelyek reálisabb félelmek, csakhogy politikai propaganda ősidők óta létezik, és az „MI-aranyláz” előtt, a Facebook csak 2019-ben többmillió kamuprofilt törölt, amelyeknek közük nem volt mesterséges intelligenciához, a társadalmi egyenlőtlenségek pedig az MI előtt is ugyanúgy fennálltak.

A szabályozás több kérdést vethet fel, mint amennyit megnyugtatóan megválaszol, az MI-ről szóló nagyívű szónoklatok nem enyhítik a technológiák által okozott depressziót, nyugalmatlanságot. Ráadásuk még a közösségi médiára sem sikerült kidolgozni működő szabályozást, holott az nagyságrendekkel több baj eredője.

A cikk végén Marche elárulja, hogy MI-vel írta az Egy szerző halála című novelláját. Fura élmény volt, mintha földönkívülivel dolgozott volna együtt, félelmet viszont egy percig sem érzett. Összegzésként azt javasolja, hogy ha már mindenképpen filmek alapján kell az MI-ről gondolkodnunk, akkor inkább a Star Trekből, és ne a Terminator 2-ből induljunk ki. Senki nem érti teljesen, mi is az a mesterséges intelligencia, és mielőtt lelőnénk az égbolton megjelenő alient, esetleg próbáljuk megérteni, mert akár csodálatos is lehet

A bejegyzés trackback címe:

https://jelenbolajovobe.blog.hu/api/trackback/id/tr818125576
süti beállítások módosítása