Érdekes Fehérvár

Öreg temetők, régi sírok és szakrális emlékek Csóron

2019. április 16. - Rolf Singer

Tavaly kaptam egy tippet, miszerint az iszkaszentgyörgyihez hasonlóan a csóri temető is igencsak érdekes. Ottjártamkor viszont kiderült, hogy nem is csak egy régi sírkertje van a községnek, ráadásul a katolikus templom szoborkertjében is találni egy igen különleges síremléket. Aztán úgy döntöttem, hogy nem csak a temetőkről írok...

dscn4898.JPG

dscn3877_3.JPG

dscn3741y.JPG

A tippet vegyesfehértől kaptam, aki még tavaly ősszel kommentelt az erdővel benőtt iszkaszentgyörgyi temetőről szóló írásomhoz. Azóta eltelt néhány hónap, de talán nem is baj, hogy halogattam a kirándulást, hiszen tavasszal minden szebb. Iszkáról indultam el biciklivel, és már az odavezető úton is találtam érdekességeket... Így aztán úgy döntöttem, hogy a temetők mellett a település régi templomait, szobrait és az útba eső feszületeket is bemutatom.

uj_mappa_5_14-001.jpg

Még az Iszkaszentgyörgyhöz tartozó Kisiszkán megálltam, hogy lefényképezzek egy furcsa keresztet. A Szőlőskert utca feszülete már a két világháború között állt, anno a Csórról érkező hívek itt álltak meg először imádkozni, amikor gyalog zarándokoltak Csatkára. A régi, pléh lap figurás fakereszt mellett látható még egy harangláb is, sajnos harang nélkül. Az 1974 őszén idehelyezett vasszerkezetről 2008-ban lopták el a harangot. Nem sokkal később ugyan megtalálták, de már összetörve. Ma már csupán az emberi gyarlóság mementójaként áll itt ez a megcsonkított építmény.

dscn3584.JPG

csor.jpg

A részben Csór, részben Iszkaszentgyörgy határába olvadt terület borászati kultúrája a középkorig vezethető vissza, és mint minden valamirevaló szőlőhegy, ez a régi borvidék is rendelkezik külön kis kápolnával, amelynek szentjéhez a kedvező időjárásért és a jó termésért imádkozhatnak a termelők. Az 1908-ban Major Ferencné birtokán és adományából felépített Szent Antal szőlőhegyi kápolna védőszentjének ünnepét, a Szent Antal-napi búcsút (június 13. vagy az azt követő vasárnap) az itteniek, vagyis a közelben lévő szőlők iszkai és csóri szőlőtulajdonosai régen mindig együtt ünnepelték, de az Iszkai út végén elhelyezett információs tábla szerint ma is minden évben megtartják itt a szentmisét, tehát a látszat ellenére még használatban van ez az egyszerű, kicsinyke épület. A gazos kis telken van még egy öntöttvas Krisztus-figurával rendelkező feszület, és egy harangláb is egy gyönyörű szép, díszes haranggal, melyet Simor Teréz készíttetett Szent Teréz tiszteletére, az öntő pedig egy budapesti harangöntő mester, Thury Ferenc volt.

dscn3625.JPG

uj_mappa_5_10.jpg

A faluba érve még egy feszületbe "botlottam". Eme Felsőtabán utcai kőkeresztet - mint ahogy a posztamensen is olvasható - Angeli Márton állíttatta 1884-ben. Az alkotást utódai (Gustáv és Hans Häusler-Angeli) renováltatták 1974-ben, valószínűleg ekkor festették ezüstre a kőfigurákat. Sajnos ma már elég rossz állapotban van, mondhatni újra megérett a restaurálásra.

uj_mappa_5_11.jpg

Csór községének két temploma van: egy református és egy katolikus. Először a Magyar utcai protestáns imaházat néztem meg. Bár az épületen az 1922-es évszám látható, az csupán az oldalhajó, az úgynevezett cintérium elkészültét jelzi. A kőtemplomot jóval régebben, 1809 és 1811 között építették, eredetileg fatoronnyal. 1885-ben elkészült a karcsú kőtornya, ez azonban a II. világháborúban elpusztult. Sokáig csak egy ideiglenes - csonka - toronnyal rendelkezett a templom, mai küllemét végül 1968-ban nyerte el.

dscn3759.JPG

dscn3709.JPG

dscn3747.JPG

dscn3725c.JPG

dscn3738.JPG

Egy a már bezárt Csóri Csukához közeli nagy információs táblának köszönhetően tudtam meg, hogy létezik egy Ótemető is, mely egy meredek hegyoldalon található - már ami megmaradt belőle. Ugyanis az igazán tekintélyes Nedeczky-sírbolton kívül csupán néhány sírromot találni itt. A leginkább épen maradt kőkeresztes síremléken az 1797-es évszám olvasható - valószínűleg a többi nyughely is 1800 körüli. A legérdekesebb rom egy a kripta mellett fekvő torzóféle, sajnos már kivehetetlen, mi is volt korábban. Gazdátlan hely ez, nem is vezet fel út vagy ösvény, kicsit mászni is kell, át a dzsindzsáson, de igencsak hangulatos, és egészen jól rálátni a legfelső sír mellől a környék házaira és a református templomra. Erről egyébként Petőfi Sándor szavai jutottak eszembe - a nagy költő így írt egy talán még ennél is meredekebb hegyoldalon fekvő gömöri temetőről úti jegyzeteiben: "No, ha megriad a föltámadás trombitája, ezek a szegények borzasztó salto mortalét fognak csinálni, mielőtt rendeltetésük helyére jutnának."

kollazsok113.jpg

A csóri katolikus templomról már egy 1332-es pápai összeírás is megemlékezik. Később, a hódoltság idejében a református közösség használta és őrizte. A XVIII. század első felében a kőalapokat megtartott épülethez egy fatornyot építettek, ám nem sokkal később, 1747-ben elvették a protestánsoktól az imaházat, s visszaadták a katolikus híveknek. Eztán barokk stílusban alakították át az épületet, s a már kész templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Hajóját 1801-ben meghosszabbították, és ekkor készült el a kőtornya is. A templom szabadon látogatható kertjében ma négy csodálatosan szép XVIII. és XIX. századi, barokk műalkotás található.

dscn4827x.JPG

csor6.jpg

dscn4820.JPG

A templom mögött két Madonna-szobrot helyeztek el. A jobboldali, igencsak magas posztamensen álló alkotás karján a kis Jézussal ábrázolja a koronás Szűzanyát. A valószínűsíthetően XVIII. századi szobor alkotója ismeretlen, korábban az uradalmi szeszgyár előtt állt, ám az ötvenes években a többi műalkotással együtt átkerült a templomkertbe - a keresztény alkotások ennek köszönhetően menekültek meg a kommunista diktatúra szoborrombálásától. Érdekes - és egyben sajnálatos - azonban, hogy ellenben a többivel, a parknak ez az egy szobra nem áll műemléki védelem alatt.

csor8.jpg

dscn4832.JPG

dscn3920_1.JPG

Szintén az épület mögé helyezték a régen az uradalmi magtár előtt álló sasvári Pietàt. Az eredeti, fából készült kegyszobrot még Bakics Angéla állíttatta 1564-ben hálából, amiért a Szűzanya meghallgatta imáit, miután a férje, Czobor Imre nádori helytartó magára hagyta - az asszony Mária közbenjárásának tekintette, hogy a férfi később érte küldetett. A figurák fején eredetileg nem volt korona, azokat később Mária Terézia adományozta. A csóri műremek ugyancsak Máriát és a keresztről levett Jézust ábrázolja, ám a híres kegyszoborral ellentétben e műalkotáson csak a Fájdalmas Szűzanya viseli a Habsburg-koronát, az ölében tartott Krisztus fején töviskoszorú van. A XVIII. század végéről származó, eredetileg festett Pietà díszes talapzatán sajnos nem olvasható már felirat, így e szobor alkotójának kilétét is homály fedi.

csor4.jpg

dscn3880_1.JPG

A már a templom előtt lévő Szent Vendel-szobrot a XIX. század első felében készítette egy ismeretlen kőfaragómester, és akkor a falu főterén állították fel. A pásztorok védőszentjeként tisztelt Vendel életnagyságú, ájtatos figurája a jobb kezében tartott botra támaszkodik, kalapja a hátára kötve, a bal lába mellett pedig bárány fekszik. A magas kőtalapzaton álló szobor ma gyönyörűen harmonizál a mögötte lévő barokk épülettel - köszönhetően a kiváló elhelyezésnek, és talán ez van a legjobb állapotban a négy műalkotás közül.

dscn4851.JPG

csor10.jpg

dscn4862y.JPG

A község egyik legjelentősebb birtokoscsaládja a Nedeczkyek voltak, akik a katolikus templom közelében építtették fel kúriájukat - a család egyik síremléke ma az imaház kertjében található, s pont hátat fordít az egykori nemesi laknak. A Búsuló Géniusz címen is ismert gyönyörű szép alkotást 1831-ben készítette Huber József pozsonyi szobrászművész Nádas Tersztyánszky János özvegye, Nedéczei Nedeczky Katalin megbízásából. A finom kidolgozású, szomorkodó angyal-figura egy négyoldalú csonka gúlához támaszkodik, melyen kereszt áll. A gúla fedlapjának sarkait palmettás akrotérion koronázza, az oromzat közepén szárnyas homokóra látható, homloklapján pedig feliratos urna díszeleg. Sajnos nincs jó állapotban - erősen mállik a majd' kétszáz éves homokkő sírfeszület.

dscn4917.JPG

dscn4007.JPG

dscn4016.JPG

Csór ma is használatban lévő temetője - utam utolsó állomása - a község Várpalota felőli határában fekszik. A sírkert első látásra egy kevésbé különleges, hétköznapi falusi temetőnek tűnhet, ám ha a az ember az egykori kerítés bejáratának törpepillérei között áthalad és követi az ösvényt be az erdős területre, igazán érdekes sírokra lel.

dscn4036.JPG

uj_mappa_5_16.jpg

dscn4037_1.JPG

A fák között található egyebek mellett az urát egy negyedszázadon át szolgáló Hegedűs István komornyik (megh. 1894.), a harminchárom éven át Csór kántoraként tevékenykedő Janky József kántortanító és királyi postamester (1848-1913) - kinek sírköve gyönyörű énekéről mesél - valamint Németh János számadó juhász (megh. 1896.) sírja.

dscn4162_1.JPG

dscn4176x.JPG

A község fő birtokosai a már említett Nedeczky és a Szőgyény-Marich családok voltak. Utóbbiak sírját egy tekintélyes obeliszk jelzi. Itt nyugszik id. Szőgyény-Marich László országbíró (1806-1893) - az ő nevét viselte anno Székesfehérvár történelmi belvárosának egyik utcája (ma Liszt Ferenc utca) - és neje Marich Mária csillagkeresztes hölgy (1815-1890), valamint fiuk, ifj. gróf Szőgyény-Marich László miniszter (1840-1916) - ő volt, ki 1914-ben átadta Ferenc József levelét a hadüzenetről II. Vilmos császárnak - és felesége, báró Geramb Mária csillagkeresztes és palotahölgy (1848-1926). Rajtuk kívül ide temették még ifjabb László testvérét, Szőgyény-Marich Géza császári és királyi kamarást (1847-1927) is. A nemesi nyughely 2008 óta a Nemzeti Sírkert része.

dscn4140.JPG

csor15.jpg

csor12.jpg

dscn4155.JPG

A régi katolikus temető kétségkívül legkülönlegesebb síremléke a borostyános Szőgyény-Marich-obeliszkkel szemközt található sírszobor, mely A legjobb Anyának készíttetett: a műalkotást Gessell Borbála (1773-1852) emlékére állíttatták az ő lányai, s egyikőjük, Marich István Dávid felesége és a már említett Marich Mária édesanyja, báró Kray Franciska (1796-1871) szintén itt nyugszik. Valamint itt alussza örök álmát a bárónő unokája, Szőgyény-Marich Júlia (1853-1929), a brünni nemesi alapítvány hölgye és a Székesfehérvári Jótékony Nőegylet védnöke is. A posztamensen támaszkodó és kezében koszorút tartó, gyászoló női alak a szignó alapján Marschalkó János alkotása. A lőcsei születésű szobrászművész faragta 1852-ben a Lánchíd oroszlánjait, és róla terjedt el az a legenda, miszerint annyira fájt neki a figurái "fogyatékossága" miatti sok gúny és csúfolódás (tudniillik nincs nyelvük), hogy a hídról a Dunába ugrott, ez viszont nem igaz, habár valóban zavarta, hogy oly sokszor ezzel bosszantották, de egyszer egy fogadás révén sikerült bebizonyítania, hogy mikor az oroszlán úgy tartja a száját, mint az ő kőszobrai, nem is látható a nyelve, és aztán jóval később halt meg végelgyengülésben. A művész neve alatt továbbá az 1854-es évszám olvasható. Sajnos az idő foga alaposan megrágta a szobrot.

csor16.jpg

A régi sírok között is van egy feszület - egy romkereszt. Sajnos megmaradt feliratai nehezen olvashatók, de figyelemreméltó a posztamens gótizáló díszítése.

dscn4096x.JPG

A feszülettől balra található egy - a növényzet által kissé elszeparált - sírhely, hol Kölcseyek nyugszanak. Dr. Kölcsey Lászlóról (1901-1975) annyit sikerült kiderítenem, hogy Szokondon született, ahol édesapja, Kölcsey Rudolf tanított. A doktor unokája (volt?) Kölcsey Aliz, aki olyan magyar filmremekek jelmeztervezője volt, mint a Körhinta című Fábri Zoltán-mozi.

uj_mappa_5_17.jpg

Végül a temetőből kifelé menet is észrevettem egy érdekes sírt. A gyönyörű Simon Józsefné, született Tomor Ágnes 1915 februárjában halt meg - csak 24 éves volt. A sírkövén látható porcelánkép tehát több, mint százéves. A fiatal asszony felsőruházata jellegzetesen Fejér megyei: zárt nyakú, vállnál buggyosított. Fejkendőjét pedig már mint házas asszony viselte - mint ahogy akkoriban szokás volt.

Az iromány elkészítésében nagy segítségemre voltak a Csór Község Önkormányzata és a Csóri Települési Értéktárbizottság által készíttetett információs táblák.

Egyéb forrásaim:

Ha tudsz a Székesfehérvári járásban vagy Fejér megyében található kevésbé ismert, ám mégis különleges öreg temetőkről vagy elfeledett régi sírokról, akkor kérlek kommentelj, vagy írj a következő e-mail címek egyikére:

istvan102@freemail.hu

kepanojr102@gmail.com

Köszönöm!

Rolf Singer

A bejegyzés trackback címe:

https://erdekesfehervar.blog.hu/api/trackback/id/tr2614755393

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Első mohikán 2019.04.18. 03:09:43

Jó kis poszt, élvezet volt olvasni, köszönöm!
Honnan tudsz ennyi régi infót összeszedni? Elképesztő.

Szóval règi, elfeledett sírok, mi?
Na akkor ezt kapd ki!
A Gaja-völgyben, a patakvölgyet északról határoló dombtetőn
található néhány négyezer éves bronzkori kurgán. (Az átellenes oldalon pedig a korabeli földvár.)
Csór előtt pedig a nemrég épített körforgalmas csomópont le-felhajtóival szorosan körbevève szintén két halomsír a bronzkorból.
Na, ezekről deríts ki valamit, kíváncsian várom!... :-)

Rolf Singer · http://erdekesfehervar.blog.hu/ 2019.04.18. 09:15:34

@Első mohikán: Örülök, hogy tetszett. És köszönöm szépen a tippeket! :)

vegyesfehér 2019.06.19. 14:49:31

Szép munka. Érdemes lenne még a régi csóri csárda helyét is kikutatni. Van a neten egy remek oldal a régi katonai felmérések eredeti térképeivel, amik összevethetőek a google earth fényképeivel. Ez alapján a régi csóri csárda közvetlen a mostani 8-as út mellett lehetett jobb oldalon Csór irányába, még mielőtt elérnénk a pihenőt és az azt megelőző dombot Kisiszkánál. Érdekesség, hogy a Pajor kút helyén is volt egy csárda anno.
süti beállítások módosítása