Október közepén történt, hogy a Budapesti Történeti Múzeummal együttműködésben szonáros szemlét végeztünk a Háros-sziget mellett. A kutatást Terei György (BTM) és Farkas Balázs kezdeményezésére és szervezésében végeztük. Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk a Háros-sziget keleti oldalának középső részénél (a parton végzett régészeti geofizikai mérés vonalában) a part menti vizet, és megállapítsuk, hogy lehet e a víz alatt lelőhely. A háros-szigeti premontrei, majd pálos kolostor, illetve a kapcsolódó falu számos korábbi tanulmány témáját képezi, de modern, szisztematikus, teljességre törekvő régészeti kutatása mind szárazon, mind vízen még várat magára (hát még a bemutatása!).
A budafoki kikötőből (Tomos Marina) indultunk dél felé, „szokásos” Humminbird szonárunkkal 50 méteres sávban vizsgáltuk a medret, a part közelében haladva. Kellemes, szélmentes, napsütéses időnk volt, ilyenkor öröm a vízen lenni.
Több, további kutatásra érdemes területet is találtunk. A legígéretesebbet azon a ponton, ahol a sziget kiszélesedik, a parton a raktárépületek látszanak. Ezen a részen a part előtt egy a környezetéből kiemelkedő, markánsan leszakadó szélű víz alatti plató található. A sziget kiszögellésénél a terület is kiszélesedik, dél fele keskenyedve követi a partot. Több szonárfelvétel alapján elkészítettük a jelenség szonár-mozaikját.
A képen a hajó útja alkotja a középvonalat, ettől jobbra és balra 25 métert mért a műszer. Jól kivehető, hogy a kiszélesedésnél meredeken, 2 métert emelkedik a meder, a lejtő „grízes” szerkezete arra utal, hogy ez egy masszív omladékhalom. A halom tetején néhány nagyobb tárgy látszik, ezek közül az egyik nagyjából négyzetes, oldalhosszúsága 60x80 cm. A kiszélesedő részen még eg É-ÉNy-D-DK irányú 5 méteres objektum is látható.
A szonárfelvételek készítését követően egy teljes adatfelvétel készült, a területet párhuzamos sávokban beszkenneltük. Az adatokat Humminbird AutoChart Pro szoftverrel feldolgozva szintvonalas térképet készítettünk. Légifotóra helyezve a térképet látható, hogy a part mentén húzódó kiemelkedés, a kapcsolódó széles plató pontosan annak a raktárnak a szomszédságában található, ahol a régészeti geofizika alapján falmaradványokat lehet feltételezni a parton. A műszer ugyanakkor nem képes megállapítani, hogy az omladék modern planírozás emléke, vagy a középkori kolostor romja.
Fontos megjegyeznünk, hogy álló falra, cölöpszerkezetre, gerendaszerkezetre utaló bizonyítékot nem találtunk. Nem oldottuk meg a kolostor rejtélyét, de legalább van egy terület, amelyet megfelelő finanszírozást követően a siker esélyével kutathatnánk meg.
Továbblépés a most felmért omladékhalom merüléses felderítése nyomán várható. Érdemes lenne továbbá a sziget teljes partvonalát, valamint a Csepel-sziget szemben lévő partját is megvizsgálni a víz alatt, hiszen egy dunai szigeten létesült kolostor és a kapcsolódó falu életének számos emléke kerülhetett a víz aláí
Résztvevők: Farkas Balázs (civil segítő), Lévai Pál (civil segítő), Puskás Norbert (régészeti búvár segítő), Szuhai Zoltán (hajóvezető).
Utolsó kommentek