A Fülledt utcák jelmeztervezője kerüli a kliséket, a sorozat ruháit a New York utcáin végbemenő változások inspirálták.
Az HBO népszerű sorozata, a Fülledt utcák a pornóipar felemelkedését mutatja be a 70-es évek Time Square-jének fénykorában, Maggie Gyllenhaal és James Franco főszereplésével. Ez a Studio 54 kora, a csillogásé, amikor a sportos sikk elterjedt – természetesen a Fülledt utcákban fontosabb volt pénzt keresni, mint a legújabb trendeket követni, a hírhedt szórakozóhely mégis kiváló inspirációs forrásnak bizonyult a jelmeztervező, Anna Terrazas számára.
Amikor a costume designer hallott a sorozat ötletéről, mindenképpen szerette volna megkapni a jelmeztervező feladatokat. Hónapokat töltött az egyes karakterek ruhatárának összeállításával, hiszen mindegyik személyes történetet mesél el. S bár elsőre talán azt gondolnánk, az utcalányok csak lenge és rövid ruhákat viseltek, ennél azért kreatívabban oldották meg a dolgot: minden lány öltözete más és más, figyelembe vették a hátterüket, a személyiségüket, és azt is, az adott évben milyen trendek uraltál a divatot (pl. 1972-ben már magasabbak voltak a platform cipők, mint az előző évben). Terrazas távol akarta magát tartani a kliséktől, hogy „milyen” egy utcalány vagy a futtatója.
Kutatásaik során úgy találták, akkoriban az utcalányok egy része shortot viselt, míg mások hosszú nadrágot és kabátot. Elég változatos volt a kép, így inkább a színészekhez próbálták megtalálni a megfelelő színeket és fazonokat, melyekben kényelmesen tudtak mozogni, és az egyes karakterek személyiségét is meg tudták mutatni. Maggie Gyllenhaal ruháit a parókáihoz igazították, hiszen nappal „átlagos” nő, aki kisfiát látogatja, este viszont már prostitúcióval keresi kenyerét. Fontos volt, hogy a lányok vonalait kiemeljék, de ne túlságosan szexualizált módon. Odafigyeltek arra is, hogy minél élethűbben ábrázolják őket: mivel prostitúcióból tartják fenn magukat, nem keresnek elég pénzt ahhoz, hogy nagy gardróbot tartsanak fenn, ráadásul amit keresnek, azt a futtatóiknak adják. Itt senki nem öltözik tökéletesen. „Volt, hogy cigarettával égettük meg a ruhadarabokat, elszakítottuk vagy összekoszoltuk őket, hogy valóságosnak hassanak. Persze, ezek nem feltétlenül tűnnek fel a nézőknek, de a színészeknek segítenek a karakterek megformálásában” – állítja Terrazas.
A lányok futtatóinak ruhatáránál finoman egyensúlyoztak, hogy végül ne legyen jelmezes party hangulata a sorozatnak – azt akarták elérni, hogy jól öltözöttek legyenek, és ne tűnjenek bohócoknak a túlzásoktól. Ruháikhoz a Gentleman of Leisure: A Year in the Life of a Pimp című könyvet használták fel, mely részletesen leírja, hogy öltöztek ezek a férfiak, hol varratták öltönyeiket, milyen frizurát hordtak, és milyen kocsikat vezettek. Sok pénzt áldoztak a külsejükre, hiszen azt kellett sugározniuk, hogy a világ a lábaik előtt hever, ezért extravagánsabb elemekkel is operáltak a forgatáson. Míg Larry Brown (Gbenga Akinnagbe alakítja) mindig a barna különböző árnyalataiban látható a sorozatban, addig a C.C.-t megformáló Gary Carr modora és megjelenése is „sima”, klasszikus és elegáns, ugyanakkor kiegészítők terén nem mellőzi az extravaganciát, gondoljunk csak hatalmas ékszereire és sétapálcájára.
Izgalmas feladat volt még a James Franco által alakított ikerpár, Vincent és Frankie ruhatárának kialakítása, hiszen teljesen eltérő karakterekről van szó. „Vincent sokkal családcentrikusabb, aki egész álló nap dolgozik, igazi 70-es évekbeli pultos, nyugodt fickó. Frankie viszont pimasz alak, egy bajkeverő, így rá fekete ruhákat adtunk, feszesebb darabokat.” – monda a jelmeztervező. Mivel a különböző cipők eltérő járást eredményeznek, különböző lábbelikkel segítették a karakterek megformálását: Vincent bakancsot hord, Frankie pedig kubai sarkú lábbeliket visel.
A ruhákat vintázs boltokból, second hand üzetekből és a Goodwill üzleteiből szerezték be, illetve maguk is terveztek ruhadarabokat, az öltönyök nagy részét pedig kifejezetten a színészekre szabták. Emellett volt még egy forrásuk, mégpedig az HBO Vinyl című sorozata. „Amikor a Vinyl-t elkaszálták, az HBO nem tudta, mihez kezdjen a ruhákkal. Mivel a Vinyl a csillogásról szólt, a legtöbb holmit nem tudtuk felhasználni, inkább az utcai ruhákat válogattuk ki a háttérszínészeknek.” – mondja Terrazas.
A második évad már a 70-es évek végén játszódik, így változtatni kellett a karakterek megjelenésén. Ekkoriban kezdett elterjedni a punk zenei stílus, ezt meg kellett mutatni az öltözékekben is. Az első évadban sok trapéznadrágot láthattunk a vásznon, melyek mostanra visszafogottabbak lettek. Míg korábban sokkal több barna, narancsszín és rozsdás árnyalat uralta a képernyőt, addig az új szériában élénk színek kerülnek a ruhákra, a kiegészítőkre. A jelmeztervező azt mondja: „főként arra koncentráltunk, ami akkoriban a városban és az utcákon történt. Harlemben a hip hop tört utat, dj-k érkeztek, és dübörgött a Studio 54. Ezekből inspirálódtunk.”
Források: Hollywood Reporter / The Cut / CR Fashion Book / UPROXX
