Nem mindegy, hogyan viszonyulunk depressziós barátainkhoz, családtagjainkhoz, párunkhoz. Hozzáállásunkkal segíthetünk és ronthatunk is a helyzetükön.

Mindenkire kihat

A depresszió nemcsak annak nehéz, aki átéli a betegséget, hanem az érintett szűkebb környezetét is próbára teszi, hiszen a depresszió számos változást jelenthet nemcsak a beteg, hanem a hozzátartozók életében is. Gyakori például, hogy a korábban aktív, vidám személy hirtelen levert lesz, nehezen mennek neki a mindennapi feladatok, alig vagy egyáltalán nem motiválható és rengeteget fekszik az ágyában.

Nagyon fontos, hogy ilyenkor ne essünk abba az általános hibába, hogy tanácsokat kezdünk osztogatni – ne mondjuk például azt, hogy nincs is semmi oka az elkeseredésre, vagy hogy holnap minden jobb lesz –, és ami még fontosabb, semmiképp se hibáztassuk, amiért nem tudja a teendőit rendesen ellátni.

Ami viszont sokat segít: ha a barátok, a rokonok, a munkatársak odafigyeléssel fordulnak a depressziós személy felé, ha jelzik neki, hogy látják, nincs jól, és ha szívesen segítenek neki.

Amit családtagként, barátként tehetünk:

• Fogadjuk el, hogy a depresszió betegség. Nem arról van tehát szó, hogy a depressziós emberek gyengék vagy lusták lennének, hanem ez egy kórkép, ami kezeléssel jó eséllyel gyógyítható.
• Legyünk türelmesek. Ez olykor nagyon nehéz, hiszen fájdalmas végignézni, ahogyan a szerettünk egyre mélyebbre kerül mentálisan, mégis leginkább azzal segítünk, ha mellette vagyunk és támogatjuk. Ezt megnehezítheti, hogy a depressziós beteg visszahúzódó és elutasító. Bár ilyenkor erős a késztetés, mégse próbáljunk ráerőltetni tevékenységeket, programokat vagy akár érzéseket.
• Felejtsük el a sablonos tanácsokat!
  Ahogy fentebb is írtuk, ne ajánljunk olyat egy depressziós betegnek, hogy lazuljon, menjen el szórakozni, utazni, mert az majd feldobja. Soha ne bagatellizáljuk el az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatait: fontos tudni, hogy aki beszél az öngyilkosságról, az sokszor gondol rá, és nem lehet tudni, hogy mikor jut el mégis a cselekvésig.
• Vigyázzunk magunkra is. Figyeljünk oda a saját határainkra, ne felejtsük el mindeközben a saját igényeinket sem, ne követeljünk túl sokat magunktól.
• Keressünk szakembert!
  Fontos tudni, hogy a kezeletlen depresszió elmélyül, ezért fontos minél hamarabb szakemberhez fordulni. Ha erős a gyanú, hogy a rokonunk, ismerősünk depressziós lehet, ne habozzunk, kérjünk időpontot és keressünk fel egy szakembert. A szerettünkkel értessük meg, hogy a depresszió betegség, amin lehet segíteni, és semmit sem veszít, ha orvoshoz megy.

Fontos tudni, hogy gyakran nem könnyű a depresszió jeleit észrevenni, mert némelyik akár egészségeseknél is fennállhat pár napig, így sokszor nem tűnnek veszélyesnek. Ilyen lehet a túl sok, vagy éppen a túl kevés alvás, a megváltozott étkezési szokások, illetve a rosszkedv, az ingerlékenység, vagy az önbizalomhiány. Igazából az tűnhet fel a környezetnek, ha változás történik a korábbiakhoz képest, akár több területen is. Ha ezek két hétnél tovább fennállnak, akkor nagy eséllyel depresszióval állunk szemben.