A ceglédi Kenyérváró-hegyet legjobb tudomásom szerint sehol sem jegyzik.
A "hegy" napjainkra már teljesen feledésbe merült, viszont Cegléd története szempontjából úgy gondolom, hogy mindenképpen említést érdemel.
A Kenyérváró-hegyet és annak helyét még évekkel ezelőtt, régi térképek alapján azonosítottam.
A régi helynevek kapcsán:
".. Földrajzi neveinket gyakorlati szükség alakította ki. Az embernek, ha tájékozódni akar az őt körülvevő világban, meg kell különböztetnie a földfelszín egyes részeit egymástól, és más más névvel kell illetnie.
A földrajzi nevek híven őrzik a tájban lejátszódott eseményeket, az akkori köznyelv jellemző vonásait..."
- Pest Megyei Hírlap, 1976** Évszázados hagyományok - Szabó Attiláné írásából
A ceglédi Kenyérváró-hegy a távolból, ami egy íves domb a szántóföldben:
A magaslat fontos hely és emellett tájékozódási pont is lehetett - melyet Cegléd egyik XIX. századi térképének részlete támaszt alá, amely névvel tünteti fel a dombot (vagy halmot?):
A Kenyérváró elnevezés onnan eredhet, hogy a régi időkben a juhászok, bojtárok, vagy a földeken dolgozók ezt a helyet választhatták maguknak pihenőhelyül, ahol a részükre kihozott élelemre várakoztak.
A ceglédi Kenyérváró-hegy szerepére - leírások hiányában - a környékbeli, más hasonló elnevezésű helyek vonatkozásában lehet következtetni.
Az innen ~15 km-re lévő Tetétlen melletti Kenyérváróról 1958-ban pl. ezt írták:
A tetétleni Kenyérváró domb:
"...A juhászok - valahányan csak arrafelé legeltettek - mind a Kenyérváró domb alá terelték a nyájat. Mikor a pulik karikába hajtották a vékonylábú jószágot, felmentek a dombra és onnan lesték: jönnek-e már az asszonyok?.."
"...S a leáldozó nap vörös függönye előtt kirajzolódott az asszonyok alakja. Hátukon átvetett terítő. Abban van a friss kenyér. Még melegíti a hátukat.
S a juhászok csak akkor jöttek le a Kenyérváró dombról, amikor az aljánál földre roskadtak a fáradtságtól a kenyérhozó asszonyok...."
- Pest Megyei Hírlap, 1958 - Gáldonyi Béla: A három halom
A ceglédi Kenyérváró-hegy egykoron jóval magasabb lehetett, mint manapság:
Katonai térképek nem tüntetik fel, de a hely ismeretében látható, hogy a térképek ezen a területen egy dombot jelölnek, mint pl a második katonai felmérés térképén (1819-1869):
Néhány kép a valamikori Kenyérváróról, amely sok mindent láthatott már életében és több titkot is hordozhat magában..
Az egyik közeli dűlőút felől:
Zöld színekben - az egykori "hegy" tetején foltos és világosabb színű a terület:
Sárga kukoricák között:
Nem lennék biztos abban, hogy csak egy egyszerű dombról lenne szó.
Távolabbról a formája szabályosnak tűnik, de az idők során alaposan megdolgozta már a földművelés, illetve mintha karimája is lenne a dombnak:
A térképen feltüntetett ceglédi Kenyérváró-hegy kétséget kizáróan a bejegyzésben lévő helyen volt.
A XIX. század végén a "hegy" Bogdán János és Szegedi Péter birtokának mezsgyéjén magaslott (közvetlenül a domb alatt nyugatra, illetve dél-keletre egykor mocsár, illetve vizes terület, vízállás volt).
Térképek összevetése:
Tanyák a Kenyérváró közelében, 1965-ben:
A környéken többek között Nagykőrösön és az egykori Pótharaszton is volt Kenyérváró hegy, amelyeket még az 1941 évi katonai térkép is feltüntet, a Ceglédit viszont a katonai térképek nem jelölik.
Egyéb, távolabbi Kenyérvárók:
Kenyérváró-domb Szeged környékén:
"...20 kilométerre Szegedtől magasabb domb emelkedett az országút mellett. A szájhagyomány Kenyérvárónak nevezte el: délidőben itt pihentek meg a juhászok, mert már messziről lehetett látni, ha a feleség vagy a gyermek közeledett az ebéddel.
Várakozás közben egyszer az egyik juhász a domb tetejébe szúrta pásztorbotját, és azt jövendölte: itt templom épül majd. A jóslat 1892. május 16-án valóra vált: felavatták a .dombon épült kápolnát Szeged-Alsóközponton, a mai Mórahalmon..."
Délmagyarország, 2010.** Hagyományőrzés Mórahalmon
A kiskundorozsmai Kenyérváró dombon pedig az 1960-as években pedig sírok és V. századi leletek kerültek elő, majd a domb később megsemmisült, mivel azt elhordták.
Az, hogy a ceglédi Kenyérváró-hegyen lehetett e valami, szívem szerint azt mondanám rá, hogy igen, de ennek felszíni nyomai nem mutatkoztak.
Kukoricatarló a ceglédi Kenyérvárónál:
A ceglédi régi Kenyérváró-hegy kapcsán akár az is elképzelhető, hogy esetleg egy mostanra már szinte teljesen elkopott, ősrégi halomról van szó (kunhalom, kurgán?), vagy a közeli középkori hely jellege végett lehetett mondjuk őrhalom is, de ezek csak elrugaszkodott feltételezések.
A Kenyérváró-hegy közeli környéke szintén különleges:
A hegytől kb. 800 méterre a felszínen szétszórt darázskövek formájában Árpád-kori templom romjainak maradványaira lehet akadni, amely temetőjének nyomait embercsontok szilánkjai jelzik, valamint elmondás alapján sok évvel ezelőtt az egyik közeli eperfára a tanyagazda akasztotta fel magát.
2024.05.05.
B.
További képek, térképek, egyéb:
A Kenyérváró-hegy aljában - a XIX. században Szegedi Péter földjén - a régi időkben mocsár volt:
Két akármilyen kődarab a domb homokjában, amiket csak úgy lefényképeztem:
A Kenyérváró-hegyen egykori épületről nem tudni. A legközelebbi tanya innen kb. 250 méterre lehetett.
A hely ettől függetlenül véleményem szerint - már csak kizárásképpen is - megérne egy talajradaros vizsgálatot.
A régi mocsár és vizenyős rész a képen balra látható füves területen volt (régen Szegedi Péter birtoka) - a jobbra lévő facsoport egy régi tanya helye:
Állatnyomok a Kenyérváró és környékének homokjában:
2016 - műholdkép:
És ha valaki az olvasásban ideáig eljutott, annak egy kis környékbeli adalék:
A közeli Árpád-kori templomrom maradványaitól ellenkező irányba, a Kenyérváró-hegytől dél-keletre, néhány-száz méterre lévő másik, elnyújtott dombháton érdekesnek tűnő, szürke, mázolatlan cserépmaradványok találhatóak - amely helyet tudtommal szintén sehol sem jegyeznek.
Mégpedig itt, egy régi vízállás és mocsár felett - bár régen tanyák is voltak itt:
A cserépdarabok közül:
Talán egy edényfül darab - ami emlékezetem szerint tömör és nehéz volt:
