Tudományosan kevésbé kutatott bronzkori földvár Káva községtől északra, a valamikori - török időkben elpusztult - Zsigerpuszta területén.

A szakirodalom a földvárat kávai földvárként, vagy mint Káva-Várhegyet emlegeti, ellenben Tápióság területén található.

A földvár a 30 méter magas völgyoldal tetején fellelhető, kör alakú árka kb. 100 m. átmérőjű.

Bronzkori földsáncokkal megerősített település lehetett ezen a helyen, a hatvani kultúra nyomai (kb. i.e. 20-18. század). 

A földvárhoz út nem vezet. Úgy tudni, a földvárnak két temetője volt, az egyiket tönkretette a szőlőforgatás, a másik temetőt az 1900-as évek közepe táján kitermelte egy helyi, lelkes, de laikus gyűjtő, aki miután elhunyt, a leleteket a család kidobta, illetve elajándékozta.

Az 1960-as években tanáruk vezetésével az általános iskolások gyűjtöttek cserepeket és ástak a földvárnál, ennek során többek között bronztőr-penge töredék, kagylóval borított kés is előkerült.

Szintén az 1960-as évek körüli időben a földvárnál lévő akkori szőlősből bronz lándzsacsúcs, nyílhegy, kőbalta, karperecek, kétfülű agyagedény előkerülését említik régi elmondások, a tárgyak ismeretlen helyre kerültek.

Káva község fb. oldalán lehetett olvasni még 2021-ben az alábbiakat (ezt a bejegyzést utólag már nem találom, de egy másik weboldal - a Csodálatos Európa - ugyanezt említi):

"A XII. században a falu határában fekvő Zsigerpusztán a Szentföld védelmére alakult harcos rend, a templomosok építettek várat. A „vörös barátok” elnevezést a ruhájukon viselt nagy, vörös kereszt után kapták." 

Valahogy ebben kicsit kételkedem, illetve hogy az előző idézetben szereplő várról lehet e szó, nem tudni, de Káva határában az 1754 évben készült térkép mint "Siger várát" tünteti fel ezen a helyen.

Közvetlenül a földvár területén, ahol a szántóföld véget ér és az erdő kezdődik, 2021-ben vonalban lerakott, gömbölyű kövek látszódtak ki a felszínen a földből hosszanti irányban, amikor ott jártunk.

Továbbá furcsák voltak azok a fémesnek tűnő gömb alakú "kövek" is, amik szintén elszórtan voltak a földvár területén.

A föld mélyebben még biztosan őriz sírokat, vagy egyéb több ezer éves tárgyakat, de a földművelés már egyre jobban pusztítja és rongálja a földvárat, valamint aprítja a felszínre került cserepeket.

(a drón és fényképfelvételek 2021. évben készültek)

2023.03.28.

B.

Történeti források:

Dinnyés István: A táj- és a természet hasznosítása a régészeti leletek alapján

Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)

Tápionaturpark webold.

Pest megyei Hírlap 1968 januári számából, Rolkó István cikkéből