A hallássérült kifejezés jelentheti a hallókészüléket hordó nagyothallókat, valamint a siketeket is. A nagyothalló embereket hallókészülék segíti abban, hogy az ép hallásúakhoz hasonló életet éljenek és részt vehessenek a beszélgetésekben. A velük való kommunikáció nem mindig könnyű, de kis odafigyeléssel is sokat tehetünk azért, hogy jobban megértsenek minket és magabiztosabban kommunikáljanak velünk. 

Négyszemközt

Ha egy hallókészüléket viselő személlyel szeretnénk beszélni, nem lehetünk biztosak abban, hogy mindkét fülére megfelelően hall és a normál beszéd hangerejével is könnyen megérti, amit mondunk neki. Ezért érdemes szemből megszólítani, a szemébe nézve felhívni magunkra a figyelmet, esetleg finoman megérinteni, hogy mindenképp észrevegye, ha szólunk hozzá. 

A hallássérült embereknek könnyebb megérteni a partnerüket, ha nem csak az arcukat, hanem a testbeszédüket is látják beszélgetés közben. Ezért jól tesszük, ha mindig velük szemben, jól látható helyen állunk. Fontos, hogy nem kell üvölteni, túlartikulálni, vagy leegyszerűsíteni a mondandónkat, legyünk természetesek, de figyeljünk oda arra, hogy érthetően ejtsük ki a szavakat és ne hadarjunk. És legyünk türelmesek, ha a partnerünk jelzi, hogy nem érti, mit mondunk. Kérdezzünk rá, hogy miben segíthetünk, min változtassunk ahhoz, hogy kényelmesebben érezze magát. 

Ne forduljunk el beszéd közben, tartsuk a szemkontaktust. Ha mégis máshová kell néznünk a beszélgetés ideje alatt, előbb fejezzük be a mondandónkat, ne kelljen a beszélgetőpartnerünknek utánunk forgolódnia, mert nem értette a mondatunk végét. 

Sok hallássérült ember szégyelli, ha nem ért valamit pontosan, ezért nem kérdez vissza és nem jelzi, ha nem hallotta, hogy mit mondtunk. Megkönnyítjük a dolgukat, hogy néha finoman visszakérdezünk és megbizonyosodunk meg arról, hogy megértettek minket. De ne tegyünk fel megalázó kérdéseket,  legyünk tapintatosak és diszkrétek, a hallássérülés nem jelent szellemi fogyatékosságot, ne kezeljünk úgy egy hallókészülékkel élőt, mintha az értelmével lenne probléma. 

Társaságban

Egy családi összejövetel, egy előadás, egy társasági esemény nagy kihívás lehet egy halláscsökkent embernek. Bár a modern hallókészülékek megközelítik a természetes hallás élményét, bizonyos helyzetek nem könnyűek a viselőiknek. 

Éppen ezért segítsünk az ilyen eseményeken abban, hogy a hallássérült ismerősünk is teljes értékű résztvevőként lehessen jelen és ne kelljen amiatt aggódnia, hogy nem érti, mi zajlik körülötte. Előadásokon keressünk számára megfelelő helyet, kérdezzük meg, hogy honnan hallaná a legtisztábban a beszélőt. A színpaddal szemben, elöl és középen találhatjuk meg a legjobb helyet, ahonnan a hallássérült ember az előadó mimikáját is jól látja. 

Társaságban figyeljünk oda arra, hogy ne beszéljünk egyszerre. Ahhoz, hogy a hallássérült ember biztosan követni tudja a beszélgetést, egymás után szólaljunk csak meg és mind úgy helyezkedjünk el - esetleg egy körben -, hogy a hallókészüléket viselő partnerünk jól lásson minket. 

Beszéd közben ne takarjuk el a szánkat, ne rágózzunk, együnk és igyunk, mert ezek mind nehezítik a kommunikációt, amitől a partnerünk kényelmetlenül érzi majd magát. 

Egy nagyothallónál előfordulhat, hogy gyakran kell tisztázniuk, hogy mindent értettek-e, vagy többször visszakérdeznek. Legyünk türelmesek és empatikusak, készüljünk fel arra, hogy van, amit többször is el kell mondanunk. Ám ha valamit ismétléssel sem sikerül tisztáznunk, ne ugyanazokkal a szavakkal próbálkozzunk, válasszunk más kifejezéseket, hátha azokkal könnyebben boldogul. 

Néhány egyszerű módszerrel és kis odafigyeléssel könnyebbé és élvezetesebbé tehetjük a hallássérült családtagjaink életét. Segítsünk nekik és hívjuk fel erre a beszélgetésben, eseményen résztvevők figyelmét is.