Hatszoros ausztrál dömping

Két pálya, hat csúcskategóriás futam, kiosztott dollármilliók és számtalan klasszis.

imperatriz-opie-bosson-william-reid-stakes.jpg

Még csak nem is a The Championships vette kezdetét Ausztráliában, hanem egy „mezei” versenynap. Egy átlagos, rutinszerű szombat – hat Group 1-es összecsapással. És mivel nem tudnánk kiemelni jelentősebb versenyeket, időrendben foglaljuk össze a nap legfontosabb eseményeit.

Rögtön a nap elején történt az egyetlen duplázás. Chris Waller először a Ranvet Stakes után örülhetett Rosehillben, amikor az Írországból importált Via Sistina (Fastnet Rock) elsőként vágtázott be a célba ausztrál debütálásán. Futtatója, a Yu Long Investments ráadásul házibefutót ünnepelt, ugyanis az ezüstérmes Place Du Carrousel is az ő tulajdonukban áll, igaz, utóbbi nem Waller kezei alatt készül.

Ezt a háromévesek csatározása követte a Rosehill Guineas-n, amit – ezek után nem meglepő módon – szintén egy Waller idomítás nyert. Riff Rocket (American Pharoah) brillírozott és az őszi Victoria Derby után második királykategóriás trófeáját is megszerezte. Ezek után a csapatnak nehéz lenne okot találni, hogy miért NE induljon az Ausztrál Derby-n áprilisban. Ő látható ezen a képen.

riffrocket2.jpg

A George Ryder Stakes-ben ismét egy hároméves diadalmaskodott, bár Veight nevét valószínűleg nem látjuk viszont a Derby-indulók listáján. Nem a képesség, hanem a táv miatt, ugyanis úgy tűnik, Grunt fiának a középtáv alja jobban fekszik, mintha egy teljes kilométerrel hosszabbra futna. Az, hogy visszavették a távot, jelen esetben a mén első Gr1-aranyát eredményezte, így valószínűleg megvan az irány a jövőre nézve.

Ezután „ugrottunk” Moonee Valley-be, ahol közben párhuzamosan zajlott a versenynap – pusztán nem írtak ki más Gr1-et a William Reid Stakes-en kívül. Ott pedig egy nagy mérföldkövet ünnepelhetett Mark Walkerék csapata:

Imperatriz (I Am Invincible), a kontinens rezidens sztársprintere 10. Group 1 győzelmét aratta.

A nyeregben természetesen most is az az Opie Bosson ült, akivel – immáron – egy tucatnyi aranyérmet hoztak el együtt. A zsoké 98. Gr1-es győzelme után, a 7horseracing-nek dolgozó feleségének adta az első interjút.

Vissza Rosehillbe, ahol a nap fő attrakciója következett – legalábbis médiahype szempontjából. A Golden Slipper hagyományosan a kétévesek legnagyobb erőpróbája, ahol ismét bebizonyosodott, milyen gyorsan változnak az esélyek a csikóknál. A világ legjobb kétéveseként aposzrtofált Storm Boyra Gai Waterhouse-ék nem mást kértek fel, mint a világ jelenlegi legjobb zsokéját, Ryan Moore-t. De hiába utazta át a fél világot, ezúttal csak a bronzéremre futotta. (A másik addig veretlen aspiráns, Switzerland csak 8.)

A trénerasszony viszont biztosan nem szomorkodott: Lady Of Camelot (Written Tycoon) hozta el a fődíjat nagy csatában, ami Waterhouse nyolcadik Slipper-kupáját jelentette. És persze Adrian Bott trénertársról és a győztes zsokéról, Blake Shinnről se feledkezzünk meg.

A topfutamok sorát a Galaxy Stakes zárta, ahol a sprinterek hihetetlen izgalmakkal koronázták meg a napot. Zapateo (Brazen Beau) a nyerő, miután négyen értek be egy hosszon belül, és a győztes kilétéről is csak rövidfejhossz döntött.

Mellesleg nem ez volt a nap egyetlen kiélezett végjátéka; az említett versenyek győzteseinek előnye sorrendben 1 ¼ hossz, ¾ hossz, rövidfejhossz, fejhossz, majd még kétszer rövidfejhossz. Nem véletlenül szeretjük annyira az ausztrál lóversenyzést.

Képek: Sports News Australia, Racenet

süti beállítások módosítása