A közös élmény több generációt is összefoghat. Legyen ez akár egy betegség. A mai fiatalok elég bátrak ahhoz, hogy a tabu témákat is felvállalják, mert jobb kint a zavaró gondolatnak, mint bent!

Mentálhigiéné kapcsán küldte át ezt a klipet az egyik ismerősöm (Youtube: Ren: Hi Ren). Már az első 10 mp-ben tudtam, hogy ez más. Úgy kezdődik a klip, hogy betolnak kerekesszékben egy fiatal srácot, kórházi öltözetben. És belekezd egy gitárral a zenébe, vadul, ritmus vagy kapaszkodó nélkül. Az egész klip szinte egy performance. Pőrén látjuk belső magját, igazát ennek a fiatal léleknek.

17 évesen félrekezelték lyme -kórral, így további 10 évet töltött pszichiátriai intézetekben.

Miért fontos ez?

Azon túl, hogy rettentő tehetséges a srác (The Big Push zenekarával előadott dalokat is megéri meghallgatni).

Három hónapon belül 8,9 millióan nézték meg. A kommentek száma 27 ezer, és minden generációt képviselteti magát. Mindenféle foglalkozású ember pozitívan reagál. Habár az előadót, nem érdeklik a statisztikák, nem is válaszol a kommentekre, a tény, hogy ilyen gyorsan ennyi embert megmozgatott, a Covid után fenomenális.

Ahogy egy-egy fiatal a saját mentális egészségi problémáit felfedi (több influenszer is nyilatkozott a depressziójáról), egyszerűen olyan mintha ezekről lehetne már bátrabban beszélni, és itt is sok kommentelő ír, a saját autoimmun betegségéről.

A saját fény-árnyék játékát mutatja be, mintegy összefoglalva 10 évét. Azonnal lehet vele azonosulni a saját fény-árnyék harcunkat tekintve.

Írja is a szövegében:

A dal szövegcentrikus, érdemes többször meghallgatni. 

Szerző: Bernschütz Mária, mentálhigiénés szakképzést végző kutató 

A kommentekből:

Y generáció: "Ez már nem egy dal. Ez már nem zene. Ez egy lélek, amely szétnyílik és művészetté robban.2

Baby boomer: "51 éves vagyok, és autoimmun betegségekkel küzdök, amelyek 2007-ben kezdődtek a Lyme-kórral. 16 évig küzdöttem a betegséggel belülről és elvesztettem a karrieremet. Ez a dal segít nekem. Arra is inspirál, hogy visszatérjek a zenéhez és az íráshoz, amit terápiaként csinálok magamnak. Köszönöm."

veterán generáció: "Én csak egy 73 éves férfi vagyok, aki a földön töltött évek alatt megtanultam értékelni a zene minden formáját és stílusát. Ritkán kommentálom a művészek többségét, akikbe belebotlottam a jó zene keresése közben, de Ön uram azon nagyon ritka művészek közé tartozik, akiket hallottam, akik képesek átívelni a korszakok távolságát. Az Ön zenéje, stílusa és az előadásában rejlő érzelmek felüdülést jelentenek ennek az idős embernek és a fiatalabb generációs zenei művészekbe vetett hitemnek. Nagyon várom, hogy még több alkotásodat hallgathassam, mert ezek nem pusztán dalok, amiket megosztasz, hanem az élet."

"Bütykös lábbal születtem és egész életemben számos műtéten estem át, az utóbbi időben pedig izomsorvadással és depresszióval küzdöttem. Nem sokáig élek ezen a világon, és őszintén szólva, annyira lenyűgözött a zenéd, és ez motivál, hogy tovább küzdjek."

"Mentálhigiénés nővér vagyok, és tanúsíthatom, hogy a beteg és a szakember között rendkívül vékony a határvonal, és első kézből tanultam ezt a törékenységet. Ez egy zseniális mű, és úgy érzem, hogy a szövegek ékesszólása, valamint a tényleges előadás elszállt. Néha éreznem kell, hogy a szenvedésnek a fájdalmon kívül más célja is van. A zsenialitáshoz gyakran társul egy meggyötört elme. Nagyon köszönöm, hogy ezt megtetted. Csodálatos, és velem marad a sötét napokon is. xxxxxxx"