Karácsony után, amikor véget érnek az ünnepeknek és csak a sötét és hideg január marad, elkezdjük várni a tavaszt. Egész konkrétan a mai napot, amikor a nappalok végre hosszabbak lesznek az éjszakáknál, már igazán nem fenyeget későn jött hóesés, nincsenek mínuszok és a hideg sarat felváltja az kizöldülő természet. 

Ugyan az időjárás nem mindig igazodik a naptárunkhoz és az elvárásainkhoz, a tavasz első napja akkor is március 20-a, ha esetleg térdig érő hóban töltjük. Volt már erre is példa, de akkor is tudjuk, hogy innen csak a meleg jöhet, a tél már csak az utolsókat rúghatja. 

Idén a tavaszi napéjegyenlőség, azaz a csillagászati tavasz kezdete egészen pontosan március 20-án, 21:58:54-kor következik be. Ebben a pillanatban történik meg az, ahonnan nincs visszaút: átléptük a tavaszpontot.

Mi az a tavaszpont?

Egy kis csillagászat kell ahhoz, hogy megértsük a tavaszpont jelentését. Először is képzeljünk el egy gömböt és nevezzük el éggömbnek. Ennek lesz a középpontja a mi Földünk. Ezen körbefut egy vonal, épp úgy, mint a mi egyenlítőnk. Ez az égi egyenlítő.

A Földről azt látjuk, hogy a Nap körbe körbe mozog ezen az éggömbön. Egy év alatt ír le egy kört, a saját pályáját hívjuk ekliptikának. Ez az ekliptika és az égi egyenlítő kétszer találkozik: az egyik a tavaszpont, a másik pedig az őszpont. 

Fény!

Aminek mégis a legjobban örülünk, az a több fény. A téli sötétség nincs jó hatással a szervezetünkre, testileg és lelkileg is megviselnek a hosszú téli hónapok. Így most, hogy minden nappal néhány perccel több ideig lesz világos, hirtelen minden szebbnek és könnyebbnek látszik majd. 

A nyári időszámítás miatt idén március 31-én kell majd hajnali két órakor három órára előre állítani az órákat. 

Zsákban jön a meleg!

Ilyenkor mindenkiben felbuzog a tettvágy, sportolni kezd, átalakítja a ruhatárát, nagytakarít, kertészkedik és sokkal nyitottabb lesz, mint a begubózós téli hónapokban. A tavaszi szokások is az újrakezdést, a természet éledését, az egyensúlyt ünneplik ezen a napon, amikor a sötétség és a fény egyenlő arányban van jelen. 

Őseink a bőséges, jó termést tavaszköszöntő szokásokkal és szertartásokkal igyekeztek biztosítani ezen a napon. A tavasz első napjának már az ókorban is nagy jelentőséget tulajdonítottak, a pogány népeknél a fény újjászületését, uralomra kerülését szimbolizálta. 

Ezen  a napon a fény győzedelmeskedik a sötétség felett. A legismertebb tavaszváró, időjárást jósló napok a Sándor, József, Benedek. 

De ilyenkor tartották az első vetéseket is: megkezdődött a paprikapalánták nevelése, de ilyenkor ültették el a hagymát, fokhagymát is. És ez volt a napja a méhek kiengedésének és a kaptárak kitakarításának is.

A tavasz első napja minden korban nagy fordulópont, ünnepeljük meg mi is, töltsünk több időt a szabadban és örüljünk a meleg idő ígéretének. 

Forrás: 24.hu