Időszerű, reménykeltő, tiszteletreméltó - Áder János köztársasági elnök szerint ez jellemzi az első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos konferenciát. A négynapos programon a tizenegy szekcióból álló szakmai gárda közel 200 előadást, kerekasztal beszélgetést és társasági eseményt tart, melynek online házigazdája a Corvinus Egyetem.
2021.04.13. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Bera Viktor, Közgazdász
“A magyarok 92 százaléka gondolja úgy, hogy a klímaváltozással foglalkozni kell” - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy 2019-es felmérésre hivatkozva. A probléma tehát a lakosság jelentős része szerint valós, és a vélemény a hagyományos politikai törésvonalakon is átível.
A frissen megalakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) konferenciája az Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentés megírását tűzte ki célul. A négynapos programon a tizenegy szekcióból álló szakmai gárda közel 200 előadást, kerekasztal beszélgetést és társasági eseményt tart.
A konferencia nemcsak a területen tevékenykedő szakembereknek szól, hanem mindenkinek, aki egy élhetőbb és fenntartható bolygót szeretne teremteni a jövő generációinak.
“A konferencia időszerű, hiszen a klímaváltozás hatásai a Kárpát medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek, mint Európa számos más régiójában” - mondta Áder János köztársasági elnök a konferencia online megnyitóján. “Most, mikor a vírus harmadik hulláma tetőzik, még kevesen gondolkodnak azon, hogy mi lesz a következő években, évtizedekben. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a járvány után hogyan tér vissza az élet a régi kerékvágásba. Szerencsére most kedvező a politikai széljárás a klímaharcban, amit az is mutat, hogy Magyarország kormánya törvénybe iktatta a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt.”
Habár a koronavírusnak nincsen bizonyítottan közvetlen kapcsolódása a klímaváltozáshoz, de ahogy Ürge-Vorsatz Diana is említette “négy havonta megjelenik egy új kórokozó, amelyek 75 százaléka állatokról kerül ránk. A kutatók szerint ezen kórokozók fele a biológiai sokféleség csökkenése miatt alakul ki”. Éppen ezért nagyon fontos szerepe van a konferenciának nemcsak Magyarország klímapolitikájában, hanem globálisan is.
Előadók az oktatási, gazdasági és politikai szférából
Az előadók különböző háttérrel, tapasztalattal és javaslatokkal érkeznek a konferenciára - köztük olyan szakemberek vannak, mint az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője, az OTP Zöld Kompetencia Központ vezetője, vagy Budapest Főpolgármesterének klímaügyi tanácsadója.
A tizenegy szekció különböző területekre fókuszál: éghajlati változások Magyarországon, kibocsátás mérséklési lehetőségek az energiaiparban, a szolgáltató hálózatokban, valamint a mező- és erdőgazdaságban, klímaváltozás és a polgárok biztonságának kapcsolata, oktatás és szemléletformálás. Az előadások online élőben is követhetők, de akár vissza is nézhetők, hiszen a rögzített előadások a Corvinus Egyetem infrastrukturális támogatásának köszönhetően a négynapos program után is elérhetők lesznek az oldalon.
A konferencia hivatalos oldala itt érhető el.
Álmegoldások helyett
A köztársasági elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a konferencia célja, “nem egy-egy ügyes mérnöki megoldás (álmegoldás) kitalálása, hanem válasz keresése arra a kérdésre, hogy miként kerülhetjük el, hogy egy bajból kettőt csináljunk”. Sokszor az emberek úgy gondolják, hogy a klímaváltozás problémájára a legmegfelelőbb válasz, ha csökkentjük a hatásait, de ez nem vezet fenntartható megoldáshoz. A cél, hogy hosszútávon, globálisan csökkentsük a klímaváltozást okozó tényezőket.
Áder János idézte a Nobel-díjas Gábor Dénest, aki már 1963-ban azt mondta:
"az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie".
A konferencián résztvevő előadók vállalják, hogy segítik a társadalmat és a gazdasági, politikai szereplőket ebben a megküzdésben.
Kép: Alexander Tsang, Unsplash
A négynapos alapot biztosít a 2023 szeptemberében megjelenő Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentésnek, továbbá erősíti az éghajlatváltozással foglalkozó magyar tudományos kutatói közösséget és bemutatja az itthon zajló kutatási folyamatokat az érdeklődőknek.
Palkovics László: “a pandémia ellenére Magyarország jól halad a klímavédelmi akciótervvel és ha ezen az úton folytatjuk, akkor az ország 2050-re elérheti az európai szintű célt, azaz a teljes klímasemlegességet”.
A teljes klímasemlegesség elérése az Európai Unió összes országára vonatkozik, azaz Magyarország 2050-ben nem idézhet elő üvegházhatású gázkibocsátást - habár ez még nagyon távolinak tűnik, ha el szeretnénk érni, akkor az első lépéseket még ma meg kell tennünk.