Év elején elhatároztam, hogy minden nap olvasok legalább 10 oldalt, ez többé kevésbé meg is valósult – átlagban. Mert volt olyan könyv, ami annyira olvastatta magát, hogy egy nap alatt elolvastam belőle 100 oldalt, és volt olyan időszak, amikor sem kedvem, sem energiám nem volt könyvet venni a kezembe.
Ezen utóbbi hetek megmutatták számomra a könyvek erejét, ha nem olvasok, nem élek igazán. Ha nem olvasok, nem tudok célokat kitűzni, ha nem olvasok, nem érzem produktívnak a napjaim, ha nem olvasok, nem tudok fejlődni. Lehet, hogy mások könyvek nélkül is képesek ezekre, de nekem szükségem van a jó könyvek nyújtotta haladásra, fejlődésre és biztonságra. A jó könyvek megerősítenek, munícióval látnak el, felvérteznek a nem várt eseményekre. Az igazán jó könyvek motivációt adnak a kezembe. Olyanok, mint egy pszichológus, aki nem mondja meg helyettem mit kell tegyek, de segítségével rájöhetek a válaszaimra.
Számomra a 2021-es év eleje az alábbi motiváló könyveket hozta:
Csíkszentmihályi Mihály: Flow. A futás öröme
Kezdő futóként egy olyan könyvet vehettem a kezembe, aminek sorai a fülemben visszhangoznak futás közben, aminek gondolatai a legnehezebb napokon is arra ösztönözzek, hogy felvegyem a futóruhám és kimenjek pár körre. Nem elhanyagolható segítség számomra ebben a férjem is, aki nélkül nem született volna meg bennem az igény a futásra és ennek a könyvnek az elolvasására. A futás öröme nemcsak futóknak szól, azok is meríthetnek belőle, akik küzdenek a célkitűzéssel és a célok megvalósításával.
Hal Elrod: Varázslatos reggel
A könyv nálam nem érte el célját, mert azóta is képtelen vagyok felkelni hajnali ötkor, sőt még hatkor sem bírok kikelni az ágyból, de amíg olvastam, úgy éreztem képes lennék rá. Meg is próbáltam és azon kevés alkalmak során, amikor sikerült, tökéletes volt a reggelem. Olyan ideális módon tudtam indítani a napom, hogy olvastam, meditáltam, jógáztam és leírtam a gondolataimat, amik mind erővel ruháztak fel a nap további részében is. Akik meg tudják tenni, hogy minden napot így kezdenek, azok valamit nagyon szeretnek az életben!
Szlafkai Éva: Élj kreatívan!
A végére hagytam a legnagyobb kedvencemet. Faltam minden sorát, mert azt éreztem, nekem íródott és tudom, nem vagyok ezzel egyedül. Küzdök a bennem lévő, de szuperül eltemetett kreativitás újrafelfedezésével, amihez ez a tökéletes olvasmány volt a segítségemre. Pont abban az életszakaszomban találkoztam vele, ami arról szól, hogy félek a változástól, félek a lehetőségektől, ugyanakkor érzem, hogy több van bennem, mint amit eddig képes voltam megmutatni magamból. A könyvet olvasva, a komfortzónám határait kitágítva, jelentkeztem egy olyan helyre, amiben először nyílik számomra lehetőség azt csinálni, amit szeretek: írni. És már nem öncélúan, hanem másokért, másokat segítve. A könyvet ajánlom mindenkinek! Mindenkinek, aki úgy érzi többre született, mint amennyit most csinál. Aki úgy érzi, kell egy segítő társ, aki végigvezeti egy kezdeti folyamaton. Aki még nem tudta megfogalmazni a céljait, de legbelül érzi, hogy képes bármire.
In memoriam: Zsófi, aki a könyvek szerelmese volt, és aki a héten tragikus hirtelenséggel meghalt.
Kép: pixabay
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
