Ebben a bejegyzésben a ceglédi, régi Pándi úti tanyasi iskola helyére lehet virtuálisan ellátogatni.

Az iskolából mára semmi nem maradt, csak az találja meg az egykori tanépület helyét, aki vagy tudja, hol volt, ezen kívül odatalálni régi térképek alapján van még lehetőség.

Úton a régi iskola felé, Cegléd határában, 2022 januárjában:

Cegléd határában 18 elemi iskola épült a tanyasi lakosoknak, ezek közül az egyik a Pándi úti iskola volt, ami egyes leírások szerint 1887-ben épült és az építési sorrend szerint a 4. helyen szerepel. 

További adatok alapján az iskola 1886-ban már állt és abban akkor már tanítottak is.

 "...1886 októberében kezdődött meg a negyedik tanyai iskolában a tanítás, amelyet a Lendér dűlői iskola elnevezés mellett Pándi úti és Emődi dűlői iskolának is neveznek a feljegyzések..." (2)

Megfagyott dűlőút a Pándi úti tanyasi iskola helyének közelében (kép: 2022.január):

A tanyai iskolai hálózat kiépülésének okai közül (szövegrészlet - forrás: Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961):

Saras útelágazás az Emődi dűlőnél az iskola helyétől kb. 800 méterre (2023.január):

Részlet a Pest Megyei Hírlap 1986 évi októberi számából (Séta a Múlt század iskoláiban: Szabó Alfréd cikkéből):

"...Az északnyugati feketeföld csalogatta a földműveseket, gazdálkodókat.

A városi közgyűlés 1885-ben foglalkozott az iskolaépítéssel, és határozott: „...a tápiószentmártoni határ felé felállítandó tanyai iskola tárgyában. A tanácsi előterjesztés értelmében a tanyai iskola felállítása elhatároztatik, annak létesítése a városi tanácsra bízatik, mely hatóság fogja elhatározni, hogy az iskola Lendér Mihály, vagy K. Farkas István földjén fel. Egyszersmind utasíttatik a városi tanács az iskola tervét és költségvetését elkészíttetni és előterjeszteni.”

A későbbi közgyűlési döntés értelmében Lendér Mihály földjéből 600 négyszögölet vásárol meg a város az iskola telkéül, 250 Ft vételárért. Egy utcarendezés során lebontott épület anyagából Kósik Sámuel az „árlejtés eredményeként” kapta meg a munkát, amelyet 492 Ft-ért vállalt el." (2)

A Pándi úti tanyasi iskola jelölése Cegléd 1937 évi birtoktérképén, mellette az előzőekben említett Farkas és Kósik tanyákkal:

Az iskolából mostanra semmi sem maradt, a helyét is beszántották:

 A további részlet az előző újságcikkből (1986):

"...A város gondoskodása az új iskola felszerelésénél is megnyilvánult. Míg az előző három tanyai iskolában alig- alig találunk tanszereket, taneszközöket, az újonnan megnyílt iskolában, 1886. október 12-én Szegedi Sándor tanító 29 tételt sorol fel az iskolai leltárban. Földgömbök, térképek, űrmértékek, súlymértékek, olvasótáblák, természetrajzi ábrák, kézikönyvek szerepelnek a gazdag leltárban.

100 évvel ezelőtt a megyei főispán szigorú rendszabályokat hozott. Utasított minden tanfelügyelőt, hogy havonta tegyenek jelentést név szerint azokról a községekről, amelyekben az iskoláztatást elhanyagolják, 'amelyekben a községi elöljáróság vagy az iskolaszék a mulasztás ellenőrzését nem teljesíti.

Az iskolába járás időszaka 8 hónapos volt. Október elején érkezett az első tanítvány, majd egvre többen jutottak el a meleg tantermekbe..." (2)

Itt már a régi tanoda helyén, ezen a helyen állt egykor az iskola:

Részlet "Reznák Erzsébet: Tanítók és iskolák Cegléd külterületén a Horthy-korszakban" írásából:

"..A népiskola az egyetlen intézményes lehetőség volt az írásos műveltség megszerzésére. E népiskolák fenntartásáról még sokáig az egyházzal gondoskodtak, a városi hatóság anyagi nehézségeire hivatkozva nem sietett átvenni működtetésüket. Cegléden minden felekezet tartott fenn „saját kebelében" 6 osztályos népiskolát, hisz valaha az ő egyedüli monopóliumuk volt az oktatás. Azonban anyagi eszközeik végesek voltak, ennek megfelelően az iskolák fölszerelése, ellátása nem volt korszerű.

Még siralmasabb volt a város által fenntartott tanyai iskolák állapota. (Ezek szintén 6 osztályosok voltak). Bár 1914-ig 13 tanyasi iskola épült a város külterületén, nyomasztó gond volt a tanyasi lakosság elszigeteltsége iskolától, templomtól, kultúrától.

Az egy tantermes, iskolákban összezsúfolt 60-70 gyerek 6 év alatt, jó, ha legalább az írás-olvasás tudományát elsajátította. Tudjuk, hogy a 7 hónapig tartó tanévnek csak bizonyos időszakában, főleg télen járhattak iskolába. Nyáron otthon tartotta őket a nagy munka, ősszel pedig a messzeség, a sár.

Bár Cegléden is csak minden 5. gyermek végezte el az iskolát, ez az arány messze fölötte volt az országos átlagnak. Takács József iskolaszéki elnök nyílt leveléből tudjuk, hogy 1899-ben messze elmaradt a városi iskolapolitika a szükségestől: kevés volt a tanyasi iskolák száma, fényes eredményre azok sem számíthattak, hisz lehetetlen volt a tanyasi iskolások beiskolázása, még rendőrrel sem lehet őket - különösen az ismétlő - iskolába kényszeríteni... (1)

Az iskola 1965-ben még megvolt, mivel arról az újság akkor még tudósított - részlet a  Pest Megyei Hirlap, 1965. évi januári számából (4):

Katonai légifotó 1974-ből - az iskola ekkor már nem állt, a fotón csak foltok jelzik a valamikori tanépület és udvarának kontúrjait (kép közepén):

 Az iskola épületének és udvarának foltjai a szántóföldben 2022. januárjában:

Az iskolából hátramaradt épülettörmelékek egyes darabjai a szántóföldön szétszórva hevernek:

Talán egy padlókő darabja:

Cserépdarab:

Az iskola körüli régi tanyák mostanra szintén csak a múlt, az egész környék pusztaság és szántóföld - a tanépület egykori helye a kép közepén lévő fa takarásában (2022.jan):

Az 1941 évi katonai térképen is látható, hogy a környék mennyire tele volt tanyákkal - a térkép jelöli az iskolát is:

Ez az a hely, ahol a tanyasi iskola és annak udvara volt akkoriban:

A ceglédi újságcikk alapján 1886-tól az iskola tanítója Szegedi Sándor volt.

Külterületi iskolai tanítók Cegléd határában a két világháború között a Lendér dűlői (Pándi úti)  iskolában (forrás: Reznák Erzsébet: Tanítók és iskolák Cegléd külterületén a Horthy-korszakban):

Stöckl (Csiki) Nándor (1923-1941 években)

Küzdényi Jenőné Ináncsy Erzsébet (1933-1934 években)

Kovács Zoltán (1934-1939 években)

Puska László (1942 évben)

Szappanos Zsófia (1942-1944 években)

Albert Antal (1942-1944 években)

Kovács Mária (1943-1944) években

A Pándi úti (Lendér dűlői) iskola építésének idejét 1887-re teszik, ami téves lehet:

"....a Pest Megyei Levéltár nagykőrösi osztályán található az a nyomdai úton készült határozat, amely perdöntő bizonyíték arról, hogy a Lendér tanyai iskola 1887-ben már egy tanévig működött. (Több szerző ugyanis 887-re teszi az iskola indítását.)...." (2)

Vajon a szántóföld jelenlegi tulajdonosa tudja e, hogy a földjén volt egykor Cegléd 1886-ban(?), negyedikként épített és mostanra már elbontott tanyasi iskolája...?

(A lovas sírokról nem is beszélve, ugyanis valamikor az 1900-as években az iskola mellett 6 lovas sírt találtak...)

2023.03.19.

B.

További néhány észrevétel, illetve érdekesség:

Megnéztem a régi térképeket, azokat áttekintve az 1881 évi kataszteri térkép már jelöl valamiféle épületet az iskola helyén, a régi időkben pedig útkereszteződés is volt ezen a helyen:

 Valamikor az 1900-as években az iskola mellett 6 lovas sírt találtak. (Hídvégi) 

Hogy ezeket a sírokat mikor találták, azt nem tudom, de mintha azt olvastam volna valahol, hogy az iskolánál lévő  útépítés során találták ezeket a sírokat. (Utólag már nem találtam meg, ezt hol olvashattam.)

Ahová az iskola épült, egy útkereszteződés volt régebben. Az iskola helyén a pusztaságban egy enyhe kis domb van (ami a helyszínen sokkal jobban kivehető):

Ezen a helyen egy mostanra már széttöredezett térképészeti pont is található:

A Pándi út - az a keresztút, ami mellé az iskola épült - a régi Bényei úttal azonos, amely utat Cegléd 1368. évi határjárásában, továbbá az 1470. és 1505. évi határjárásban is említik. (5)

"1368: „... ad quandam magnam viam, que veniret de . . . Chegled versus villám Benije . . .” (Bártfai Szabó 1938, 394. reg.) 1750: „Via ex Benye versus Cegled ductus” 1754 : . . . a Benyeiútig . . . (Tanúvallomások Irsa). 1760: Pándi út (Inquisitio). (Hídvégi - (5))

Cegléd térképének részlete 1750-ből - bejelöltem rajta, szerintem hozzávetőleg hol lehet ezen a térképen a későbbi iskola helye, illetve a nyílnál lévő keresztút a valamikori Bényei út, ami mostanra már nem létezik:

Az előző térképen lévő, Ceglédről Pándra és Bényére vezető út:

Az útkereszteződés a második katonai felmérés térképén (1819-1869):

(Az 1750 évi térképen az út nyomvonalán megfigyelhető még egy érdekes térképjel, de az a bejegyzés szempontjából érdektelen, illetve 1750 körül a Bényei út nyomvonala esetleg talán egy kicsit feljebb lehetett.)

Ceglédi napló 1934 - apaállat vizsgálatok 1934. október 22-én a Pándi úti iskolánál:

További képek:

Újságcikkek:

Pest Megyei Hírlap 1967:

Pest Megyei Hírlap 1986:

2022. januárban készült kép alapján:

1881:

A Pándi úti tanyasi iskola helye Ceglédhez:

Források:

(1) Reznák Erzsébet: Tanítók és iskolák Cegléd külterületén a Horthy-korszakban

(2) Pest Megyei Hírlap 1986 évi októberi számából (Séta a Múlt század iskoláiban: Szabó Alfréd cikkéből)

(3) Petróci Sándor: Cegléd település- és népességtörténete - Ceglédi füzetek 11. (Budapest, 1961)

(4) Pest Megyei Hirlap, 1965. január - Még egyszer: a tanyasi szülők örömmel fogadnák - szerző nem ismert

(5) Hidvégi Lajos: Pusztabokrok

Térképek: mapire

Katonai légifotó: fentrol.hu