A széria nyitórésze nem volt igazán nagy hatással rám. A mozizás során, még úgy ahogy elszórakoztam rajta, de az otthoni újranézés során igen szembetűnőek voltak a film hibái és az, hogy mennyire nagy részben hagyatkozott a folytatásokra. Igazából az egész film alatt annyi lényeges információ derült ki, hogy ki lesz a sorozat fő gonosza. Ezért a folytatást sem vártam tűkön ülve, de a premier elérkeztével gondoltam, adok neki egy esélyt. Lehet jobban jártam volna, ha itthon maradok. A film nyitányában azt láthatjuk, ahogy a címszereplő megszökik a börtönből, majd később Dumbledore megkéri Gőtét, hogy ő próbálja meg megállítani Grindelwald-ot, aki Párizsban bujkál és készíti gonosz tervét.

A film felvonultatja az előző rész összes fontosabb szereplőjét és melléjük behoz még annyi, ha nem több új szereplőt, amivel nem lenne komoly baj, ha nem lenne egy idő után fárasztóan zavaros és összetett a történet, mert így a laikus néző nagyon hamar elveszíti a fonalat a rengeteg név és történetszál között. És a helyzeten az sem segít, hogy a film elvárja, hogy a nézői pontosan tisztába legyenek szinte minden egyes névvel, amely valaha elhangzott a Harry Potter világában. Egy idő után elfogyott a türelmem és kis híján feladtam az erőfeszítéseket, hogy megértsem, hogy akkor ki kinek a testvérének a nagyanyja, aztán mikor a végén egy jelenetnél kezdett volna összeállni a kép a film bedobja az atombombát és előáll azzal, hogy nem is A és nem is B a megfejtés, hanem a teljesen a kalapból véletlenszerűen előhúzott C. Ebben csak az a szomorú, hogy két film alatt annyit haladtunk előre, hogy meg tudtuk két főnek a pontos kilétét egy olyan összetűzésben, aminek nagyjából tudjuk a végkimenetelét.

A másik probléma azzal van, hogy ugyan a film tényleg próbálja magát komolyabbnak beállítani az elődjénél, csak közben a nagy része még mindig ugyanaz a bohókás kergetőzés csak most New York helyett épp Párizsban. Valahol az alkotók is érezhették, hogy ez így nem túl érdekfeszítő és igen zavaros, ezért a látványos részek annyira elképesztően intenzívek lettek, hogy minden egyes mélypont után képesek voltak meggátolni az elalvásban. Még a 3D is jobban működött a megszokottnál, de ez így is kevés volt és a végére már ebbe is kicsit belefárad az ember, főleg amikor szinte a semmiből bukkan elő pár gigantikus neon sárkány, amiknek tényleg nincs több funkciójuk annál, hogy megdolgoztassák kicsit a szerverfarmokat és, hogy legyen egy boss fight a film végén. A karakterek nagy része egyébként még mindig szimpatikus, de messze nem elég érdekes. Grindelwald-ban pedig ott volt a potenciál, hogy a Harry Potter világ Magnetója legyen, de módszeresen elszúrja ezt is a forgatókönyv.

Tényleg csak a nagyon hardcore rajongóknak tudom ajánlani ezt a filmet, mert ők biztos megtalálják benne az értéket, de aki csak szimplán egy jó filmet akar nézni az messziről kerülje el.