A Krasinski házaspár (John Krasinski és Emily Blunt) közös filmje, a 2018-as Hang nélkül című horror idén izgalmas folytatást kapott. A második epizód tökéletesen épül az előzményekre, de ezúttal kapunk némi pluszt is: először is megtudjuk (mégpedig a felvezető 10 percből), hogy miként is kezdődött ez az egész, vagyis hogyan jelentek meg a lények a Földön, másodrészt kiderül, hogy mi a lények gyengéje, végül harmadrészt láthatunk olyan embereket is, akik szokatlan módon szembeszállnak a többiekkel (az idegenek teremtette káoszban).

A kép forrása: newyorker.com

Ha a rövid tartalmi ismertetőt nem kéred, mert tökéletesen meg akarsz lepődni majd a moziban, akkor ugord át az itt következő, bekeretezett részt és folytasd posztomat az utána lévő bekezdésekkel!

Ennyit röviden az alaptörténetről: egyszerű, jól felépített, átgondolt script, kevés logikai problémával, de nagyszerű rendezéssel. (Ami a logikai problémát illeti: feltűnhet a lények vízzel kapcsolatos gondja, mely az első epizódban érdekes módon még nem akadályozza őket, csak a másodikra válik problémává.)

A kép forrása: time.com

Krasinski egy nagyon izgalmas, pörgős akciófilmet készített, mely hűen követi az első epizód történetfonalát. Az izgalmak szintje most is nagyon magas, de hozzátenném: azt a jelenetet nem sikerült überelni az első részből, melyben Emily Blunt egy kádban szül, miközben közvetlenül mellette ott egy szörny és a családtagok is harcban állnak a ház (és a körülötte lévő kukoricás) különböző pontjain.

Sokkal többet látjuk a szörnyeket is, ezúttal megfigyelhetjük, hogy hosszú első végtagjaikkal darabolnak ("kezeik" szúró-vágó végződésűek) miközben hatalmas, fogakkal teli szájukkal felfalják áldozataikat (időnként szétnyíló koponyájuk pedig egyszerre védi páncélként fejüket és biztosít "jó vételt" számukra, a hangokat illetően). A magam részéről azt mondanám: nem sikerült ilyen jó lényeket teremteni Hans Rudolf Giger alienjei és xenomorfjai óta.

Emily Blunt és a süket-néma leányzót alakító Millicent Simmonds ezúttal is kimagaslót nyújtanak. Krasinski lévén, hogy az első részben meghal, ezúttal kevés játékidőt kap (csak az első 10 perc visszatekintésében láthatjuk) helyét Cilian Murphy veszi át, aki nem rossz (de nem ér Krasinski nyomába). A feszültség adagolása és a film tempója kicsit ingadozó - ez a másik kritikai észrevételem (a már említett logikai gond mellett) - hiszen kapunk ugyan egy lendületes, izgalmas felvezetőt, de után egy időre leül a sztori, majd újra felpörgünk és megint jön egy unalmas rész, a végső izgalmak előtt. Egy jobban felépített és ívet alkotó feszültségfokozás ütősebb lett volna. De természetesen ez csak kisebb "szépséghiba", alapvetően a film nagyon jól működik.

A Hang nélkül kettőt ajánlani tudom az akciófilmek, horrorok és thrillerek kedvelőinek és mindazoknak, akik szeretik az izgalmas szörnyes sztorikat. Nem fognak csalódni. Nálam a Hang nélkül 1 erős 85%, a Hang nélkül kettő pedig 80%.  

Hasonló filmes posztjaink: Mortal Kombat (2021), Greenland kritika, Hét nővér - akció-scifi, Kémek hídja, A helyőrség kritika, A láthatatlan ember (2020), A 12 legjobb háborús film, Az igazi Rocky Balboa, A halál 50 órája (1965), A 25 legfélelmetesebb horror,

2021.06.21.10:51