Bölcsész Lélekműhely

Az ELTE Bölcsészettudományi Kar pszichológiai tanácsadó blogja

Az online pszichológiai tanácsadás rejtelmei

help-button.jpg

A járványügyi helyzetben lelki segítségnyújtást március közepe óta csak videobeszélgetésként bonyolítanak le a szakemberek. Miben más a videochat, mint a klienssel közös helyszínen zajló konzultáció?

Cseke Péter, pszichológus írása.

Manapság (2020 márciusa óta) már minden lelki tanácsadást nyújtó szakember átállt az online üzemmódra. Többen ódzkodnak ettől a kommunikációs formától, de a jelen helyzetben el kell fogadnunk, hogy mindenképpen hasznos azoknak, akiknek segítségre van szükségük. Az egyik kliensem, akit az imént kérdeztem erről, azt mondta, hogy a legnagyobb különbség talán azzal a példával érzékeltethető, mintha az online konzultáció lenne egy adott zenekar zenefelvételeinek  meghallgatása, a megszokott környezetben történő beszélgetés pedig az élő koncert.

Mindenkivel előfordulhat az, hogy nem tud megjelenni a tanácsadás helyszínén, mert például: elutazik,  de igényli a lelki segítségnyújtást ott is, ahol van. Ilyenkor a telefon és a videochat alkalmazásával lehet a konzultációt lebonyolítani.

Noha sportolókkal korábban már kipróbáltam én is ezt a konzultációs formát, de magam is jobban szerettem azt, ha egyazon térben vagyok a klienssel. Sőt, korábban nem is vállaltam olyan esetet, melynek során legalább egyszer nem tudtunk találkozni előtte személyesen. A járvány azonban új helyzetet teremtett. Most ebből kell kihoznunk, amit lehet! Miért is ne próbálnám ki a videochatelést új kliensekkel is, ha éppenséggel nem tehetek mást a jelenlegi szituációban? Alkalmazkodunk hozzá, és igyekszünk a lehető legtöbbet kihozni belőle!

Melyek a szakmai-etikai szabályok?

Arról mindenképpen gondoskodnunk kell, hogy a pszichológus és a kliens is biztonságban érezhesse magát a beszélgetések alatt. Ennek legsarkalatosabb pontja: a titoktartás, amelynek biztosítása érdekében arra van szükség, hogy kizárólag ők találkozzanak a konzultáció során, azaz csak a két fél hallhassa és láthassa egymást. Ezt mindkét félnek biztosítania kell, és erről egymás tudomására is illik hozniuk a beszélgetés elején. Amennyiben felmerül annak kockázata, hogy más is hallhatja a beszélgetésüket, arról mindenképpen tájékoztatni kell a másik felet. A pszichológus komoly szakmai-etikai vétséget követ el abban az esetben, ha amiatt sérül a titoktartás, mert mások is tartózkodnak vele vagy a klienssel egy térben. A kliens személyiségi jogát mindenek felett tiszteletben kell tartanunk azzal, hogy kizárjuk azt, hogy illetéktelenek a konzultációba belehallgathassanak, illetve annak egyetlen részletébe is betekintést nyerhessenek.  Amennyiben felmerül annak gyanúja, hogy hallótávolságon belül tartózkodik valaki (például a szomszédba áthallatszódhat a beszélgetés, vagy a lakáson belül egy másik szobában hallhatja egy családtag), akkor - a lehetőségekhez mérten - ki kell iktani ezt a rizikót, azaz halkabban beszélgessünk, illetőleg használjunk fejhallgatót! Egyáltalán nem szerencsés a családtagjainkat vagy szeretteinket érintő titkainkat megosztani olyan helyszínen, ahol megvan az esélye annak, hogy ők azt esetleg meghallhatják. A kockázatot tehát mindkét félnek a nullára kell csökkentenie annak érdekében, hogy felszabadultan és tabuk nélkül történjen a beszélgetés, és erről egymást biztosítani is kell. Felmerül a kérdés, hogy megoldható-e ez a karantén idején? Ha nem oldható meg, akkor nem szabad ennyire intim témákat megbeszélni! Ezt a beszélgetés előtt érdemes tisztázni!

Jó, ha egy letölthető hozzájáruló nyilatkozat elérhető a kliens számára. A nyilatkozatot  a kliens kinyomtathattja és aláírva, majd beszkennelve elküldi a pszichológushoz, aki ezt - a konzultációt követően - is megőrzi.

Mindenképpen fontos a klienst biztosítani arról is, hogy az adatait a GDPR-nak megfelelően kezeli a pszichológus. Az adatkezeléshez hozzájáruló nyilatkozatot is kell adnia a kliensnek, mielőtt a konzultációba belekezdenének a felek. A hozzájáruló nyilatkozat aláírása és betartása mindkét felet védi a jogsértésektől. (Kiskorúakkal történő konzultáció esetén szülői beleegyező nyilatkozat is szükséges.) Ez élő találkozás esetében könnyebben lebonylítható, és ott is elengedhetetlen!

Az élő konzultáció előnyei az online-nal szemben:

  • A biztonságot adó keretek szemmel láthatóak, könnyebben ellenőrizhetőek.
  • Az ember élő megjelenése: a látványa teljes egészében, a hangja tisztábban, minden rezdülésében feltárul, sőt az illatoknak is jelentősége lehet ebben a helyzetben, tehát átéljük a másik jelenlétét teljes mivoltában.
  • A személyiségének külső megnyilvánulási formáira kiterjedő figyelem - a jelenlétéből fakadóan - sokkal jobban fenntartja érdeklődésünket akkor is, hiszen a téma is jobban átélhetővé válik számunkra.
  • Bizonyos módszerek élőben könnyebben alkalmazhatóak, hiszen egy rajzot vagy egy tesztet élőben kitöltetni egyszerűbb.

Azokat az előnyöket is érdemes szemügyre venni, amelyek az online konzultáció jellemzik: 

  • Akkor is alkalmazható, ha az élő találkozás nagyobb kockázatot hordoz, mint amit viselni tudunk (például: veszélyezteti egészségünket), és talán ez a legfőbb előnye!
  • A látványt és hanghatást kedvezőbbnek tüntethetjük fel, mint amilyenek azok valójában (a kellemetlen szagokat pedig teljesen kiiktatja ez a mód).
  • A kliens személyiségének belső történéseire tudunk talán egy kicsit jobban fókuszálni, hiszen a látványvilág és a  beszédet kísérő gesztusnyelv korlátozott volta több teret enged a saját reflexióinknak és asszociációinknak.

 

Végül összegzésként megállapítható, hogy a biztonságot kellő körültekintéssel megteremthetjük, például úgy, hogy  megbeszéljük, hogyan állítsuk be a hangot, hogy az a célt megfelelően szolgálja, vagy megkérhetjük egymást a tér bemutatására is, így meggyőződhetünk arról, hogy mindketten egyedül vagyunk a helyiségben. A fizikai jelenlét hiányából fakadó hátrányt ellensúlyozhatja, hogy a belső történéseink zavartalanabbul és spontánabb módon tárulhatnak fel, mint az élő, közös helyszínen zajló konzultáció során.

A bejegyzés trackback címe:

https://bolcsesz-lelekmuhely.blog.hu/api/trackback/id/tr615600830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Az ELTE Bölcsészettudományi Kar pszichológiai tanácsadó blogja

A bejegyzések szerzői Sifter Éva szakpszichológus és Kugler Nóra, dékáni megbízott ,, oktató (korábbi posztok: Cseke Péter pszichológus), mindketten az ELTE Bölcsészettudományi Kar HELP nevű projektjének munkatársai. A HELP a Kar hallgatóinak eredményes előmenetelét szolgálja, legyen szó motivációvesztésről, tanulási nehézségekről vagy életvezetési problémákról. Blogunkat a jelenlegi járványügyi helyzet hívta életre, melyben motiváló pszichológiai tanácsokkal szeretnénk segíteni a felsőoktatásban tanulókat és más érdeklődőket. A HELP projekthez kapcsolódó ingyenes pszichológiai tanácsadás ugyan csak az ELTE BTK hallgatói számára elérhető, bízunk benne, hogy írásainkkal másoknak is segíteni tudunk ebben a bizonytalan, embert próbáló helyzetben.

Friss topikok

Címkék

süti beállítások módosítása