Castrum Scegh (Essegvár)** Bánd, Veszprém megye
2021. augusztus 02. írta: l.balays

Castrum Scegh (Essegvár)** Bánd, Veszprém megye

- a vár, amelynek egyik ura Veszprém környékének réme volt -

Néhány évvel ezelőtt - akkor egyedül - már jártam a várnál, az akkori képeim sajnos elkallódtak valahol. 

Most legutóbb nem egyedül mentem és mindenkinek tetszett a hely a kis várrommal. Várkedvelőknek mindenképpen figyelmébe ajánlom.

Tartalom:

Említések a várról, a vár erőszakos és rettegett uráról, régészeti adatok a várról és területéről, a várudvaron lévő középkori kápolnáról, a kálváriáról rossz előjelekkel és halálesettel, feltételezett régi őrtorony a közeli Vár-hegyen, fényképek, térkép részletek.

A vár és környéke (a magasabb hegy ha minden igaz a Miklós Pál hegy):

dji_0697_1.JPG

Régi elbeszélések szerint a vár alatt a római időkben római telep állhatott...

A Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880. évi egyik számából:

"Essegvár. Egy romban heverő régi vár, melyről állítják, hogy a rómaiak alatt itt állott „Essentia minor“ nevű telep, és e szóból essentia lett magyarosítva Esseg. Monda szerint Hunyady Mátyás udvarmestere Himfy építtette ide e várat, és ajándékozta vejeinek Essegnek, kitől nevét kapta." (1)

A vár tornyai közül mostanra csak egy maradt meg:

dji_0725.JPG

A vár környéke nem mindig volt ilyen nyugodt, mint mostanság..

"Anjou Károly Róbert király uralma alatt (1307-1342) viszonylagos rend és nyugalom honolt a Magyar Királyságban, renitenskedö nemesurakkal ezekben az évtizedekben is találkozunk. A környék réme ebben az időben - a Veszprémtől nyugatra álló „Sceg várának" (a mai Bánd falu melletti Essegvárnak) ura: Lőrinte fia Tamás mester volt." (2)

Bánd község látképe a vár tornyából:

20210709_103419.jpg

"Tamás mester Anjou Károly Róbert király kegyeltje volt, mivel apját- Lőrinte veszprémi ispánt az 1301-1307 között dúló trónviszályban, mint Anjou Károly Róbert király hűséges hívét - az Anjouk ellenfelei elfogták és kegyetlen módon (lóhoz kötve és halálra hurcolva) kivégezték." (2)

Bánd Magyarország első katonai felmérésének térképén (1782-1785), a várat bekarikáztam, ez a térkép jelöl egy másik "Ruderát" is (nyíllal jelöltem), ami későbbi térképeken már nem szerepel:

1_kat_felm_5.jpg

Veszprém környéke réme - Tamás mester - apját Kőszegi Henrik végeztette ki:

"Tamás mester apja: Lőrinte - az 1290-es években Veszprém megye ispánja - I. Károly odaadó híve volt. Amikor bándi várát (Essegvár) az ellenpárti Kőszegi Henrik elfoglalta, az ispánt ló farkához köttetve végeztette ki.

A Lőrinte nemzetség tagjai feltehetően számolhattak azzal, hogy tekintettel az Anjouk körüli érdemeikre, hatalmaskodásaikat a király elnézően fogja elbírálni." (3)

A vártorony a várárokból nézve:

20210709_102137.jpg

Róbert király kegyeltje visszaélt a király bizalmával:

"Lőrinte fia Tamás mester visszaélt a királyi bizalommal, s hosszú éveken át réme volt Veszprém környékének. Erőszakoskodásai hírhedtté tették a nevét az egész Balaton-vidéken.

1318. február 14-én Weszprémi Mihály fia Márton mester, örsi prépost is panasszal fordult a királyhoz. Azzal vádolta „Seeg várának" urát: rinte fia Tamás mestert, hogy őt hivatali munkájában akadályozta, illetve egyik birtokáról - embereivel - két ökröt elhajtatott. Ugyanakkor a prépost sógorát - a veszprémi egyház nemes-jobbágyát - elfogatta, aki aztán csak az erdő sűrűjében tudott elmenekülni" (2)

A vár tornyainak romjai:

20210709_102424.jpg

Tamás mester feltöret egy templomot és szétkergeti a falu népét: 

"1318. február 14-én, Bálint napján Tamás tihanyi bencés apát és konventje jelentette I. Károly királynak, hogy parancsára Miklóssal, a királyi udvar tárnokával együtt kiküldték Egyed szerzetestársukat, s ezek Lőrinte fia Tamás mester - a Bánd falu melletti Essegvár ura - garázdálkodásairól megtartották a kivizsgálást.

Ennek során - többek között - megállapították, hogy a veszprémi káptalan Alörs falujában a Gizella királyné veszprémi Szent Mihály-egyház alapításkori adományából e viszontagságos időre még megmaradt 7 nemesi és 35 vásárolt mansiót a saját használatára foglalta le.

Jóllehet Pál mester somogyi ispán embere a falut visszaadatta vele, Tamás mégis feltörette a templomot, az ott elhelyezett értékeket elvitette, s királyi parancsra sem adatta vissza. A falu népét pedig szétkergette." (3)

(Hm, próbálom elképzelni ezeket a középkori zavargásokat...: Tamás mester emberei feltörik a templomot és kirámolják, a király a hírekről értesülvén bosszankodik, de Tamás mester a királyi parancs ellenére sem ad vissza semmit, hanem inkább szétkergeti a falunépet...)

A vár tornya és a mellette lévő falszakaszok a várárok felől:

20210709_111733.jpg

11 márka büntetés egy alsóörsi jobbágy haláláért:

"Ebben a korban megesett az is, hogy a hatalmaskodást elkövető maga is áldozatává vagy szenvedőjévé vált más személy hatalmaskodásának.

így járt a templom feltörésében „ludas" Lőrinte fia Tamás mester is, ahogyan erről egy 1319. július 28-án, a Mária Magdolna ünnepe utáni szombaton kiállított oklevél tanúskodik.

Ezen oklevélben ugyanis Posa mester veszprémi nagyprépost és Márton mester Örsi prépost bejelentették, hogy ha a fogott bírák határozata szerint Lőrinte fia Tamás mester augusztus 11-én hetedmagával megesküszik, hogy alsóörsi jobbágyát, Gergely fia Istvánt azon a napon ölték meg, amikor Egenleu-nek (Igenlő ?) mondott János familiárisai Örs falu állatait elhajtották, akkor az utóbbi a jobbágy haláláért 10, temetéséért pedig 1 márkát fizessen büntetésül." (3)

A leírások alapján az erőszakos természetű Tamás mester csak 21 évet élt: 

- Esseghváry Tamás mester, élt:1309/1330; (a rettegett várúr), a király Havasalföldi hadjáratában esett el. (Lányát Dorottyát ezt követően Himfy Benedek bolgár bán vette feleségül.)

A Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) a vár Ruine Essegvár-ként van feltüntetve:

2_kat_felm_6.jpg

A vár területén jelenleg régészeti tanösvény van kialakítva (a képeken itt lévő táblákat akinek van kedve, kis nagyítással el tudja olvasni):

20210709_102456.jpg

A vár és területe madártávlatból, a folyamatban lévő régészeti feltárás gödreivel és annak nyomaival:

dji_0701.JPG

A kutatóárkok egy részét már visszatemették:

20210709_102904.jpg

1993-ban még így írtak a várról az Amerikai Magyar Értesítő 1993 évi egyik kiadásában:

"A kb. 50 m átmérőjű fennsikon csak itt-ott látható egy-egy fal nyoma. Nyugati és északi oldalán meredek, sziklás hegyoldal határolja, kelet és dél felé pedig széles szárazárok és kettős földsánc választja el a szomszédos dombháttól. Délkeleti sarkában áll egyetlen, nagyon romos, emeletes külső tornya. Régészeti kutatás hiányában csak az okleveles adatokból és a helyszínen látható nyomokból következtethetünk arra, hogy a hegytetőn a XIII. század sodik felében épített várban a XIV. és a XV. században is építkeztek." (7)

Egyes régészeti kutatóárkok és a várudvaron lévő kirajzolódások felülnézetből, napjainkban:

dji_0713.JPG

Kemence a várudvaron:

20210709_102710.jpg

Kutatóárkok, mellettük a régészeti tanösvény tábláival:

20210709_103022.jpg

A vár falairól:

20210709_102920.jpg

Az egyik vártorony megmaradt, kissé omladozó romjai és a mellette lévő falszakasz:

20210709_102330.jpg

A várból előkerült leletek közül:

20210709_102936.jpg

A vár és a várudvar felülnézeti képen:

dji_0705_1.JPG

A vár tornyairól:

20210709_103043.jpg

A megmaradt torony:

dji_0718.JPG

dji_0721.JPG

dji_0723.JPG

Még mindig ennél a toronynál maradva:

20210709_102230.jpg

A torony és bejárata, ami éppen nyitva volt:

20210709_103206.jpg

20210709_103320.jpg

Kövek közt megbújó résablak:

20210709_103220.jpg

Kilátás a résablakon keresztül:

20210709_103311.jpg

A torony felső része:

dji_0727.JPG

20210709_103429.jpg

Fából készült létrán lehet feljutni a torony tetejére:

20210709_103351.jpg

Panoráma a toronyból Bánd, Mártonhegyi köz felé:

20210709_103443.jpg

A vár leírása és alaprajza 1885-ből:

"Veszprémtől Devecser felé vagy három kilométerre fekszik Bánd község. Ennek déli részén vagy 300 lépésre emelkedik ki egy dombon Esség vára. A mint azt az alaprajz mutatja, a várnak keleti és déli oldala egy köríves sáncz által van megvédve. Ez szükséges volt, mert a várdombnak folytatása kelet és délfelé mind magasabbra emelkedik. A várépületből már csak két torony és három fal, az is nagyon rongált állapotban áll fenn. A többi épület falak humusszal elboritvák, de úgy hogy a szobák helyzete felmérhető volt. Az udvar éjszaki oldalán látjuk a kutat. A vár éjszaki és nyugati oldala meredek sziklák által volt megvédve, Hogy merre volt a várhoz való felmenet és bejárás már bizton nem állítható" - 
szignó, dátum az 1. o.: Könyöki, Pozsony 1885. évi december havában.
előlap felirat: Ességkvár („k" betű átírva)
hátlap felirat jelzés I.: Esékvár
OMvH Tervtár Itsz. 1438.;
MOB
irattár 1886/3. (5)

Az alaprajz:

var_alapr.jpg

alaprajz, távlati kép
a.
sematikus alaprajz; M= 1:500
b.
északkeleti oldal, távlati kép - forrás: (5)

Felülnézeti kép fekete fehérben, az alaprajzhoz hasonlóan, a szögekben az alaprajzhoz képest van egy kis eltérés (elfordítottam a felülnézeti képet):

dji_0705fekete_feher_1.JPG

Ami a két toronyból megmaradt:

dji_0714_1.JPG

A vár a Habsburg Birodalom kataszteri felmérésének térképén (1857) Esekvár megnevezéssel:

kata_1857.jpg

kata_1857_kicsi.jpg

 - A vár udvarán lévő egykori középkori kápolnáról, a temetőről és a kálváriáról -

A várudvaron lévő egykori kápolna jelölése az 1941-es katonai felmérés térképén, amit bekarikáztam:

1941_kat_5.jpg

Térképkulcson a kápolna jelölése:

kapolna_1.jpg

A kápolna a fennmaradt leírások szerint a Szent György kápolna volt:

"BÁND. Veszprémi járás.
Terra
Seg sive Band az Atyusz nemzetség birtoka volt.Tőle a környékkel együtt az ígmánd nemzetség vette meg és a Lőrinte-nem Essegvári ágára hagyta XIV. század elején.
Az Essegvár alatt fekvő falu a középkorban mindig az Essegváriaké volt.
Templomáról
jóformán semmit sem tudunk annak ellenére, hogy a pápai tizedjegyzékekben 1333-ban Sing, 1335-ben Band néven egyházas helyként szerepel.

XV. században említett Szt. György kápolna nem itt volt, hanem Essegvárban. "  (4)

A kápolna egykori helyén kettős keresztet állítottak (2008 körül)

A kettős kereszt és a hármas keresztcsoport a távolból, a vár kissé egyenetlen udvarán:

20210709_110926.jpg

Szintén egy említés a kápolnáról, amivel szemben egykor a lovagterem állt a leírás szerint:

"Az Essegváriak 1341-ből fennmaradt birtokosztó oklevele szerint a vár keleti részén állt a Szt.György tiszteletére épített várkápolna, vele szemben pedig a "palaeium", a lovagterem. A vár felvonóhidas kapuja a déli oldalon volt. Külső tornyait valószínűleg a XV. században emelték." (7)

A kápolnához közeli területen Árpád-kori temetőt fedeztek fel (a képen balra a háttérben a kápolna helyén emelt kettős kereszt):

20210709_102739.jpg

A hármas keresztcsoport:

20210709_102628.jpg

A kálvária 

"Bánd hívő lakossága az 1930-as évek elején határozta el, hogy falujukban kálváriát emelnek. A helyi emlékezet szerint hosszas vita előzte meg a hely kiválasztását. Néhányan a temető körül szerették volna felállítani a stációkat, mások – a Golgota hegyére gondolva – az Essegvárhoz ragaszkodtak. Ez utóbbiak javaslatát fogadták el. Az építkezés anyagi fedezetét a hívők vállalták. Családok társultak, és egy-egy stáció költségeit közösen fizették. Ma is él az emlékezetben, hogy a kálvária építése közben emberi tragédia történt, amit rossz előjelnek tartottak. A Balatonalmádiban kitermelt vöröskő – amiből a stációkat faragták – szállítása közben az egyik falubeli, Steindl József szörnyethalt." (6)

A kálvária 1933-ra készült el, augusztus 13-án vasárnap délelőtt volt az avató ünnepség, ahová a helyieken kívül a környékbeli hívők ájtatos menetben zarándokoltak el. Az ünnepség végén akkora vihar támadt, hogy az emberek a portól alig látták egymást..

A kálváriát megrongálta a két világháború, továbbá virtuskodó fiatalok, de a kövekből a falubeliek építőanyagként is elhordtak, tönkretéve a keresztutat.

Sokáig ezután csak egy kereszt állt a dombon, majd 2003 évben visszaállították a három keresztet. (forrás: (6)

A vörös kőből faragott stációk - amiből az adatok szerint 15 db. volt előzőleg - lerombolt és megmaradt egyes darabjai még most is elszórtan a várudvaron:

20210709_103133.jpg

20210709_102813.jpg

20210709_102556.jpg

Essegvár katonai légi-fényképeken - akkoriban még csak egy falszakasz és a megmaradt torony romja volt látható:

1980

1980.jpg

1990

1990.jpg

1998  (egy sötét luk vehető ki a képen a másik vártorony helyén, vélhetően feltárás nyomai)

1998.jpg

A vár napjainkban:

dji_0696.JPG

Régi képeken a vár tornyának romjai:

kep_2021-07-31_210605.png

- kép forrása: mandadb.hu // üvegnegatív, ajándékozta Korsós Antal 1969-ben - 

kep_2021-07-31_210904.png

- kép forrása: olypen.com

 A vár első említése 1309-ből ismert - castrum Scegh - néven.

A várnál lévő tájékoztató tábla, a fontosabb adatokkal - a vár két ostromáról szóló említés is szerepel a táblán:

kep_2021-08-02_142341.png

1641-ben a várat már romként említik. Egyes források szerint a törökök robbantották fel, más forrás szerint az elhagyott várat 1552-ben amikor a törökök Veszprémet bevették, a környező várak kapitányai robbantották fel. 

A vár gazdátlan romjai köveinek nagy részét a környékbeliek elhordták, házaikba beépítették.

A Várhegy ** - eltökéltebb várvadászok figyelmébe

Érdemesnek gondolom röviden megemlíteni a Bánd község külterületén, a vártól kb. 1-2 km. távolságra található Várhegyet, amin feltehetőleg kőtorony, vagy egyéb objektum állt, vagy állhatott, amiről adtok nincsenek. (Nem lehet véletlen a Várhegy elnevezés.)

Bánd és környéke, Essegvár és a Várhegy a Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképén (1869-1887) - a két helyszínt nyíllal közöttem össze:

varh.jpg

Talán hasonló lehetett a Várhegyen lévő objektum, mint amiket az alábbi leírás említ:

"A kisebb őrhelyekről, vigyázó házakról, elővárakról, górékról csak elvétve vannak adatok. Holott ezek a gyengébb és kevésbé kiépített őrházak a mögöttük fekvő nagyobb és korszerűbb várak előzetes védelmében és felderítő hírszolgálatában fontos, kiemelkedő szerepet játszottak. Minden jelentősebb várnak voltak ilyen vigyázó házai, kisebb előőrsei, úgynevezett kiöblözései." (8)

Essegvár egy kis dombon, vagy halmon épült, az ennél jóval magasabb Várhegyen talán pont egy őrtorony állhatott ahonnan jól beláthatták a környéket, de talán akár még római vonatkozása is lehet...

A Várhegyen a Magyar Királyság Második katonai felmérésének térképén (1819-1869) DIE KLAUSE elnevezés van feltüntetve, aminek fordítása "remetelak" lehet a google fordító szerint** - továbbá nyíllal jelöltem a közeli Menyekét, ahol az akkori időkben temető lehetett (ezt megelőzően középkori település):

varhegy_2.jpg

Katonai légifotó a Várhegyről (1980):

ort_fentrol_1980.jpg

Egyszóval a Várhegyen lévő objektumot érdemes lenne megkeresni és megérne egy külön bejegyzést.

Puszta templom  - (és ez a templom vajon hol lehetett..?)

Belső Bánd pusztájának térképén (1822) feltüntetett Puszta templom (ennek jobban nem néztem utána):

pt.jpg

További fényképek:

A várhoz vezető utat jelző tábla (a vár környéke egyáltalán nem volt szemetes):

20210709_101804_1.jpg

A várhoz vezető ösvény a domboldalban:

20210709_101823.jpg

Az ösvény mellett a fákon számozott madáretetők:

20210709_102036.jpg

20210709_101928.jpg

A várat védelmező domboldal sziklái:

20210709_112210.jpg

Legvégül még egy kép a várról:

20210709_111631.jpg

Kissé hosszú lett a poszt, de még így is sok mindent kihagytam..

2021.08.02.

B.

Források:

(1) Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880

(2)  A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)Második rész: A honfoglalástól a mohácsi vészig (Veress D. Csaba)

(3) Veszprém megyei levéltár kiadványai - II.Középkor (Rainer Pál)

(4) Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében.

(5) Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000) 

 (6) csendeshegyek.blogspot.com

 (7) Amerikai Magyar Értesítő 1993 (29. évfolyam)

(8) HadikrónikaVizi László Tamás: A végvári rendszer kiépülése a Győri Főkapitányság területén (Különös tekintettel az 1568–1593 közti időszakra)

Régi térképek: mapire.eu

Katonai légifotók: fentrol.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://balays.blog.hu/api/trackback/id/tr6816644330

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gazz 2021.08.03. 10:16:27

Köszi az alapos leírást, nagyon élveztem a beszámolót. Fel is veszem a bakancslistámra.

l.balays 2021.08.03. 20:37:32

@Gazz:
Szivesen, köszi, hogy érdekelt és elolvastad.
Legközelebb templomromot, utána római helyszínt tervezek..
A templomrom a közelben lesz, hátha az is érdekelni fog...

Lobo Marunga 2021.08.04. 12:58:41

Valahol olvastam, hogy kutakodtak a Vár-hegyen, és találtak középkori téglákat, meg némi ezt-azt, tehát valamikor tényleg őrtorony lehetett ott. A remetelak lehet éppenséggel keveredés, a közeli Csatár-hegyen van egy kápolna, ahol egy remete élt, talán ezzel keverték. Vagy lehetett ott is egy kollégája, bár erről nem hallottam még.

l.balays 2021.08.04. 16:23:33

@Lobo Marunga:
Szia, igen, olvastam, jártak is a Várhegyen, kőépület maradványok vannak ott, vannak róla képek is fent, bevont fémkeresősök ha jól emlékszem római érméket találtak ott. Index fórumon utána tudsz olvasni, ott vannak képek is.
A remetelak is érdekes feltüntetés, most vagy ebben a kő objektumban laktak még egy ideig és azért, vagy a habsburg kataszteri térkép is jelöl a Várhegyre egy pontot, Klausenberg névvel ellátva, az nem tudom, mit jelenthet.
A Várhegy szerintem eléggé kutatásra javasolt terület lehet szerintem.. De oda fel kell mászni, mert az odavezető utak ha jól tudom le vannak zárva keritéssel is. Ha a környéken laknék, biztos megnézném..

l.balays 2021.08.04. 16:28:09

@Lobo Marunga:
Megnéztem a Csatár hegyet, tényleg volt ott egy kápolna, nagyon klassz! A kataszteri is jelöli.. A falu szélén, a Barlangász utca végén. Nah, oda érdemes lenne elnézni mi van most ott, talán majd jövő nyáron.. Kereszt is van a közelében, de út mellett, lehet feszület volt ott.

Lobo Marunga 2021.08.05. 11:19:27

@l.balays: Nem volt, van. 1765-ben építette maga a remete, aki ott van eltemetve. Kereszt is áll előtte valóban, és ezen kívül még vagy három vagy négy a hegy különböző pontjain. Híres a hegy barlangja is, de nem látogatható, és nem is látványos kívülről, lényegében egy kútra hasonlít, ami mellett simán elmész. A hegy tövében, már jócskán Veszprém felé viszont van egy malomrom. Ami az után jön, az meg már Veszprém, egy másik történet...
A Csatár-hegy további érdekessége a világháborús története, de ehhez kevésbé értek. Zuhant itt le repülő, és a Tekeres-völgyben vannak érdekes szögletes gödrök, amik szerintem beásott harckocsik helyei.

l.balays 2021.08.06. 14:12:54

@Lobo Marunga:
Köszi. Ez egy tipp topp kápolna most is..
Engem a háborús dogok is érdekelnek, majd el is megyek egy két helyre ha be tudom őket tájolni, hátha lesz ott is valami olyan érdekesség, vagy látvány elem, amit érdemes megemlíteni.

Lobo Marunga 2021.08.15. 17:36:51

@l.balays: Egyébként ha egyszer sok időd lesz, a Séd malmai megérnének egy nagy posztot. Herendtől Veszprémig van vagy öt. Van köztük teljesen romos, és több különböző módon hasznosított épület (az egyik pl. népszerű étterem Veszprémben). A turistatérkép jelöli mindet, az épeket és a romosakat is.

Lobo Marunga 2021.08.15. 17:41:20

@Lobo Marunga: Bocs, alábecsültem a számot. Csak Veszprémben 15 malom volt... :)

l.balays 2021.08.15. 19:59:36

@Lobo Marunga:
Köszi.
A régi térképeket nézegetve már észrevettem, mennyi malom volt a patakok mentén, a lakóhelyem környékén és máshol is.
Nemrég voltam egynél, aminek már hűlt helye. Mondjuk az szélmalom volt.
Séd nagyon messze van, csak a balatoni kirándulás során voltunk arra. De egyébként jók ezek a régi malmok, sőt csárdák is.
Tervezem, hogy most behozok egy új "vonalat"..
:)
süti beállítások módosítása