II. Erzsébet, a világlátott uralkodó 2.

II. Erzsébet valóságos trendet teremtett utazásaival. Amikor 1952-ben trónra lépett, az emberek nagy többségének az utazás merő ábránd volt csupán. Az 1960-as évek azonban elhozták a tömegturizmus jelenségét. A „turizmus aranykorában” – ahogy ezt a korszakot előszeretettel hívták – egyszer csak elérhetővé váltak az afrikai szafarik, a karibi kocsikázások vagy a brazil tengerparti kiruccanások, és miden egyéb, ami a királynő nyomán úgymond kötelezővé vált.

Az uralkodó azonban nem csak a külföldi útjaival állított példát, saját hazájában is ikonnak számított. Turisták milliói zarándokolnak el az Egyesült Királyságba, hogy élőben is láthassák egyik rezidenciáját. A Buckingham palota például félmillió látogatót fogad a nyári nyílt napok alkalmával, amikor megtekinthető a 19 lenyűgöző fogadóterem és a híres nyári piknikek helyszínéül szolgáló kert. A Visit Britain felmérése szerint a tengerentúlról érkező turisták 60 %-a a királyi családhoz köthető látnivalókra fókuszál, illetve a beutazó turisták legalább egyharmada keresi fel az uralkodó valamelyik kastélyát. 2018 óta – amikor a királynő elhatározta, hogy állandó lakhelyéül választja a Windsor kastélyt – gyakorlatilag ugyanolyan tetemes számú látogatót vonz a helyszín, mint a Buckigham palota.

Utazásai során ruházatára is különös figyelmet fordított, ugyanis ilyenkor nem csak a kényelmi szempontok diktáltak, hiszen egy-egy ruha kiválasztása kulturális szempontból is kényes kérdés volt. Minden útra napi 3 ruházattal készült, kiegészítve egy fekete outfittel – ha esetleg gyászruhára lenne szükség. Erre első hivatalos útján kapott életre szóló leckét: Kenyában értesült édesapja haláláról, azonban az útra csak virágmintás ruhákat csomagoltak. Londonba érkezésekor kellett intézkedni egy fekete kabátról, így illendő módon hagyhatta el a fedélzetet. Leggyakrabban azonban világos tónusú ruhákat viselt, nem véletlenül, hiszen sokszor kitűnt ezekkel a tömegből. Első számú öltöztetője gyakran hetekkel korábban felkereste a következő úti célt, hogy megbizonyosodjon, hogy a ruhák nem ütnek el a környezettől. A személyzet figyelme minden részletre kiterjedt: a szoknyák aljába súlyt varrtak, nehogy egy hirtelen széllökés kényes szituációba sodorja a királynőt.

II. Erzsébet kötelességtudata megingathatatlan volt, és külföldi útjainak nem szabott gátat sem családi tragédia (2002-es aranya jubileumi körútjára, amely Kanadát, Jamaicát, Ausztráliát és Új-Zélandot érintette, 9 nappal húga halála után indult el), sem politikai zűrzavar. Ghánai és zimbabwei útjai mellett talán 2011-es írországi látogatása a leginkább említésre méltó. Az Ír Köztársaság területére több mint egy évszázadig nem tette be brit uralkodó a lábát. A négy napos látogatásra példátlan biztonsági intézkedések sorával készültek, az utcákon 8000 katona és rendőr biztosította a királynőt és kíséretét. A látogatás végén tartott beszédét ír nyelven kezdte, ezzel jelentős szimpátiát vívott ki országszerte. Említést tett az IRA-merényletben elhunyt, szeretett nagybátyjáról, Lord Mountbattenről, és kihangsúlyozta: a múltat tisztelnünk kell, de ne hagyjuk, hogy annak foglyai legyünk!

Forrás: Condé Nast Traveler