Feltalálónk az

innoteka-logo_blog_hu.png

Inno-anno

„A mába érő tegnapokról szólunk; a tegnapok ötletei hogyan indítottak el évszázados sikertörténeteket, s napjaink technikai eredményei szolgálnak-e bennünket évtizedek múlva?” (Dr. Németh József c. egyetemi tanár, BME)

Friss topikok

Címkék

424-es gőzmozdony (1) Ábrahám (1) adathordozó (1) Adorján (2) adszorpciós indikátor (1) aerodinamika (1) aeroplán körhinta (1) akna (1) Almási Balogh (1) Andreoli (1) antiszeptikus kézmosás (1) anyagtudomány (4) anyagvizsgálat (3) Apáthy (1) Apollo-program (1) apróbordás hőcserélő (1) aquae­ductus (1) aromatartó csomagolás (1) Árpád sínautóbusz (1) artézi kút (1) art deco (1) Aschner (2) aszfaltút (1) aszkorbinometria (1) aszkorbinsav (1) asztrolábium (1) atommaghasítás (1) Átrium Ház (1) Audi (2) Auterbal (1) autóbuszgyártás (1) autógyártás (2) automatizálás (1) autótervezés (1) aviatika (1) Bánhidi (1) Bánki (5) bányászat (2) Bárány (1) Baross (1) Barta (1) Bartók (1) BASIC (1) Bay (2) Bejczy (1) Békésy (2) Berán (1) Bermann (1) Bernhard (1) Beszédes (1) beszélőgép (1) betonút (1) bináris digitális számítógép (1) biotechnológia (1) Bíró (2) bitumenes út (1) biztonsági gyufa (1) Bláthy (3) Bláthy-mérő (1) bödönhajó (2) bortermesztés (1) Bródy (2) Buday (1) Burn (1) bútorgyártás (1) bútortervezés (1) búvárhajó (1) C-vitamin (1) Cár-bomba (1) Cavinton (1) Crompton (1) Csapody (1) Csepel (1) cséplőgép (1) Csermely (1) Csicsátka (1) csillagászat (1) csillagda (1) csillagvizsgáló (1) Csonka (3) Czekelius (1) Dallos (2) daratisztító gép (1) Davy (1) Dedics (1) Déri (2) derivatográf (1) Diesel (1) diftériatoxin (1) digitalizáció (1) dinamó (2) dinamóelv (2) dízel-villamos mozdony (1) dízelmotor (1) Dorogi (1) doziméter (1) DTSS (1) Dubosq (1) Duflex (1) Dulovits (1) dunai hajózás (2) duzzasztómű (1) Edison (2) egyenáramú generátor (1) egyenáramú villamos motor (1) egyenletes mozgás (1) egységes mértékrendszer (1) egysínű vasút (1) Eiffel (1) Einstein (2) elektroanalitikai műszergyártás (1) elektromosság (1) elektromos autó (1) elektromos munkaátvitel (1) elektroncsöves számítógép (1) elektronikus számítógép (2) elektronoptika (1) elektronsokszorozás (1) elektrotechnika (1) Élő (1) Élő-pont (1) emelőgép (1) Endresz (1) Eötvös (5) Eötvös-inga (2) eozin (2) építészet (2) Erdey (1) Ereky (1) erőmű (1) Erzsébet híd (1) esernyő (1) EVR (1) Fabulon (1) Farkas (1) fázisváltós villamos mozdony (1) Fazola (1) FÉG (2) fegyvertervezés (1) Feketeházy János (1) fémek képlékeny alakítása (1) fémipar (1) fémlüszter (1) fényképezőgép (2) fénymásoló gép (1) fénymérő (1) Ferenc-csatorna (1) Ferenc József (1) Ferenc József híd (1) Festetics (1) flopi (1) fogyasztásmérő (1) földmérő-szintező (1) földmértan (1) földút (1) folyasztottvas (1) Fonó (1) Ford (1) fordítóprogram (1) Forgó (2) forgókondenzátor (1) forgószárny (1) Foucault (1) főváros (1) frekvenciaugrás (1) Frommer (1) függővasút (2) gabonaelevátor (1) Gábor Dénes (1) Gamma (1) Ganz (5) Ganz-gyár (6) Ganz-Hunslet Rt. (1) Ganz Ansaldo (1) Ganz–Jendrassik motorvonat (1) gázanalízis (1) gázgyár (1) Geleji (1) geodézia (1) geodéziai műszerek (2) geofizika (1) Gépészeti zsebkönyv (1) gépfegyver (1) gépipar (1) Gerber-rendszerű híd (1) Gestetner (1) Gillemot (1) Goldmark (1) golyóstoll (1) Gothard (1) gőzhajó (3) gőzlokomobil (1) gőzmozdony (2) gravitáció (1) Gróf (1) Grósz (1) gulyáságyú (1) gyógyszerellenőrzés (1) gyógyszergyártás (1) Györffy (1) gyorssínautóbusz (1) gyufa (1) gyufagyártás (1) hadiipar (1) Hadley (1) Haggenmacher (2) hajógyártás (3) hajózsilip (1) Hanaman (1) hangjegyíró gép (1) hangosfilm (1) hangtompítás (1) Haraszthy (1) Hauszmann (2) háztartási gáz (1) helikopter (2) Hell (1) Heller (3) hengerszék (1) hídépítés (2) hidrogénbomba (1) hídvám (1) Highway-Hifi (1) himbás szivattyú (1) holdautó (1) holdradar (1) Hollán (1) hologram (1) Horthy (1) Hungária Drill (1) hűtőrendszer (1) II. József (2) Ikarus (1) ikervonal (1) Illy (1) interurbán (1) ionszelektív elektródok (1) Irinyi (2) IV. Béla (1) Ivy Mike (1) izzólámpa (1) Jáky (1) Jánosi (1) Járay (1) játék (1) Jedlik (3) Jendrassik (3) jodometriás módszer (1) Jókay-Ihász (1) Juhász (1) Jurek (1) Just (1) Kabay (1) kábelhíd (1) Kalmár (1) Kalmopyrin (1) Kandó (4) Karlovitz (1) Kármán (2) kávégép (1) kávékultúra (1) Kelp (1) Kemény (1) Kempelen (1) képcső (1) képtovábbítás (1) kéregöntés (1) kéregpapír (1) kerekes toll (1) kerékpár (1) kibernetika (1) kilincsmű (1) Klapka (1) Klatsmányi (1) Kliegl (1) Kner Nyomda (1) kohómérnök (1) Kolossváry (1) komphajó (1) Konkoly-Thege (1) kontaktlencse (2) könyvillusztráció (1) konzolos híd (1) kőolaj (1) Korbuly (2) Korda (1) Kordina (1) környezetkímélő építkezés (1) Kós (1) Kossuth (2) Kőszeghi-Mártony (1) kőszén (1) Kovács (1) Kozma (2) kriptongáz (1) Kruspér (1) Kühne (1) Kurtz (1) kút (1) Kutassy (1) kvantumelmélet (1) Kvassay (1) Kvasz (1) lakberendezés (1) lakihegyi antennatorony (1) Lamarr (1) Lampich (1) lángfotometria (1) Lányi (1) Lechner (1) léghajó (1) légitorpedó (1) légsugármotor (1) légszeszvilágítás (1) légvédelem (1) légzőkészülék (1) lengővilla (1) lézer (1) Lingel (1) liofilizálás (1) Lister (1) lőelemképző (1) lóvasút (1) LP hanglemez (1) lüsztermáz (1) magfúzió (1) Magyar (1) Magyari (1) Magyar Posta (1) Magyar Vagon- és Gépgyár (1) malomipar (1) Mária Terézia (3) marsjáró (1) MARTA (1) martinacél (1) Mátyás-templom (1) Mátyás király (3) MÁV (1) MÁVAG (4) Mechwart (1) Melczer (1) Mercedes (1) merevített lánchíd (1) mérföldkő (1) Mérnöki Intézet (1) mérnöktovábbképzés (1) metró (1) metropol vasút (1) mezőgazdasági ipar (1) MHD-generátor (1) Michelberger (1) Mihailich (1) Mihály (2) Mikola (1) Mikola-cső (1) mikroprocesszor (1) mintaoltalom (1) Mistéth (1) Moór (1) morfin (1) Mosonyi (2) motorizáció (1) motorkerékpár (1) motorvonat (1) műemlékvédelem (1) műszaki ismeretterjesztés (1) Muszka (1) Nagy Virgil (1) napház (1) NASA (1) Némethy (1) Népmotor (1) néprádió (1) Neumann (2) Neumann-elvek (1) Nobel-díj (1) nyomtatott áramkör (1) obszervatórium (1) Óbudai Hajógyár (2) Office programcsomag (1) olvasztókemence (1) omnibusz (1) önjáró (1) öntéstechnika (1) Operaház (1) optikai ipar (1) Orion (1) Orován (1) Orowan-hurok (1) oszcillotitrátor (1) Pajor (1) palatábla (1) Pálvölgyi (1) páncélpajzs (1) Pannónia (1) pápaszem (1) Papp (1) Pártos (1) Paskay (1) Pasteur (1) Pattantyús (2) Pavlics (1) Péch (1) Pécsi (1) Pecz (1) Pekár (1) pekározás (1) Petróczy (2) petróleum (1) Petzval (1) Phönix (1) Pille (1) pirogránit (1) PKZ (1) Polányi (2) Polgár (1) pörkölőgép (1) poroltó (1) pressurization (1) Projectophon (1) Puli (1) Pungor (1) Puskás (1) radar (1) rádiógyártás (1) rádióhullám (1) Radioskóp (1) rádiózás (3) reaktormérnök (1) Reitter (1) repülőgép (4) repülőgép-tervezés (3) repülőgépgyártás (2) restaurálás (1) részecskegyorsító (1) részecskeszámláló (1) Richter (1) Riszdorfer (1) Róbert Károly (1) robotika (2) Röck (1) rögzítéstechnika (1) Rubik (2) rugós kalaptűhüvely (1) Rybár (1) sakk (2) savanyúvíz (1) Sávoly (1) Schick (1) Schick-próba (1) Schimanek (1) Schulek (3) Schwarz (3) Scott (1) Segner (2) Segner-kerék (1) Selényi (1) Semmelweis (1) Shőrerer (1) Siemens (2) síkszita (2) Simonyi (2) Sió-csatorna (1) spektrál analízis (1) spektroszkóp (1) statika (1) stencilgép (1) Stephenson (1) Stuck (1) Süss (2) Suzuki (1) Svachulay (2) szabadalom (1) szakkönyv (1) számítógép (3) számítógépmodell (1) számológép (3) szárazoltás (1) Széchenyi (7) szedőgép (1) szemüveg (1) Szent-Györgyi (1) Szent István-bazilika (1) szepszis (1) szerves kémia (1) szikjavítás (1) szikrapróba (1) Szilvay (1) Szily (2) színes televízió (1) színtévesztés (1) szódavíz (1) sztereó FM-szabvány (1) talajtan (1) távbeszélő központ (1) távcső (2) távírda (1) távolbalátás (1) telefonhírmondó (1) telefonközpont (1) telefonregiszter (1) Telefunken adó (2) Telehor (1) teleszkóp (1) televíziózás (1) Telkes (1) Telkes-féle sótalanító készülék (1) Teller (1) Teller–Ulam-tükör (1) termodinamika (1) Thék (1) Thonet (1) Thorotzkai (1) Tihanyi (1) tipográfia (1) tiszalöki vízlépcső (1) titánszivacs (1) többfunkciós asztal (1) torpedó (1) torziós inga (1) traktortervezés (1) Tumler (1) Tungsram (3) tűzszerszám (1) Uhri (1) űrétel (1) Ursitz (1) űrszondavezérlés (1) űrturista (1) úszókészülék (1) utcaseprő gép (1) útépítés (1) Vadász (1) Vágó (1) Valtellina vonal (2) Várkertbazár (1) várostervezés (2) Vásárhelyi (2) vasbeton (1) vaskohászat (1) vasút-villamosítás (3) védjegyoltalom (1) Vedres (1) Verebélÿ (2) vezetékes vízrendszer (1) videorendszer (1) Vidier (1) villamdelejes forgony (1) villamindító (1) villamosítás (1) villamos mozdony (1) vitorlás (1) vízemelő (1) vízerőmű (1) vízgazdálkodás (2) vízlépcső (1) vízművek (2) vízszabályozás (1) vízturbina (1) vízvezetékrendszer (1) volfrámszálas izzó (1) Volta (1) vörösiszap (1) Wartha (4) Weiss Manfréd (4) Wekerle (1) Wenczel (1) Wigner (1) Winkler (1) xerográfia (1) Ybl (1) Zemplén (1) zenélő szerkezet (1) Zeppelin (2) Zielinsky (1) Zipernowsky (4) zöld plazmakonzerv (1) Zrínyi (1) Zsélyi (2) Zsigmondy (2) Zsolnay (2) Zubovics (1) Žurovec (1) Zurovecz (1) zúzottköves makadámút (1) ’Sigmond (1)

2019.10.14. 05:27

Kétszer is újjászületett a magyar légi közlekedés

„Olyan rengeteg közönséget, amilyen reggel óta türelmesen táborozott a Bristol-szálloda kapuja előtt és kíváncsian leste a levegő szouverénjének megjelenését, még a koronás fejedelmek sem igen csődítettek össze lakásuk elé” – jelent meg a Magyar­ország című napilap 1909. október 16-i számában bizonyos „Blériot Lajos, franczia aviatikus” látogatásáról. Louis Blériot három hónappal azután, hogy átrepülte a La Manche csatornát, Budapesten tartott bemutatót, és az esemény fontos inspirálója volt a hazai kísérletező mérnököknek, főként a Magyar Aero Club tagjainak. A magyar légi közlekedés fejlesztése akkor már követő üzemmódban létezett: a legnagyobb sikert elérő léghajókonstruktőr, a keszthelyi Schwarz Dávid még a századforduló előtt meghalt, özvegye pedig egy év múlva Zeppelin grófnak adta el férje találmányát, így Schwarz eredményeiből nem Magyarország profitált.1_kepeslap.jpg


Hőskori kezdetek

Azért a 20. század elején nekünk is voltak csodálatos férfijaink az ő repülő masináikkal (Nagykanizsán például egy színész, Faludi Károly próbált külföldről rendelt alkatrészekből repülőt építeni, sikertelenül), de Blériot hozta meg az áttörést. 1910 elejére az ő monoplánját lemásolva építette meg Adorján János gépészmérnök az első, teljesen magyar fejlesztésű repülőt, a Libelle-t. A gép kéthengeres, 25 LE-s motorját két másik fontos aviatikai úttörő, Dedics Kálmán és testvére, Ferenc szerelte össze. A Libelle 1910. január 10-én szállt fel Rákosmezőn, a sikeres próba a magyar polgári repülés kezdetét jelentette.

Az 1910-es években felgyorsult az aviatika hazai fejlődése. A hőskor legfontosabb konstruktőrei Adorján János mellett Zsélyi Aladár és Svachulay Sándor voltak, a repülőgépmotor-tervezésben Dedicséken kívül Thorotzkai Péter vállalt oroszlánrészt, Melczer Tibor és Vágó Pál pedig stabilizátort készített. Közülük Zsélyi és Melczer azzal írta be magát a magyar repüléstörténe­lembe, hogy – lehetőségeiket meghaladva – 1912-ben egy 34 személyes utasszállítót terveztek. Zsélyi két év múlva, 31 esztendősen a repülés áldozata lett, balesetben szerzett sérülésébe halt bele.2_albatros.jpgA Magyar Aero Club (később Magyar Aero Szövetség) versenyekkel próbálta ösztönözni a konstruktőröket – egyszersmind népszerűsíteni a sportrepülést –, 1913-tól pedig Bánki Donát vezetésével megindult a Műegyetemen a repülés­mérnökök oktatása. Még ugyanabban az évben megalakult a fővárosban a Magyar Repülő­gép­gyár, 1914-ben pedig Aszódon a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár. Az első világháború kitörésekor így a magyar ipar szinte rögtön el tudta kezdeni a repülő­gép­gyár­tást: a háború végéig az üzemekből több mint kétezer repülőtest és több mint 1100 repülőgépmotor került ki. Ez a nagyhatalmak teljesítményéhez képest csekély volt, de nem elhanyagolható. 1916-tól a Magyar Általános Gépgyár mátyásföldi üzeme is beállt a gyártásba, és ott létesült Magyarország első állandó repülőtere. 1918-ban légiposta­járat indult Budapest és Bécs között, illetve ekkor vette kezdetét a polgári személy­szállítás is a Budapest–Bécs járattal, akkor még a honvédség működtetésében.

Hidroplán és gerleszárnyak

Az ígéretes kezdeteknek a világháborús vereség vetett véget. A meg­maradt magyar gépek jelentős része román kézre került, a romokon 1920-ban alakult meg a Magyar Aeroforgalmi Rt. (Maefort), amely légipostajáratokat indított. A trianoni béke­diktátum azonban a következő évtől véget vetett a kezdeményezésnek: az antant betiltotta a repülést és a repülőgép­gyártást Magyar­­országon, a megmaradt gépek megsemmisí­tését követelte, és a Maefort működését is felfüggesz­tette. A részvény­társaság 1921 végén felszámolta magát. Ez helyzetbe hozott egy közös francia–­román légitársaságot, amely Párizsból több más európai nagyváros érintésével Bukarestbe akart járatot indítani. Mivel hamar kiderült, hogy ehhez szükség van magyar segítségre is, a trianoni tilalmat 1922-ben – igen erős korlátozásokkal – feloldották, és még abban az évben elindult a Bécs–Budapest–Belgrád polgári járat, valamint a Budapest–Prága–Strasbourg–Párizs légi­posta­járat.Az ugrás­szerűen megnöve­kedett személy- és teher­szállítási igé­nyek kielégítésére 1922 végén két újabb légi­társaság is alakult: a Magyar Légi­forgalmi Rt. (Malert) és a részben német Aero­ex­press Rt. Az utóbbi korszerű Junkers F–13-as gépekkel bonyolított forgalmat Budapest és Siófok, illetve Budapest és Bécs között, és rövid ideig hidroplán­-leszálló­pályája is volt a Gellért Szálló előtt, a Dunán. Mivel nem volt gazdaságos a működése, az 1920-as évek második felére gyakorlatilag beszüntette működését.
3_hidroplanallomas.jpgHosszabb életű volt a Malert, amely Fokker F–III-as gépekkel kezdte meg karrier­jét az említett Bécs–Budapest–Belgrád járaton. A harmincas években a vállalatnál jelentős fejleszté­sekre került sor, a megújult géppark repülői egyre több embert és egyre messzebbre tudtak szállítani, így a főváros „kinőtte” a Mátyásföldi repülőteret (1930 és 1937 között a reptéren évente megforduló utasok száma megnégy­szere­ződött). Az új, nagyobb reptér 1937. június 20-án nyílt meg Buda­örsön, tágas hangárral.4_matyasfold.jpgA két világháború között a magyar sport­repülés a világ él­mező­­nyéhez tartozott vitorlázó és motoros ágazatban is. Ebben a korszakban is kiváló mérnökök gondoskodtak erről, például Lampich Árpád, aki 1924-ben megépítette a világ első motoros vitorlázó repülőgépét. De meg kell említeni Bánhidi Antal nevét is, aki 1930-ban a Magyar Aero Szövetség megrendelésére tervezte meg többcélú Gerle nevű sportgépét, majd tovább tökéletesítette azt. A Gerle–13-at a tervező azzal tette híressé, hogy Bisits Tibor piló­tá­val együtt 100 óra 22 perc alatt körberepülte vele a Földközi-tengert. 5_gerle.jpgA második világháború kitörésekor a Malert hálózata már több ezer kilométer hosszúságú volt, napi járatokkal tíz európai nagyvárosba (Velence, Róma, Milánó, Bécs, Salzburg, München, Zürich, Berlin, Krakkó, Varsó), kétnaponta pedig Aradra, Belgrádba és Bukarestbe is indult gép. A háború idején Csepelen és Sziget­szent­miklóson Messer­schmitt Me–210 bombázók is készültek, 1944–45-ben viszont súlyos veszteségek érték a hazai légi közlekedést. Szinte az összes polgári repülőgép meg­semmisült, nagyrészt a Csákvári repülőtér 1944-es lebombázá­sakor, de a háborúban a konstruktő­rök és pilóták száma is tragikusan megfogyatkozott. A magyar repülésnek másodszor is újjá kellett születnie.6_bombazas.jpg

Messzebbre, magasabbra

A második világháború utáni években a magyar lég­teret lényegében a Szovjet­unió felügyelte, katonai prioritással, így nem meglepő, hogy a polgári repülésen is rajta tartotta a szemét. 1946-ban 50%-os szovjet részesedéssel megalakult a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet), és ezután a Malert megszűnt. A repülő­gépekről és a személyzet egy részéről a Szovjetunió gon­doskodott, a magyar fél feladata a repterek üzemelte­tése és a földi irányítás volt. A kényszerű együtt­működés eredménye­ként 1946-tól a kor legsikeresebb típusával, a 2500 kilométer hatótávolságú Li–2 repülőgépekkel indult újra a légi személyszállítás külföldi és belföldi járatokkal egyaránt.7_ferihegy.jpg1948-ban újra nekikezdtek a Ferihegyi repülőtér megépíté­sének (1940-től már elkezdődött ott egy építkezés, de a háborúban megsemmisült), és 1950. május 9-én az új reptér megnyi­totta kapuit. A Budaörsi repülőtér ettől kezdve a hon­védelmi, majd a sport­repülés központja lett. A háború után ugyanis a sport­repülés is magára talált, és ezen a ponton Rubik Ernőről (a bűvös kocka feltalálójának édesapjáról) kell megemlékezni. Ő már a Gerle tervezésében is segített, majd olyan gépek kerültek ki a keze alól, mint a szűzrepülését 1948-ban végző R–18 Kánya futárrepülő vagy az 1960-ban elkészült R–26S Góbé vitorlás gép.8_kanya.jpgA Szovjetunió az ötvenes évek közepére enyhített kelet-európai politikáján, így felmerülhetett, hogy a magyar fél kivásárolja a szovjeteket a Maszovletből. Ez 1954 novemberében megtörtént: a Maszovlet megszűnt, és megalakult a Magyar Légiforgalmi Vállalat (Malév), amely rögtön igen erős szakmai és technikai háttérrel tudta megkezdeni működését. A vállalat a gépparkot 1957-ben Il–14-es, majd három évvel később Il–18-as gépekkel fejlesztette, 1963-ban pedig leselejtezte a Li–2-es gépeket – ennek következtében a belföldi légi járatok 1969-re megszűntek. Addigra a Malév már más kontinensre is szállított utasokat, 1964-től a Budapest–Kairó járaton. Újabb minőséget jelentett 1969-től a Tu–134-es, majd 1973-tól a Tu–154-es gépek vásárlása – ezek már nem gázturbinás, hanem sugárhajtóműves repülőgépek voltak, a Tu–154-es akár 6200 km-re is el tudott szállítani 164 utast.
9_tu.jpgA nyolcvanas évekre újabb reptér megépítésére volt szükség, ez volt Ferihegy 2, amely 1985-ben nyitotta meg kapuit, ezt követte 1998-ban a 2B terminál. Szintén a nyolcvanas évek végétől a Malév elkezdte lecserélni szovjet gépeit Boeingokra (jellemzően a 737-es típusra).

A rendszerváltás után a Malév több sikertelen privatizációs kísérleten esett át, majd sorozatos rossz gazdálkodási döntések tették tönkre a céget. 1992-ben az Alitalia és egy olasz bank szerzett benne 35%-os részesedést, de 1997-ben újra magyar tulajdonba került, és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. lett a gazdája. Az Rt. 2007-ben 200 M Ft-ért eladta a vállalatot az orosz AirBridge Zrt.-nek, amelyet 2009-től az orosz Vnyesekonombank irányított. 2010-ben egy tőke­manipuláció­val ismét a magyar állam lett a többségi tulajdonos, majd miután egy kormányzati elemzés menthetet­lennek ítélte a vállalatot, 2012-ben a Fővárosi Bíróság csőd­védelem alá helyezte a céget. Az utolsó Malév-járat 2012. február 3-án szállt le, Helsinkiből érkezett Budapestre. A csődeljárás csak 2018 nyarán ért véget, a Malév pedig jogutód nélkül szűnt meg – 170 Mrd Ft-os tartozást hagyva maga után.•

mai-inno_forever.gif

Közlekedj okosan!

Nem csak játék és mese

Repülőgép-szervizközpont Miskolcon

Közlekedési forradalom várható?

A bejegyzés trackback címe:

https://inno-anno.blog.hu/api/trackback/id/tr5015192496

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

UtazóTódi · utazotodi.blog.hu 2019.10.15. 08:56:12

"menthetet­lennek ítélte a vállalatot" - ez a szép kifejezése annak, hogy egyik havernak sem kellett a cég? Mert volt már példa a csőd utáni újraindulásra (swissair) és a LOT azóta is szépen terjeszkedik, nem tűnik teljesen halottnak a magyar piac. (Mondjuk én nem az USA felé erőltetném a hosszútávú járatokat)
süti beállítások módosítása