Egy helyi facebook-csoport oldalán tűnt fel három remek nagymarosi fotó André Kertésztől, és 1915-re datálták őket. be, és vett részt az első világháborúban katonaként. Állvány nélkül is használható második gépével már frontkatonaként érdekes képeket készített. 1915-ben megsebesült, és több mint két évig Esztergomban ápolták.
Képek itt:
https://www.szeretgom.hu/content/69260-andre-kertesz-esztergoma)
André Kertész: Párkány (1917)
Az esztergomi uszodában készítette például híres „víz alatti úszó” fotóját, amelynek most teljes szélességű verzióját mutatjuk, amelyen szerepel a medence vízköpője is.
...és készített közeli humoros képet is erről az alkotó, így még az sem mondhatjuk, hogy csak szomorú, lírai hangú művei vannak.
De ki fotózott még akkoriban a Dunakanyarban?
Budapesti turisták kirándulása a Dobogókőre. - Balogh Rudolf fölvételei.
(Vasárnapi Ujság, 1913-as képriport) - Az utolsó nő szerintem időutazó!
Balogh Rudolf (1879-1944) 1914-ben alapította meg a Fotoművészet című szaklapot, ezzel egy időben a Vasárnapi Újság száguldó riportereként járta az országot, és képriportjában beszámolt a Dunakanyar fellendülő turizmusáról is.
Szent István napi búcsú Esztergomban, 1907 Fotó: Jelfy Gyula
Jelfy Gyula (1863-1945) 1900-ban lett a népszerű Vasárnapi Ujság című hetilap munkatársa, de nemcsak fotósként, hanem újságíróként is dolgozott a lapnak - helyi eseményekről tudósított. Fényképein a helyi lakosokat is megfigyelhetjük.
Az új Duna-Ipolyvölgyi vasút megnyitása - Nógrádverőce, Katalinpuszta (1909, Jelfy Gyula felvétele)
...és már készítenek felvételeket a helyiek is: Nógrádverőce, Aradi utca
Háttérben a Kovács (Gorka) és a Swadló (Pufi)-villa - Janák Vendel felvétele, 1910
Az ő munkásságáról itt olvashattok bővebben:
Ennek a felvételnek a készítőjéről sajnos nincs birtokunban információ, de az 1910-as években már szinte minden hétvégén rendezvényt tartottak a Verőce melletti Magyarkúton.
Egy hirdetés a Népszava, 1912. május 8. számából: "A Munkás Testedző Egyesület turista alosztálya május hó 19-én a Magyar Kut-hoz rendez nagy családi kirándulást. Itt a „Galilei Kör" tudományos előadást rendez, amelyet dr. Guttmann Emil fog megtartani. Magyar Kuttól az összes csoportok Nógrádverőcére mennek."
De mi vonzotta ide ilyen nagy számban a különböző érdeklődésű turistákat? Az, hogy a börzsönyi erdő nagy része a püspökség elzárt terület volt, csak Magyarkútig lehetett szabadon kirándulni.
Prédikálószék (1929)
Dr. Schermann Szilárd fotós turista a Magyarországi Kárpát Egyesület főtitkára volt, a harmincas évek végén a Magyar Turista Szövetség alelnöki tisztjét töltötte be. A Tátra után végigfényképezte a Dunakanyart is.
Vadas Ernő: Dunakanyar (1930)
...és a turistákkal együtt megérkeztek a fotóművészek is. Vadas Ernő (1899-1962) a következőt mesélte: "Első ízben 1927-ben vettem részt nemzetközi művészi fényképkiállításon. Első kiállított képem is brómolajnyomat volt. Nógrádverőcén készítettem. Egy parasztház udvarát ábrázolta a nyitott léckapun keresztül. A rétről hazatérő libák ellenfényben éppen bevonultak a házba. Végtelen volt a kezdő amatőr öröme, amikor erre az első nyomatomra oklevelet kaptam. Ott lóg most is a falon. . . Azt hittem „művemért” kaptam a kitüntetést s csak később derült ki, hogy ilyen emléklapot minden kiállító kapott. Mégis soká erre voltam legbüszkébb. . . Hát így kezdődött." Fotó, 1959
Vadas Ernő felvétele, 1933
Ez alapján elképzelhetjük az 1927-es felvételt...- Ekkoriban a fotóművészek vidékre jártak témát keresni.
Ata Kandó: Libák, Nógrádverőce, 1932
A fotón határozottan hattyúk láthatók, vagy errefelé ilyen elegánsak a libák... „Egyike életem legelső felvételeinek 1932-ből, mielőtt (Haar Ferencnél) kitanultam a fényképészetet…” -nyilatkozta. Ő férje rokonságánál lakott itt egy ideig, és Kinszki Imrétől szerezte meg az alapokat...
Kinszki Imre pedig az 1930-as évek elejétől nyaralt itt családjával.
Bővebben erről itt:
https://dunakanyarkult.blog.hu/2020/03/19/kinszki_imre_verocei_fotoi
Seiden Gusztáv: Dunai csónakos
1936-ban Kinszki Imre, kilépett a Magyar Amatőrfotósok Szövetségéből, mert túl maradinak találta a ráerőltetett elvárásokat, majd 1937 januárban Vadas Ernővel és Seiden Gusztávval megalapították a Modern Magyar Fényképezők Csoportját. Az új társulás hamarosan nagyszabású, nemzetközi kiállítást szervezett a Pesti Vigadóban, aminek engedélyét a minisztérium az utolsó napokban visszavonta, talán a külföldi fotósokkal való kapcsolattartást akarta megakadályozni. Seiden Gusztávnak támadt mentő ötlete, a turistaszövetséghez fordult, ami befogadta őket. Mint a Magyarországi Kárpát Szövetség fotószakosztálya, már kivitelezhették a tárlatot.
Móricz Zsigmond otthonában - Kálmán Kata felvétele, 1937
Kálmán Kata férjétől, Hevesy Iván film- és művészettörténész szakírótól tanult fényképezni. Kinszki Imre barátaiként sokszor kirándultak együtt. Kálmán Kata emlékezetes képeket készített a Leányfalun élő Móricz Zsigmondról is...
Kálmán Kata: Vízhordó lányok (Dömös,1938)
André Kertész: Vízhordó lány (1917, Esztergom)
...a 20 év eltéréssel fotózott képeken mintha ugyanaz a vízhordó lány szerepelne! De térjünk André Kertész nagymarosi fotóihoz:
Lissák Tivadar a következő képet ő fotózta egy kicsit később (1940-ben) a verőcei hajóállomáson:
+ 1 kép
Munkácsi Márton: A gödi homokszigeten
Munkácsi Márton (1896-1963) világhíres magyar fotóművész, még hazánkban fogalmazta meg máig érvényes teóriáját a fotóriportról: „meglátni a perc ezredrésze alatt azt, ami mellett a közömbös emberek vakon haladnak el". Életének első harminc esztendejét Magyarországon élte le. Először műtermi fényképész volt, majd sajtóriporter. Fotóit művészi igénnyel készítette. A futó gyerek motivum későbbi képein is feltűnik.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.