Írolvasgondol

Federico Fellini halhatatlan művében, az Édes életben, amely 60 évvel ezelőtt kapott Arany Pálmát Cannes-ban, az utolsó jelenetben Marcello Mastroianni a tengerparton találkozik egy fiatal felszolgáló lánnyal, aki egyszer bevallotta neki, hogy gépíró szeretne lenni. A színész távolodva integet neki, a lány szavait elnyeli a tenger zaja. Az utolsó képet az ő mosolya tölti be.

Valeria Ciangottini 14 éves volt, amikor ezt a kis szerepet eljátszotta. Ő idézte fel emlékeit az évforduló kapcsán a la Repubblicában.

„Csak két jelenetben szerepeltem Mastroiannival és ritkán voltam ott a forgatáson. Tudom, hogy voltak problémák, de én a végén kerültem sorra, akkor már nagyon kellemes, oldott volt a hangulat. Fellini csodálatos ember volt, mindenkit a becenevén szólított, engem Paolinának, mert a szerepemben Paola voltam.”

Valeriát több ezer lány  közül választották ki. „Az újságban megjelent egy hirdetés, hogy Fellini 12-14 éves lányt keres a filmjéhez. Mindenki biztatott, hogy jelentkezzem. Fellini, alighogy meglátott, kijelentette: ő az. A mozi akkoriban így működött.”

Az Édes életet Rómában, majd Milánóban mutatták be. Ma már filmtörténelem, hogy Rómában jól fogadták, Milánóban bizony botrányos körülmények között zajlott a premier. „Füttyök, bekiabálások, szidalmak kísérték, mindenféle szégyenteljes dolog. Megdöbbentem. Én csodálatosnak láttam a filmet, és nem értettem, miért így fogadják.”

Ciangottini a film után folytatta tanulmányait és színésznő lett. Játszott újra Mastroiannival Valerio Zurlini Családi krónikájában, szerepelt Roger Vadim Bűn és erkölcs című filmjében. Peppone polgármester fiának menyasszonyát alakította a Don Camillo monsignore, de nem nagyon-ban. Sokat dolgozott Franciaországban és az NSZK-ban is, majd átment a színházhoz, és alapított egy színiiskolát is. Így teljesült élete minden álma, amely egy apró szereppel kezdődött egy ma már klasszikus filmben.