Sőt, nem hogy késő nincs, most van az ideje, annak ellenére, hogy már a csapból is ez folyik jópár hete.

Palántázással minden évben megpróbálkozom, de általában viszonylag kis sikerrátával dolgozom: tízből nagyjából egy-két kísérletem szokott bejönni. Az idei viszont egyelőre egy szerencsés év! 

A palántázás lényege, hogy előre dolgozunk: ha csak akkor vetné el az ember a magokat a szabadföldbe/erkélyen lévő cserépbe, amikor már elég jó az idő ahhoz, hogy megeredjenek és kibújjanak, akkor jóval később tudnánk csak hasznosítani a növényeket. Emellett a palántázásnál jobban tudunk vigyázni is a növénykezdeményeinkre, gondosabb ápolást kaphatnak, a kevesebb földet könnyebb nedvesen tartani, a magok csírázásához pedig erre van szükség.

Bár kaphatóak a boltokban palántázószettek, vagy különösen menő préselt kókuszrost minicserepek, esetleg a kettő még menőbb kombinációjaként KÓKUSZ HAJTATÓPOGÁCSÁVAL ellátott palántázószettek, a hajtatáshoz alapvetően nem kell semmilyen különleges felszerelés, ezek legfeljebb csak megkönnyítik a dolgot.

Amire feltétlenül szükség van, az a föld (lehetőleg palántaföld), a mag, valamilyen tartóedény, víz és meleg. És még esetleg egyszerű konyhai celofán.

De előbb a kérdés: mit is palántázzunk? 

Én az erkélyemet a virágok mellett a konyhában is hasznosítható növényekkel szeretem benépesíteni, ezért főleg a paradicsommal, paprikával és bazsalikommal szoktam próbálkozni, ezek ugyanis egynyári növények, és elvileg könnyedén termeszthetők balkonládákban vagy cserepekben is. Lehet ugyan piacon, vagy akár boltokban is kapni palántákat, de mégiscsak más, ha teljesen saját növényről van szó, és ha február-márciusban elvetjük a magokat, akkor elvileg május-júniusra már elég fejlett lesz a növénykénk. Gyakorlatilag a kinti hidegek idején viszont bármilyen zöldséget, fűszernövényt lehet előre palántázni. 

Az eszközök

Hermész szaküzletekben kaphatóak pár száz forintért keltetőtálcák apró fachokkal egy-két mag számára. Jász Anni, aka Csók Ella szerzőtársam évek óta ezekbe veti a bazsalikom- és paradicsommagokat, nagy sikerrel. Ő mindig lefedi celofánnal, ezzel ugyanis "szigeteljük" a földet, visszatartjuk a hőt és a vizet, így folyamatosan meleg és nedves marad a föld. A fotókon látszik is a lecsapódás: 

Sima kilyukasztott aljú tejfölös pohárban, vagy egyszerű tojástartóban is próbálkozhatunk a magvetéssel, de WC-papír gurigából is készíthetünk papírtartót, amit a növénnyel együtt tehetünk aztán a nagyobb cserépbe. Fontos, hogy minden esetben kerítsünk valamilyen tálcát alá, hogy a fölösleges vizet megtartsa, ezt is fel tudják szívni a palánták. Egyik évben megpróbálkoztam ezzel, mert amúgy is frusztrált, hogy nem tudok mit kezdeni a felhalmozódó WC-papír gurigákkal, és valóban nem volt különösebben bonyolult elkészíteni őket. Íme egy rövid videó erről: 

Én idén paradicsom- és bazsalikom palántázásával próbálkozom, és ezúttal a tojástartós, illetve a mini üvegházas verziót próbálom ki.

A tízes tojástartóban öt helyre szendvicsparadicsom magjai kerültek, a másik öt helyre pedig bazsalikommagokat szórtam, a tartót pedig bevittem a lakásba melegedni és nedvesen tartani a szórófejes permetezőmmel - a celofán mellett ez is opció. Tálcának a tojástartó tetejét lehet használni. 

Nekem nagyon be szokott jönni a magról vetett fűszernövény- és virágtermesztés is, az erkélyem erre ugyanis úgy tűnik, tökéletesen alkalmas. A metélőpetrezselyemmel és a snidlinggel (vagy más néven metélőhagyma) eddig is jó tapasztalataim voltak, emellett egyszer beszereztem egy csomag metélőfokhagyma névre hallgató magot, amelyről sajnos azóta sem tudom, hogy milyen lenne, ugyanis még egyszer sem sikerült a hajtatása. A csomagon található leírás szerint állandóan nedves földben kell lennie a magoknak, idén megpróbálok erre is ügyelni, hátha végre bejön a dolog.

A miniüvegház

Idén úgy döntöttem, ha már palántázok, megpróbálom kihasználni az erkélyemen lévő ikeás miniüvegházban rejlő lehetőségeket, a fűszereket pedig ott próbálom kihajtatni, hátha a korai meleg időjárás mellett itt hamarabb kibújnak majd.

Az üvegházhoz tartozó három fémcserépbe került a metélőfokhagyma, a metélőpetrezselyem és a snidling, mellettük pedig két kis műanyagtartóba petúniamagokat hintettem.

Bár petúniát szinte minden virágosnál lehet kapni nagyjából áprilistól az erkélyekre, érdemes megpróbálkozni a házi vetéssel is. Egyáltalán nem bonyolult ugyanis a petúniák gondozása, csak rendszeres öntözést igényelnek, viszonylag hamar megnőnek, és nem is kell rájuk hónapokat várni, ellenben sok virággal hálálják meg a gondozást. A petúniákat jóval később szoktam vetni, most egyszerűen előre dolgoztam, szeretném, ha a szokottnál korábban kezdenének virágozni.

ÉS LÁM!

Az idei egy szerencsés év, a lakásban tartott tojástartóban 5-6 nap után máris kibújtak a paradicsom- és a bazsalikommagok is! Amint egy kicsit megerősödnek, megpróbálom őket egy nagyobb tartóba transzportálni. Az üvegházban egyelőre nincs mozgolódás, de remélem, csak idő kérdése.