Sziasztok!
A héten magyar képregény hetet tartottam nektek. :D Kedden elhoztam nektek a Lencsilány balladáját Lakatos István rajzolókájából, ma pedig bemutatom nektek Varga Bálint Bánk és a Tuli Család közös hungaropannon népi nemzeti magyar képregényét: Az Utolsó Előtti Huszárt! Olvassátok szeretettel a bemutatómat.
Sose bánom meg, amikor magyar kézműves képregényt vásárolok, és ez az Utolsó Előtti Huszár kapcsán is így van. Anno a rendezői változatnak nevezett kiadást vettem meg, gyönyörű kemény kötésben. A kötet tartalmazza a nulladik és az első részt, borítóterveket különböző jobbnál jobb vendégművészektől, forgatókönyvet, terveket, vázlatokat, és egy novellát a Huszáros univerzumból.
Ahogyan mondtam, erre a képregényre is a kézműves igényesség jellemző, minden lapján érezhető az a rengeteg meló, amit ebbe belefektettek. Ez nem egy hétköznapi tucattermék, már első ránézésre megállapítható.
A mellékelt képeken látható néhány panel, borító, amik nekem a legjobban tetszettek, és ezekkel nem lövök le semmilyen poént.
A Huszár egy alternatív múltban játszódik, ahol a huszárok és a banyák egymás ellen harcolnak. A Csillagszemű kalandjait követhetjük nyomon egy igazán látványos, néhol horrorelemeket felvonultató képregényben. A magyar mitológiából, monda- és mesevilágból ismert nevek, alakok tűnnek fel a képregény lapjain, ami megmosolyogtató, és kedves dolog szerintem.
hogy a kisgömböc, miután szétrobban halott véres lelkek kelnek ki belőle, végükön egy csecsemővel, aki Áronunk simán fejbeszúr. ÁMEN!
SPOILER VÉGE!
A képregény annak ellenére, hogy rövid és nem igazán mutatja be a karaktereket, egész jól építi az atmoszférát. Ami nekem problémát jelentett, hogy nagyon rövid a fő történet, és már most olvasnám a folytatását. Szóval a készítőknek mondanám, hogy lehet belehúzni.
Meg azt is tetszett, hogy kicsit ezek a huszárok bugaciak. Ilyennek kell lenniük. Ami viszont számomra kicsit furcsa volt, az akció nélküli nulladik rész. Azért ott lehetett volna kicsit gyilkolászni azt a Hétszűnyű Kapanyányimonyókot… Bár ott meg a hős huszárkapitányt építik fel, ugyanis ő egy kézzel is kicsavarja a palacsintából a lekvárt. Ezt jobb tudni azért.
Végül egy kis idézet, ami bennem hiányérzetet keltett csöppet, mert egy banyával sem harcoltunk az első részben, de engedjük el… ez egy füzetnyi képregény, rengeteg, tényleg rengeteg extrával, nagyon igényes kivitelben.
„Kérem, ha ezt látja, ne jöjjön fel a padlásra! Senki nem menjen a közelébe! Csak égessék el a házat! És ha látják azt a vénasszonyt…
Égessék el azt is!”
Köszönöm, hogy ma is velünk tartottatok egy kis képregényes utazásra.
Bélu voltam, sziasztok!
