Nagyon sokszor mondtam magamnak, hogy ne kritizáljak amíg nem csináltam jobban... Pont emiatt csak véleményt szeretnék írni a Dac jelenlegi helyzetéről.
Kezdjük az elején. A Dac január harmadikán mindenki megdöbbenésére a Dac vezetősége menesztette Peter Hyballát. Hmm... Szépen kifejezve magam, hát nagyon meglepődtem. Igaz 18 éves vagyok, de kiskorom óta kijártam apuval a Dac meccseire. Mindig én voltam aki mindig a pozitív oldalát néztem a dolgoknak. A foci taktikai részével Marco Rossi Dunaszerdahelyre való igazolásával kezdtem el komolyan foglalkozni.
Ekkor merült fel bennem, hogy a focival szeretnék foglalkozni a jövőben, mert ebben meglelem az ÖRÖMÖMET. Igen, a fociban leltem meg az örömöt, amiben óriási szerepet játszott Marco Rossi és Peter Hyballa. 2017 nyarán Marco Rossi friss magyar bajnokként érkezett szeretett klubomhoz. Ennek hatására indult el valami Szerdahelyen, nem tudtam, hogy pontosan mi, de ez volt a kezdet. Az utóbbi 20 év egyik legsikeresebb szezonja indult el a Dac-nál. A szurkolók zöme nem meleg fogadtatásban részesítette, mert a közönségkedvenc László Csabát váltotta. Én kifejezetten örültem Marco érkezésének, számomra László Csaba nem volt egy polcon Marco Rossival. A Dac ennek ellenére sokat köszönhet a székely mesternek. Szinte senki sem sejtette, hogy milyen szezon előtt áll a Dac. A szezon végén 24 év után kupaindulást érő helyre vezette a csapatot és a képzeletbeli dobogó legalsó fokára állhatott fel a klub. A 2018/19-es szezonban az első Európa liga fordulója után Marco Rossi a Magyar válogatott szövetségi kapitánya lett. A Dac új vezetőedzője Peter Hyballa lett, aki igazi nyugati focit hozott mi kis városunkba.
Hyballának is idő és eredmény kellett az elfogadáshoz. Igaz, sok szurkoló a mai napig állítja, hogy Hyballa csak Rossi elvégzett munkájából... Ezzel az állítással nem tudok egyetérteni. Rossi és Hyballa stílusa között ég és föld van. Azt elismerem, hogy Rossi komoly alapokat fektetett le, de Hyballa nagyon sokat hozzátett ehhez az alaphoz, főleg a támadáshoz. Hyballa fokozatosan alakította a játékot a saját elképzelései szerint. Hyballa vezetése alatt a Dac történelme során először érte el a Fortuna ligában az előkelő második helyet, továbbá 32 mérkőzésen 63 gólt szerzett a csapat. A szurkolók szinte egyik meccsen sem unatkoztak, minden meccs izgalmas, szenvedélyes, küzdő focit hozott. Az egyik legemlékezetesebb meccs Nyitrán volt, amikor a stadionavatón 2-0-ás hátrányból állt fel a csapat az utolsó pillanatban 2-3-ra. Véleményem szerint a szurkolókat ez a harcias játék fogta meg és talán a legfontosabb, hogy sosem adták fel és a végsőkig harcoltak. Ennek a játéknak az év végén meg is lett az eredménye, az előzőekben említett második hely. Ebben a szezonban egy ország megismerte az őrült Peter Hyballa féle „gegenpressinget”. A 2019/2020-as szezonban tovvábbra is Hyballa folytatta a munkát. Igaz a helyzet nem volt túl rózsás, mivel mindkét kezdőhátvédet eladta a klub, de Hyballa kifejezetten jól összeszoktatta a hátvédsort. A téli szünetre 22 kapott góllal vonultak. Egy kis érdekesség, hogy egy évvel ezelőtt ugyanannyi gólt kaptunk. Így a statisztikák is alátámasztották, hogy Hyballa talán a legjobbat hozta ki a védelemből. A téli szünetre a csapat a harmadik helyen zárt, azonos pontszámmal a Zsolna csapatával. A Zsolna csak a jobb gólarányának köszönhetően telelt a második helyen. Január harmadika - A Dac mindenki megdöbbenésére szerződést bontott Peter Hyballával és a helyét Hélder Cristovao vette át.
A vezetőség azzal indokolta, hogy Hyballa nem akarta meghosszabbítani a szezon végén lejáró szerződését, ezért a vezetőség úgy döntött, hogy inkább új vezetőedzővel folytatják az európai kupaporondra való készülődést. Továbbá a vezetőség a csapatépítést is nagyon fontosnak tartja, illetve a fiatalok beépítése az első csapatba. A felkészülés során sok játékosnak lehetőséget adott. A felkészülés nem volt a legbíztatóbb 6 meccsen 17 gólt kaptak és csak 4 rúgtak. Ezek közül két 5-0-ás kiütés. A felkészülés után nem sok mindent lehetett levonni. Addig nem akartam semmit sem mondani amíg a csapat nem játszott tétmérkőzést. Az első tétmeccs az anyagi problémákkal küzdő Szenyice ellen volt. A vendégek egy héttel a bajnoki rajt előtt még azt sem tudták, hogy hogyan és kikkel fogják fogják folytatni a szezont, ha egyeltalán folytatni tudják. A vendégek végül sok fiatallal a keretben álltak ki a Dac ellen. A meccs végül 0-0 lett, a Dac pedig csak a szenyice rendkívül gyenge helyzetkihasználásának köszönhette, hogy nem ütötte ki a hazai közönség előtt játszó hazai csapatot. A meccs végéhez közeledve a hazai szurkolók tapssal értékelték az ellenfél rendkívül harcias hozzáállását. Személy szerint én azt vallom, hogyha egy csapat jól játszik akkor azt dicsérem, hogyha rosszul játszik akkor pedig kritizálom, de mindig megfelelő mértékkel kritizálok és dicsérek. A legutóbbi meccsét idegenben játszotta a Rózsahegy csapatával, az eredmény ugyanúgy 0-0 lett. Az én véleményem szerint a csapatból jelenleg a harciasság és a szív hiányzik, ami a Szenyice csapatában megvolt és pont emiatt értékelte a dunaszerdahelyi közönség.
A csapatépítéssel pedig csak egy probléma van, szinte az összes téli igazolás csak kölcsönbe jött és csak fél évre (kivéve Lapatovič, aki 1.5 évre jött). Elhiszem, hogy a Dac a saját akadémiáján szeretné kinevelni a jövőbeli első osztályú játékosokat, de ehhez idő kell. Jelenleg a legjobb fiatalok a zsolnai akadémiáról jönnek ki. A Dac ezt a példát szeretné folytatni, de ehhez egy egységes focirendszer kell minden korosztályban az U csapatoktól egészen a felnőtt csapatig. Hyballa menesztésével viszont megint egy új stílus jött a klubhoz, amit megint minden edzőnek, minden csapatnak meg kell tanulni. Az építkezés viszont nem mehet az eredmény rovására. Jelenleg sajnos úgy néz ki a helyzet, hogy az eredmény rovására megy. A következő meccs idegenben lesz a Zsolna csapata ellen ahol ugyanígy a télen volt edzőváltás. Jelenlegi állás szerint a zsolnai edzőváltás jobban sült el mint a dunaszerdahelyi, mivel mindkét tétmeccsüket támadófocival nyerték meg. Remélem minél hamarabb újra láthatjuk a régi, harcias Dac-ot. Véleményemet egy régi klasszikussal zárnám.
„Lehet rosszul játszani, de lélektelenül soha! Van úgy, hogy az embernek rossz napja van és a pályán semmi nem sikerül. Nem számít, a lényeg az, hogy lássák rajtad az emberek, hogy megszakadsz a klubért, a szurkolókért és akkor a vereség is meg van bocsátva. Ilyen egyszerű!”
Minden ellenére továbbra is Hajrá DAC!
VálaszTovábbítás
|