Az Intel, az MIT (Massachusetts Institute of Technology) és a Georgia Tech kutatóival együttműködve, két kóddarab hasonló tevékenységét kimutató automatizált motort fejlesztett. Az MISIM (Machine Inferred Code Similarity) még azokban az esetekben is elvégzi feladatát, ha a kóddarabok különböző szerkezeteket és algoritmusokat használnak.

MISIM sokkal hatékonyabban dolgozik, mint a mai legfejlettebb rendszerek, akár negyvenszer jobb teljesítményre képes. A jövőben kódajánlásoknál, automatizált hibajavításnál és más alkalmazásokban is számítanak rá.

A heterogén számítások, például az egynél több processzort használó rendszerek térhódításával a szoftverplatformok hihetetlenül komplexszé válnak. A gépi programozás automatizált, mesterséges intelligencia vezérelte eszközökkel igyekszik kezelni a problémát. A kódhasonlóság, azaz annak a ténynek a megállapítása, hogy két kóddarab hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, vagy hasonló feladatokat hajt végre, az egyik kulcsmegoldás. Hatékony rendszereket viszont még alig építettek ezen a területen.

Az MISIM kontextus-tudatos szemantikai szerkezete (CASS) miatt eredményes. Mihelyst a kódszerkezetet a CASS-be integrálták, algoritmusok a kód munkája alapján hasonlóság-pontokat osztanak ki. Ha két kóddarab különbözőnek látszik, de ugyanazt a funkciót töltik be, a modell hasonlónak tartja őket.

A CASS úgy is konfigurálható, hogy specifikáljuk a kontextust, és így észleli a kódot magasabb szinten leíró információt. A kódot (más gépi nyelvre átültető) fordítóprogram nélkül is képes osztályozni, amivel megkönnyíti a fejlesztők munkáját.

Az Intel bővíteni szándékszik az MISIM funkcióit, az architektúrában programozó kutatókat hatékonyan segítő kódajánlót akar belőle csinálni. A rendszer felismeri az algoritmusok céljait, és szemantikailag hasonló, de jobb teljesítményű kódvariánsokat kínál fel.

Sok fejfájástól kíméli meg a fejlesztőket és más szakembereket. A Cambridge Egyetem felmérése alapján a programozók munkaidejük 50,1 százalékát programozáson kívüli tevékenységgel, míg a programozásra fordított idő felét hibajavítással töltik. Utóbbi összesen évi kb. 312 milliárd dollárba kerül. MISIM csökkenti a költségeket, a programozók pedig kreatívabb tevékenységekre összpontosíthatnak.

„Ha sikeresek leszünk a gépi programozással, egyik végső célunk, hogy a Föld lakossága képes legyen szoftvert alkotni” – nyilatkozta Justin Gottschlich, az Intel Labs gépiprogramozás-kutatásokat vezető tudósa.