Én és a sorozatok
Nem nézek semmit ami a jelenben játszódik. De akkor sem nézem ha régen forgatták és az akkori jelenben zajlik a cselekmény, a jövőről nem is beszélve.
De az sem mindegy mikor játszódnak. Nem jó ha túl régen zajlik a cselekmény, mondjuk rongyokba öltözött Remus és Romolus eszi egymást az erdőben. Legyen mondjuk a 19. század második felétől a 1980-as évekig. És mondanom sem kell, de azért mondom, hogy ez a nagyjából 100 éves intervallum természetesen kizárja a sárkányokat is. (Bár ez az új sárkányos sokkal jobb mint a klasszik sárkányos, mert azért azt végig szenvedtem én is kötelezőból.)
A vicceskedő, undi sorozatokat sem nézem mint a fiatal Katalin cárnős és spanyolokat meg úgy amblokk nem. Szentimentalizmus, valami bugyuta szenvedélyeskedéssel, na, hát szörnyű az összes, tényleg. De hát nem lehet mindenki jó mindenben, ez a kosztümös sorozatosdi nem áll jól a spanyoloknak az biztos, gondolom az idő miatt meg, hogy nincsenek fák.
Szeretem ha valami közvetlenül egy háború előtt vagy után játszódik. Maga a háború csak akkor érdekel, ha nem a csatatéren zajlik a cselekmény. A csata és ágyjeleneteket tovább szoktam tekerni ezért jobb ha ilyenek eleve nincsenek is benne.
Nézzük tehát mik azok amelyek tetszettek, vagy legalábbis beleesetek a fent vázolt szűk keretbe. Kezdem azzal, hogy a brit kosztümös sorozatokat nem sorom fel mert abból annyit nézek, hogy külön poszt lesz róla. A mesterről így később lesz szó.
Németország
Európa legnagyobb országa ezért két sorozattal szerepel:
Berlin Babylon
Első világháború után és második előtt vagyunk. 100% a rotten tomaton és hát olyan is. Hibátlan. Tényleg.
A legyőzött
A második világháború után a legyőzőtt, három részre szakított Berlin. Eggyel gagyibb, vagy többel, mint a Berlin Babylon, de azért én élveztem. Nem túl finomkodó sorozat, ha esetleg valaki arra vágyna annak nem ajánlom. Nagyon érdekes, ritkán feldolgozott korszakban játszódik B kategóriás színészekkel van tele, de hát nekik is kell munkát adni.
Szomszédja, Lengyelország:
Csillogó élet ára
És akkor el is jutottunk a létező világok legrosszabbikába, a nyolcvanas évek Lengyelországába. Gyönyörűen megcsinált film, jó színészek, és nincs elrontva a történet sem. Élvezet nézni és elgondolkodtató.
Franciaország:
Nők a fronton
Ez volt az összes között a legjobb talán. Nem vette magát túl komolyan de kellő energiát fektettek a forgatókönyvbe. Szülő gyerek kapcsolatokat ugyanúgy próbálták részleteiben ábrázolni, mint a német-francia viszonyt, amit mesterségesen szított gyűlöletnek állítanak be, ezért az első világháború különösen értelmetlennek tűnik a szereplők szemszögéből, és ez nekem tetszett.
Ausztria:
A Császárné
Nagyon élveztem ezt a sorozatot, pedig egyértelmű volt, hogy nem én vagyok a célcsoport hanem a nálam sokkal fiatalabb és Sisi egykori életterétől földrajzilag jóval távolabb élők. De pörögtek a párbeszédek és a történet majdhogynem izgalmasan volt megírva. Több részt megnéztem egymás után pedig nagyon nem szokásom. A főszereplő se volt zavaró annak ellenére, hogy semmi köze sincs Sisihez így ránézésre. Várom a második évadot.
Olaszország:
Lidia Poet
Ez aranyos kis sorozat. Arról szól, hogy a nők régebben járhattak jogi egyetemre de nem dolgozhattak ügyvédként. Tehát a téma jó. Igaz, pár rész után abbahagytam, de volt benne sok báj. Olaszország miatt érdemes nézni inkább, nem a részenkénti új nyomozások miatt.
Írország:
Van itt minden mint a búcsúban. Megszállás, nacionalizmus, titkok, családon belüli erőszak, kincsek. Az egésznek van egy fojtott, baljós hangulata, ami remekül illeszkedik a szintén fojtott ír időjáráshoz. Azt érzed, hogy soha nem fog történni semmi, de aztán meg mégis, és természetesen a legrosszabb variáció.
Kissé melodramatikus, de az ilyenfajta szenvedést jobban viselem mint a spanyol szenvelgést. Remekbe szabott baljós történet. És nem csak úgy baljós, ahogy lenni szokott vidámabb országokban, hanem tényleg. A három főszereplő meg valószínűleg korunk legjobb színészei között vannak. Ann Kelly, Matthew Rhys, Jamie Dornan.
Az Amerikai Egyesült Államok:
Szintén nagy ország, bár nem Európa de hadd szerepeljen itt két sorozattal.
Perry Mason
Ez egy kellemes csalódás volt. Film Noir a csúcson és ehhez tényleg jobban illik az amerikai angol. Kicsit talán túl durva, de hát haladjunk a korral, még ha visszafelé is. A főszereplő itt is a szuper Matthew Rhys.
Julia
Kicsit szoftos, nagy izgalmakra nem lehet számítani. De rendesen meg van írva és gyönyörű az egész, mint az ilyen kajás filmek általában.
Románia/Magyarország:
Spy/Master
Önfeláldozás, szeretet, és a mindent felborító vágyunk a szabadságra. Alec Secăreanu csodálatos játékával lehet megnézni ezt a elképesztő történetet. Gyerekkoromban, éjjel, véletlenül végig hallgattam a titokban a bekapcsolt tévében egy letakart arcú és elváltoztatott hangú ember élettörténetet, és hát köpni, nyelni nem tudtam. Róla szól ez a sorozat, és hát..nem hiszed el. Budapesten forgatták és rengeteg magyar dolgozott a sorozaton, ami végig izgalmas még akkor is ha tudod a végét.
a végére egy csoda, Norvégia:
Háború a tengeren
Az első rész felétől kezdesz el sírni, és a végéig abba sem hagyod. Imádtam nézni, hogy éjjel világos van és pluszpontok járnak a hajókért és tengerért is. Ki gondolta volna, hogy a norvégeknek ekkora szívük van. Régen láttam ennyire tökéletes történetet.