Stephen King - Az Intézet
Ismét egy elég megosztó SK kötet akadt a kezembe - de nekem nagyon tetszett!
Az alapsztori a titkos Intézetről, a gyermekek elrablásáról és paraképességeik felhasználásáról nem egyedi - max. a kivitelezés, ahogy alkalmazzák a kvalitásaikat -, mégis egy izgalmas és letehetetlen könyv született belőle. King ebben a kötetben is hű önmagához: lassan indítja be a cselekményt, részletes képet kapunk szereplőinkről, aztán egyszer csak az események sűrűjében találjuk magunkat. Nos, én pont ezt szeretem a könyveiben, akár a korai művei, akár a napjainkban írtak kerülnek a kezeim közé!
Timet az elején nagyon nem tudtam hová rakni a történetben és igazából annyira meg sem fogott a személyisége. Valahogy a hirtelen ötlettől vezérelt döntéseivel nem tudtam elképzelni a cselekmény egy stabil szereplőjének, aki fontos szerepet fog játszani ebben a kötetben - mégis így lett. Ráadásul pont ez a jellemvonása az, ami hihetővé teszi számomra, hogy egyes dolgokban miért pont úgy dönt, ahogy.
Luke-ot nagyon megkedveltem - végre egy úgy megalkotott mini-zseni, aki nem antiszociális vagy elvont, mint a könyvek/filmek többségében lenni szoktak a lángelmék. Értelmes, nincs elszállva magától, nyitott és hűséges a barátaihoz.
A gyerekek az Intézetben jól felépítettek és nagyrészt szerethetőek voltak - mert ugye mindig akad legalább egy kölyök a közösségekben, aki nagyravágyó, sunyi és álságos.
Maureen karakterfejlődése negatív és pozitív irányban is meglepő volt számomra. Érdekes és fontos mellékszereplője az eseményeknek, a nagy fordulópontig többször is megváltozott róla a véleményem.
Az Intézet vezetősége és dolgozói szinte zéró empátiával rendelkeznek, ám annál inkább jellemző rájuk valamiféle tébolyultság, mert ezt a munkát elvégezni, ráadásul ilyen módokon... Számomra ez kissé hihetetlen volt a történetben, hogy tényleg ennyi szadista lehet egy rakatban kényszerzubbony nélkül és a zárt osztályon kívül...
A kedvencem mindenképpen Avery lett! A kis törpét egyszerűen nem lehetett nem szeretni! A szívem szakadt meg érte!
Mindent egybevetve ismét egy nagyon jól megírt történetet kaptam, tele őrülettel, kegyetlenkedéssel, szenvedéssel, szeretettel és önfeláldozással!
A borítót pedig imádom - remekül ötvözi a könyv két fontosabb történését :)
5/5