Nyelvtanulásról, gyereknevelésről, táplálkozásról, történelemről, jelenről és jövőről...

Hajnal Anett

Hajnal Anett

Meddig éltek az őseink? - Konkrét adatok 1914-ből Óbudáról

2020. január 17. - Hajnal Anett

 Az utolsó bejegyzésben írástudatlan parasztasszony ükanyámról írtam, és azt állítottam hogy szerintem az akkoriban az ő társadalmi osztályában szokásos életmódnak köszönhette, hogy megérte a 85.-ik életévét. Persze kellett hozzá a szerencse is, vagyis hogy ne vigye el a tüdővész vagy tüdőgüműkór illetve más akkoriban még gyógyíthatatlan fertőző betegség. Aki szerencsés volt, megérhette ezt a szép kort, ahogy a másik ükanyám, Kreisl Katalin is, aki 81 évesen halt meg - állítottam.

Eleink halálának körülményeiről a halotti anyakönyvekből értesülhetünk. Ma már az is előfordulhat, hogy ehhez ki sem kell lépnünk otthonunkból, a familysearch weboldalán elég nagy mennyiségű anyagot találhatunk befényképezve. Időre, türelemre és némi időre azért szükségünk lesz a kereséshez!

Az én vizsgált őseim Óbudán éltek. Úgy gondoltam, megnézem, hány évesen haltak meg az ükanyám kortársai. Budapest III. kerületéből  sajnos nem találtam a familysearch oldalán 1901-es anyagokat. Megtalálhatóak viszont a nászasszonya, Kreisl Katalin elhalálozásának évéből,  1914-ből az anyakönyvek.

Végigbogarásztam az 1914-es év első száz halotti bejegyzését, és itt megosztom, mit találtam.

SZÁZ ADAT TERMÉSZETESEN NEM SZÁMÍT VALÓDI KUTATÁSI ALAPNAK, TÚL KEVÉS AHHOZ. Én mégis azt gondolom, nyújthat némi táppontot ahhoz, hogy kicsit rálássunk az objektív valóságra. (Szívesen várom sok szabadidővel rendelkező segítőkész szándékú emberek további kutatását az oldalról!)

sirkokeresztpexels.jpg

Kép forrása: pixabay

 

Íme a tények:

A 100 óbudai halott (akik 1913 december végén illetve 1914. januárjában hunytak el) közül:

- 43 gyerek (túlnyomó többségük csecsemő, illetve 2-6 év közöttiek, egyikük 16 éves volt)

- 57 felnőtt - ebből 11 tüdőgümőkőr vagy tüdővész áldozata és 46 egyéb halál (betegségek,  "elaggulás" illetve egy gázmérgezés), közülük:

40 év alatt: 2 fő

41- 50 között: 4 fő

51 -60 között: 6 fő

61- 70 között: 19 fő

71- 80 között: 7 fő

81 - 89 között: 8 fő halálozott el.

angelstux.jpg

A kép forrása: Stux, pixabay

 

Az elhalálozás oka

  1. 5 napos veleszületett gyengeség
  2. 1 napos veleszületett gyengeség
  3. 40 éves tüdőgumókór
  4. 80 éves elaggulás
  5. 89 éves elaggulás
  6. 4 napos tüdőlob
  7. 84 éves elaggulás
  8. 21 hónapos veselob
  9. 3 éves tüdőlob
  10. 53 éves tüdőlob
  11. 2 hónapos ránggörcs
  12. 25 éves tüdőgumőkór
  13. 86 éves elaggulás
  14. 4 éves gümős agyhártyalob
  15. 63 éves agyguta
  16. 51 éves szervi szívbaj
  17. 44 éves agyhüdés
  18. 23 éves hasi hagymáz
  19. 2 éves ránggörcs
  20. 62 éves gyomorrák (az egyetlen, aki kórházban hunyt el)
  21. 75 éves elaggulás
  22. 2 napos veleszületett gyengeség
  23. 34 éves tüdőgümőkór
  24. 14 napos gyomorbélhurut
  25.  5 éves nyirkedénylob
  26.  58 éves tüdőgümőkór
  27. 7 hónapos gyomorbélhurut
  28. 1 napos veleszületett gyengeség
  29.  16 éves szervi szívbaj
  30.  4 éves tüdőlob
  31. 86 éves elaggulás
  32. 3 hónapos tüdőlob
  33. 40 éves tüdőgümőkór
  34. 63 éves veselob
  35.  3 hónapos veleszületett gyengeség
  36.  42 éves tüdőgümőkór
  37.  82 éves elaggulás
  38.  38 éves szervi szívbaj
  39.  64 éves gyomorrák
  40.  60 éves bélfekélyesedés
  41. 50 éves szervi szívbaj
  42. 3 hónapos ránggörcs
  43.  2 éves sulyos belső sérülések
  44. 45 éves végbélrák
  45. 71 éves elaggulás
  46. 74 éves szervi szívbaj
  47. 66 éves szivhüdés
  48.  3 éves roncsoló toroklob
  49.  5 hónapos ránggörcs
  50.  1 napos veleszületett gyengeség
  51.  53 éves májrák
  52.  3 éves tüdőlob
  53.  10 hónapos agyhártyalob
  54. 66 éves agyguta
  55. 61 éves tüdőlob
  56.  5 hónapos veleszületett gyengeség
  57.  81 éves elaggulás
  58.  62 éves hörglob
  59.  6 hónapos ránggörcs
  60.  26 éves tüdőgümőkór
  61. 11 hónapos ránggörcs
  62.  81 éves elaggulás
  63.  29 éves hasi daganat
  64. 4 hónapos ránggörcs
  65.  3 hónapos gyomorbélhurut
  66.  13 éves tüdővész
  67.  62 éves agyvérömleny
  68. 67 éves gennyes hólyaghurut
  69. 55 éves idült veselob
  70. 59 éves szervi szívbaj
  71.  2 éves hurutos tüdőlob
  72.  3 hónapos veleszületett gyengeség
  73.  6 hónapos ránggörcs
  74.  2 hónapos ránggörcs
  75.  65 éves szivhüdés
  76. 19 éves tüdőgümőkór
  77.  65 éves tüdőlob
  78.  2 hónapos hurutos tüdőlob
  79.  63 éves tüdőlob
  80. 2 hónapos veleszületett gyengeség
  81.  69 éves elaggulás
  82.  6 napos veleszületett gyengeség
  83.  18 hónapos tüdőlob
  84. 6 éves gümös agyhártyalob
  85. 55 éves gümőkór
  86.  81 éves elaggulás
  87. 12 napos veleszületett gyengeség
  88.  72 éves tüdőlob
  89.  3 hónapos tüdőlob
  90.  63 éves idült veselob
  91. 2 éves tüdővész
  92.  43 éves hashártyalob
  93.  66 éves ütőérelmeszesedés
  94.  6 napos veleszületett gyengeség
  95. 76 éves szívbillentyű elégtelenség
  96.  72 éves emlőrák
  97.  69 éves gázmérgezés
  98.  33 éves tüdővész
  99.  64 éves véredényelmeszesedés
  100.  77 éves agybénulás

Ha jól számoltam, a száz ember átlagos életkora a halálakor: 34,2 év.

Vajon megfelel-e ez az akkori átlagos értéknek? Próbáltam adatokat keresni, csak későbbit találtam:

Az infogram.com oldala a KSH adataira építve az 1900-ban születettek várható életkorát 37 évre teszi. Ez az évtizedekkel korábbi óbudai 34,2 akkor nem állhat olyan távol a hivatalos átlagtól.

Az óbudai halotti anyakönyvbe 1914-ben bejegyzett első száz ember között 57 ember volt 18 év feletti. Az ő átlagéletkoruk halálukkor 59,2 volt. (Aki 1914-ben ennyi idősen halt meg, az 1854-ben született.) 

Összehasonlításképp: ez majdnem annyi, mint amennyire az infogram grafikája szerint a csaknem száz eszendővel későbbi utódaik, 1949-ben született magyarok számíthatnak: 61 év. Emlékeztetőül:  az 1914-ben elhunyt 57 ember között ott vannak a tüdővész áldozatai, akik ma már meggyógyulnának.

 

Ha kihagyjuk az Óbudán 1914. januárjában bejegyzett első száz halott közül nemcsak a csecsemőket, de a tüdőgümőkórban és tüdővészben elhunytakat is, akkor azt látjuk, hogy

a  46 felnőtt átlagosan 65 éves korában távozott az élők sorából. Ők még a szabadságharc idején, 1849-ben születtek.

Összehasonlításképp: az 1956-ban illetve 1957-ben születettek várható átlagos élettartama ennyi: 65,5 év.

Játsszunk el a gondolattal: mi lenne, ha száz helyett ezer vagy kétezer adatot böngésznénk végig 1914-ből, és hasonló adat jönne ki? Mi lenne, ha kiderülne, hogy valóban csaknem ugyanannyi volt az átlagéletkor 1914-ben, mint száz évvel később?

Ez számomra azt jelentené, hogy egy bő évszázad alatt a sokkal jobb orvosi ellátás, új gyógyszerek és műtéti eljárások mellett ennyit sikerült előrehaladnunk: fél évet.

De lehet, hogy van, aki egész mást olvas ki az adatokból. Kíváncsian várom a véleményeket. (Szorgalmas kutató kedvűektől akár több adatot is, a familysearch oldalán ingyenes regisztáricó után bárki keresgélhet...)

 

Érdekes a téma? Kövesse a Hajnal-AnettBlogot a facebookon!

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hajnal-anett.blog.hu/api/trackback/id/tr7715404168

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pepejoe 2020.01.18. 13:49:05

Szerintem kb. helyes végeredményre jutottál.

l. 2020.01.18. 15:59:37

A csecsemőhalandóságot is belekalkulálva kijön hogy a 34,2 az majdnem 37 ez még oké
majd kidobálod a csecsemőket és nagy boldogsággal összehasonlítod a csecsemőhalálozást is tartalmazó statisztikával az bizony szarvashiba. Körtét az almával.
Mondhatni hasraütésszerű manipulatív hülyeség.
Azonos metodikát használva tessék összehasonlítani mert így értelmetlen. Ha kihagysz még párat kijöhet hogy hoppá még magasabb is volt az átlagéletkor.
Igen a csecsemőhalandóság például fényéveket javult, a tbc sem arat. A maradék átlagéletkora is javult, bár az ország nem áll jól a nemzetközi összehasonlításban.

Hajnal Anett 2020.01.18. 16:27:52

@l.: Az 1950-es években már nem százalékokban, hanem ezrelékekben volt kifejezhető a csecsemőhalandóság aránya, ezért gondoltam, hogy kihagyhatom a gondolatkísérletből...Részletes adatok: www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/csecsemohalalozas.pdf

prolee 2020.01.18. 16:56:54

Én is nagyon érdekesnek találom a témát, mert - bár ez nem statisztikai minta - azt tapasztalom, hogy a dédszüleim (és testvéreik) kilencven fölött mentek el, a nagyszüleim (és testvéreik) valamivel 90 alatt, míg a szüleim és testvéreik valamivel nyolcvan fölött és alatt. Utóbbiak életük végén sok gyógyszert szedtek, hosszan tartó betegségük volt, életminőségük már haláluk előtt 6-8 évvel erősen megromlott. A gyermekhalandóság terén rendkívül nagyot fejlődött az orvostudomány, bár ez egyben természetes szelekció is -lenne. Régen, ha a gyerek túlélte a csecsemőkort, nagyobb eséllyel birkózott meg a járványos betegségekkel, ma viszont az orvostudomány segít neki megbirkózni ezekkel a betegségekkel oltás, antibiotikumok, stb. alkalmazásával. Tehát szerintem, ha arra keressük a választ, hogy egy felnőtt ember meddig tudott minőségi életet élni régen és most, akkor érdemes lenne csak a 24. életévüket megélt felnőttek adatait és halálozási okait figyelembe venni, természetesen korrigálva a ma már gyógyítható betegségekkel. Úgy gondolom, lenne csodálkozás. Nézzük csak meg a régi családi fotókat, s számoljuk meg, hogy hány kövér embert látunk rajta. Általános iskolai fiú osztálytársaim kétharmada nem érte meg az 55. évet, szinte valamennyien valamilyen rákban haltak meg.

prolee 2020.01.18. 16:58:29

@Hajnal Anett: Igazad van, hogy kihagytad. Rettenetesen torzít a csecsemőhalandóság. Sőt, a járványok is.

hulladaemon 2020.01.18. 17:17:04

Az átlagszámításoknál mindig eszembe jut egy rég elhangzott gondolat - már nem tudom ki mondta, nem is szó szerint citálom -, hogy ha van 2 csirkénk és én megeszem mind a kettőt attól te még éhen halsz, de statisztikailag mind a ketten jól laktunk.

Hajnal Anett 2020.01.18. 17:43:28

@prolee: Köszönöm a hozzászólást!
Az én családomban is lehet hasonlót találni: a 85 évet megélt Stadler Rozina fia, Lebhardt Károly 59 évesen halt meg "szervi szívbaj" miatt. Károly húsz évvel fiatalabb felesége 65 évesen rákban.
De ebből nem mernék levonni következtetéseket, nem írnám le, hogy szerepet játszhatott az, hogy az ő életükben, az 1880-as évektől kezdtek megváltozni az étkezési szokások az iparosodás miatt...

l. 2020.01.18. 18:22:32

@Hajnal Anett:
Ha így méred a görbe interpolációját fogod kapni abban az irányban. Kevesebb lesz.

Almandin 2020.01.20. 21:16:23

@prolee: Pont erről van szó, hogy ez nem statisztikai minta. Korfák tanulmányozása is jó lenne. Másrészt a nagy járványok azokat is tizedelték, akik túlélték a gyerekkort. Egy nagyon durva járvány nagy eséllyel elvitte azokat is, akik a hétköznapi fertőzések ellen ellenállóbbak voltak. 1919-ben, a spanyolnátha-járvány idején nem ezek az adatok jöttek volna ki. Másrészt a két világháború is nagyban tizedelte a fiatalokat.
Itt egy kis olvasnivaló:
demografia.hu/hu/tudastar/fogalomtar/11-korfa
Ebből látszik, hogy a hagyományos korfa azért volt piramis alakú, mert fokozatosan haltak ki az emberek, nagyon kevesen öregedtek meg, és a fiatal felnőttek és a középkorúak is egyenletesebben távoztak, mint ma. Ma 20 és 60 között ritkábban halnak meg, a nagyon idős kort is többen érik el, mint régen.
Se a posztoló által átnézett anyakönyv, se a te osztálytársaid nem képviselnek reprezentatív mintát. Régen több fiatal felnőtt halt meg, a te osztályod meg az átlagnál pechesebb. A mai magyar férfiak többsége azért nem 55 éves kora előtt hal meg.

Almandin 2020.01.21. 17:00:43

@Hajnal Anett: Az általad belinkelt írás egyértelműen leírja, hogy még 1990-ben is 1% feletti volt ez az érték, csak a 21. sz.-ban lett csupán ezrelékben kifejezhető. Az 1990-es 14,8 ezrelék az egyenlő 1,48 százalékkal. Javaslom a gondosabb számolást kommentelés előtt.

Hajnal Anett 2020.01.23. 09:04:56

@Almandin: Néha tényleg túl gyorsan reagálok, elnézést.

Örömhernyó 2021.11.05. 01:48:26

Teljesen félrevezető a poszt. Kidobja az adatok jó részét, mint a csecsemők és gyerekek halandósági adatait, meg a TBC-seket és a megmaradt pár ember adataiból megállapítja, hogy száz év alatt fél évet sikerült előrehaladni a modern orvostudománnyal.
A TBC és a csecsemőhalandóság leküzdése nem orvosi bravúr volt? De.
Megjegyzem én ilyen hasraütéses, mazsolázgatós módszerrel azt olvasom ki az adatokból, hogy régen kevesebben haltak meg rákban és szív- és érrendszeri betegségekben, manapság meg rengetegen. Ja, mert ma tovább élnek az emberek, van idő ilyen betegségek kialakulására, pláne a modern életmóddal. A cukorbetegség is gyakoribb ma, ahogy az allergia is, még ha ezek önmagukban nem is halálosak.
Autóbalesetben is többen haltak meg a 21. század elején, mint 1914-ben.

Az emberek nem élnek örökké, mindig lesz vezető halálok, a halál ellen még nem talált hatékony terápiát az orvostudomány. Ha valaki nem hal meg 2 hónaposan valami fertőzésben, akkor meghal 80 évesen rákban.

Szinte mindenki tudja, hogy a várható élettartam növekedése mögött az állt, hogy a csecsemőhalandóságot leszorították és legyőztek több fertőző betegséget (TBC, torokgyík, himlő stb.). Tetanuszban is sokkal kevesebben halnak meg, mint régen.
süti beállítások módosítása