Fábry Károly [1] szerint az egykor 737. számot viselő telek telekfelvételi tulajdonosa Vandlik János kereskedő volt, később Kristóffy Károly lett a tulajdonos. A Békésmegyei Közlöny már 1878-ban Kristóffy Károly házaként említi az akkor még 737. számot viselő házat, ez azonban még nem a ma látható földszintes polgárházzal azonos épület volt. Az Építészeti Bizottság jegyzőkönyveiből [2] megtudhatjuk, hogy Kristóffy Károly 1905 márciusában kapott engedélyt egy nyolcszobás, két konyhát, négy kamrát magában foglaló ház építésére. 
Az egykori Kristóffy-ház napjainkban
Kristóffy Károly földbirtokos, egykori 48-as honvéd őrvezető, aki Buda várának 1849-es visszafoglalásában is részt vett, számos tisztséget töltött be a város különböző egyesületeiben, intézményeiben. Tagja volt a városi képviselő-testületnek, és a tanügyi esküdt szerepét is betöltötte. Tagja volta csabai kaszinóegylet számvizsgáló bizottságának. Ő javasolta (több képviselőtársával), hogy Kossuth Lajos 90. születésnapja alkalmából 1892. szeptember 19-én a város képviselete rendkívüli közgyűlést tartson, melynek egyedüli tárgya a Kossuthnak küldendő üdvözlő felirat felolvasása legyen, valamint annak határozattá emelése, hogy az artézi kúti teret Kossuth Lajos térnek nevezzék el. 1902-ben egy évi honvéd nyugdíját, 72 koronát a Csabán létesítendő Kossuth-szoborra adományozta. Az 1881-es árvíz idején ernyedetlen munkával járult hozzá a vad elem fékezéséhez.
Békéscsaba 1913-as cím- és lakjegyzéke [3] szerint a ház lakója volt Szabó László királyi járásbíró is.
Édesapjuk halála után Kristóffy Károly lányai és fivérük, Árpád lettek a ház tulajdonosai. Kristóffy Károly lányát, Idát 1881-ben vette feleségül Májer János, fiatal csabai vasúti postamester, aki előzékénységéről a csabaiak előtt eléggé ismeretes volt. Másik lányát, Matildot, 1891-ben vette feleségül Kapronczay Kálmán szepesi püspöki gazdatiszt. A Corvina 1920-as cikke arról tudósít, hogy itt működött az újonnan induló Alföldi bélyegújság című bélyeggyűjtő folyóirat szerkesztősége és kiadóhivatala – a folyóirat felelős szerkesztője Kapronczay Dezső volt.
Az egykori Kristóffy-ház a szomszédos Szalay-kúriával. Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum, Történeti dokumentáció gyűjtemény, Szekerka-hagyaték. Leltári szám: 90.1.673
A háború után is lakóházként funkcionáló polgárház állapota a 2000-es évektől kezdve sajnos romlani kezdett, állapota láttán a csabaiak aggódni kezdhettek, nem veszíti-e el újabb szép épületét a város. Néhány évvel ezelőtt azonban alapos felújítás, bővítés vette kezdetét, melynek köszönhetően megmaradhatott az épület.
A polgárház 2007-ben
Homlokzati részlet 2007-ből, a középső ablakok timpanonjának eredeti motívumaival
A 2+4+2 tengelyes homlokzatú épület a békéscsabai polgárházak tipikus, ám az átlagnál nagyobb méretű és magasabb színvonalú képviselője. A csabai polgárházakra jellemző téglaburkolatos homlokzatot falsávok tagolják három részre. Az egyenes záródású ablakokat timpanon – a középső szakasz négy ablakát háromszögű, a szélső ablakokat szegmensíves – koronázza. A régi képekkel összevetve észrevehető, hogy a legutóbbi felújítás kisebb változtatásokat eredményezett a homlokzaton. A könyöklőpárkány és az ablakkeret profilozást kapott, az ablakok mellvédjében tükröt alakítottak ki. A középső tengelyekben a timpanon alatti mező díszítése a szélső tengelyekével azonos lett: koronás címerpajzs girlandokkal. Korábban a középső négy ablaknál geometriai formákból komponált díszítés jelent meg. A korábbi kétszárnyú, eredeti vaskaput is újra, díszesebbre cserélték.
Az épület 2019-ben
Békéscsaba hagyományos városképének egykor meghatározó elemi voltak a földszintes, gazdagon díszített homlokzatú, eklektikus vagy szecessziós stílusban épült paraszt-polgár házak, illetve polgárházak, néhány évtizeddel ezelőtt az Andrássy utat és mellékutcáit is elsősorban ilyen épületek szegélyezték. Mára ezekben az utcákban alig maradt néhány ebből az épülettípusból. Különösen igaz ez az Andrássy útra – ha az átlagos polgárháznál jóval tekintélyesebb, gyakran a kúriák közé sorolt Szalay-házat nem számítjuk, az egykori Kristóffy-ház maradt az utolsó polgárház Békéscsaba főutcáján. Néhány évvel ezelőttig úgy tűnt, ennek az épületnek is megpecsételődött a sorsa, azonban szerencsére megmenekült, és az alapos felújításnak köszönhetően remélhetőleg sokáig az Andrássy út ékessége marad. Az épület jelenleg nem áll védelem alatt, ám a város nemrég készült építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya [5] helyi védelemre javasolja.
Felhasznált irodalom:
[1] Fábry Károly: Csabai élet, Mezőberény, 1924.
[2] Békéscsabai Építészeti Bizottság jegyzőkönyvei, Munkácsy Mihály Múzeum, Hd.62.704.1.
[3] Domokos József, Békéscsaba cím- és lakjegyzéke, Békéscsaba, Tevan Kiadó, 1913.
[4] Békésmegyei Közlöny, 1877–1938.
[5] Corvina, 43. évf., 41. sz., 1920. okt. 15.
[6] Kiss István: Békéscsaba Megyei Jogú Város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya, Szeged, 2020.
