Rémy Crassard, a párizsi CNRS régésze 20 éve keresi az Arab-félszigeten az Afrikából elvándorolt első modern emberek nyomait. Az ásatásokban a sok faragott kő jelenléte szerint azt jelenti, hogy korán megtelepedett a Homo Sapiens ebben a régióban.

A Szaúd-Arábiai ásatások 90-70 évvel ezelőtti emberi nyomokat őriztek, a mélyebb rétegekben több mint 250 ezer éveseket. Azt nehéz meghatározni, hogy milyen emberek éltek a különböző szinteken, de minden korban értettek a kő faragásához.

A faragható kövekből, például a kovakőből készítettek maguknak szerszámokat, pajzsokat. Szobrokat még nem találtak, emberi maradványokból is csak egy ujj darabjait, de a régésznek az a véleménye, hogy ez azért van, mert még sok a feltáratlan terület.

Arról, hogy milyen útvonalon jutottak Afrikából oda, két feltételezés van: a nílus mentén Arábia északi részébe és Jemen felé a Bab-el-Mandeb szoroson át. A nyomok alapján az is feltételezhető, hogy tartósan ott maradtak még a nagy szárazságok idején is. A szoroson át tudtak jutni, mivel időszakonként a tenger szintje erősen csökkent és a szigetek is voltak benn, így valószínűleg gyalog is át tudtak jutni.

Kérdés maradt, hogy az emigráltak tudtak-e továbbra is kapcsolatot tartani az óhazával. A faragott kövek hasonlósága mindkét területen jelentheti, hogy igen, de az is lehet, hogy az elvándorlók már magukkal vittek egy tudást, vagy az új helyen sajátították el és ők terjesztették el Afrikában – írja a Le Point.