Az egész világ elismerően beszél Tajvan koronavírus elleni hatékony küzdelméről. A szigetország egy technológiai újítással még jobb eredményeket kíván elérni.
Az újítás helykövetést használó mobiltelefon-alapú „elektronikus kerítés”, kötelező karanténban tartózkodó személyek esetében alkalmazzák, és azt ellenőrzi, hogy az illető otthon tartózkodik, vagy sem.
Kormányok gőzerővel munkálkodnak, hogy az emberi erőfeszítések és a csúcstechnológiák összekapcsolásával, a betegségnek leginkább kitett személyek maradjanak otthon. A tajvani fejlesztés viszont az első példa volt a mobiltelefonos követésre.
Egyértelműen a vírus terjedését akarják megakadályozni vele, ugyanakkor a szigeten is vitatott technológia komoly személyiségi jogi (privacy) kérdéseket vet fel. Mi történik, ha az illetékes szervezetek egy ilyen megoldást nemcsak vészhelyzetben, hanem azt követően is használnak?
A rendszer telefonjeleket monitoroz, és értesíti a rendőröket, ha a helymeghatározás alapján a megfigyelt személy nem tartózkodik otthon vagy a kijelölt helyen. De akkor is, ha kikapcsolja a készüléket.
A hatóságok napi kétszer fel is hívják az adott személyt, leellenőrizve, hogy nem hagyta-e szándékosan otthon a telefonját. Ha valaki nem jelentkezik, vagy ha beriaszt a készülék, a rendőrök 15 percen belül felkeresik.
Például az Egyesült Államokban és az Európai Unió országaiban jogilag megvalósíthatatlan egy ilyen technológia használata. Tajvan ellenérve: náluk csak 195-en, az 1 millió lakosra eső megbetegedések száma most 8 (közel 24 millióan laknak a szigeten).
Más ázsiai országok szintén „okos” technológiákkal próbálják lassítani/megállítani a járvány további terjedését.
Hongkongban helykövetésre alkalmas karkötőt kapnak a karanténban lévők, Szingapúrban a kormány szöveges üzenetet küld az érintetteknek, akiknek kétszer rá kell kattintaniuk egy linkre, igazolva, hogy valóban otthonukban tartózkodnak.
Thaiföldön a repülőtérre érkező összes személynek le kell töltenie egy mobil appot, és ha valakinek pozitív a tesztje, az alkalmazás leköveti, hogy hol járt a megelőző órákban. Vietnam fővárosában, Hanoiban szintén a karanténban tartózkodást ellenőrző, követő alkalmazást vezettek be.
Máshol, például Dél-Koreában (és Izraelben) műhold alapú telefonos követéssel próbálják kideríteni, hogy fertőzött személyek hol adhatták át másoknak a vírust.
Kínáról köztudott, hogy több módszert használ állampolgárai megfigyelésére, aktuális tartózkodási helyük azonosítására, amellyel szintén a karanténban tartózkodást igyekeznek garantálni.
A karanténtörvények megszegése akár (maximum) 1 millió tajvani dollárral (32995 amerikai dollár) is büntethető.