Hasonlóan, mint máskor, ezt a helyet is véletlenül vettem észre régi térképek nézegetése során.

A temetőt csak másodszorra sikerült megtalálnom - nem is tudom, miért - pedig nem lett volna nehéz. Képanyagot nem találtam innen.

A közelben lakók biztosan ismerik a helyet, de kérdés, ha igen, tudnak e róla valamit...

Térkép részlet a Magyar Királyság második katonai felméréséből (1819-1869) rajta a temető jelölésével:

Az előző térkép részlet részletesebben, az egykori temető helyzete ide esett abban az időben Abony városához:

A dűlőút elején az egyik házon lévő tábla (bár a köztemető is a dűlőút mellett található)

Az egykori koleratemetőt két dűlő fogja közre. Semmi nem utal arra, hogy járványtemető volt itt azelőtt...

Az egyik dűlőút felől:

A másik felől:

Ellenben ha bemegyünk a fák közé, lassan előtűnik egy fakereszt..

A fakereszt mára már megdőlt:

Az 1830-1835 évi kolerajárvány idejéből (Abony)

"A felsőbb utasítás végrehajtásaként Abony északi részén a központtól kb. 2—3 km-re a Nagyszigethy-Szily uradalom területén egy üresen álló pajtát jelöltek ki kolera-kórház céljaira, mindjárt mellette kolera temetőnek egy-egy darab földet adott az uraság a katolikus és a református egyházaknak." (3)

"Az 1830-1835 közötti népességcsökkenés 1/3 része írható az 1831. évi kolerajárvány számlájára. Az Észak-kelet Magyarországon kitört járvány hamarosan elért az Alföldre, Abonyba is. 1831- július 8-án már itt is megfigyeltek kolerás betegeket, és július 9-én vesztegzár alá helyezték a várost." (1)

"Bata Sámuel kecskeméti járási főszolgabíró Nagy József' járási orvost rendelte Abonyba. A község belterületétől É-ra a Szily uradalom területén egy pajtát jelöltek ki a kolerakórház céljára. Mellette volt a kolerában meghaltak temetője is." (1)

A kissé megdőlt fakereszt oldalnézetből:

"Bezárták a templomokat, az iskolákat, a boltokat és kocsmákat, megtiltották a „csoportos emberi gyülekezeteket" és elrendelték a temetések minél egyszerűbb és gyorsabb lebonyolítását. A járvány augusztus 23-án szűnt meg. A másfél hónap alatt 402 áldozatot (310 katolikus, 43 református és 49 zsidó) követelt." (1)

A fakereszt egy kisebb dombon található, körülötte volt egykor a temető:

"A kolerával kapcsolatos első hivatalos rendelet július 6-án kelt. Batta főszolgabíró adta ki. Ebben elrendeli, hogy a lakosság más községekbe ne menjen, mivel a Tiszavidéken több helységben kitört a kolera, onnan semmi szín alatt senki be ne jöjjön. Külön is szól ez a rendelkezés az Újszászon—Abonyon átutazó Jász-puszták birtokosairól (ezek Kocsérra jártak), hogy ők a város elkerülésével menjenek földjükre." (3)

"...megkezdődött az aratás. Ezzel egyidőben találkozunk az első végrehajtandó — és valószínűleg végre is hajtott orvosi rendelkezéssel: elrendeltetett, hogy az aratók ecettel megsavanyított vizet kapjanak, és csak meghatározott időben igyanak." (3)

A temető domboldalának tövében lévő állattól származó gödrök:

"...Batta Sámuel a kecskeméti járás (Abony is ide tartozik) főszolgabírája a következő jelentést írja a vármegye első alispánjának:

Abony várossában találkozott [találtatott] egy asszonnyal, aki Cholerában sínlődik, kinek is életéhez az orvosoknak semmi reménységük sincs. Más helységekben most — Isten Kegyelméből — egy beteg sem találtatik.
Először Rékasnál túl a Zagyván, azután a Szolnok felé eső határszélen Contumatia alatt tartott 7 vagy 8 Abonyi Zsidóból kettő meghalálozott." (3)

"...lezárják a Szolnok, Szele, Cegléd és Kecske irányába vezető utakat, 11-én lezárják a rékasi, újszászi, törteli, körösi, bicskei, tószegi utakat, és ezzel Abony kapcsolata a külvilággal kizárólag a hivatalos utasítások, illetve a kötelező jelentések forgalmára korlátozódik." (3)

"Nagy-Abony városában a rettegés és a halál szörnyű 44 napja következett. Az uradalmak, de a lakosság érdeke is az volt, hogy az aratás folytatódjon. A várost — „kiáltó távolságra" egymástól — a strázsák kordona veszi körül. Az Elöljáróság — „hogy az aratás fel ne akadjon" — a boltos görögöket, kereskedő zsidókat rendelteti strázsára és cigányokat a betegek ápolására." (3)

Ez az a hely, ahol még a művirág is elhervad:

"Minden jelentés, vagy tudósítás rossz hírt hoz, a szomorú városba. Július 30-ra virradó éjjel katonai kordonnal veszik körbe Ceglédet, a kolera pusztítása ott is megkezdődött. Ugyanezen a napon Pesten is kitört a kolerajárvány."

"Augusztus 2-án az a hír érkezett a városba, hogy a Cegléden felállított katonai kordon katonái között is kitört a kolera. így aztán azoknak az utasoknak a vesztegzár alá vételét, akik eddig oda voltak irányítva, szintén az abonyi határon lévő vesztegzárnál kellett intézni.

Egy alkalommal vándor cigányokat tartóztattak le, és a Bicskei úton, „a két erdő között" tartották őket vesztegzár alatt, közülünk többet is elpusztított a betegség.

A hónap első 10 napjában rendkívül nagy számú a halálozás." (3)

A kettérepedt fakereszten lévő felirat:

"A kolera és a rokon betegségek pusztítottak intenzíven 1831. augusztus— szeptemberében. A járvány a három város közül Cegléden kezdődött először. Lendér János július 2-án halt meg 57 éves korában. A halotti anyakönyv bejegyzése szerint : „Ez az Ember Abonyból jővén haza, hol a' kolera dög már ki ütött, és meg betegedvén a' szőlejében tsak hamar meg holt; Mint Koleráról gyanús ember, minden tsendességgel, de halotti czeremoniák nélkül, temettetett a' közönséges temetőbe késő estve..."

A fakereszt körüli kovácsoltvas kerítés:

..és a fakereszt alsó része:

"Nagy József Abonyban működő járási orvos július 25-i jelentésében arról számol be, hogy többen felgyógyultak, s ő az orvoslást „Leó poraival, meleg borogatásokkal, és etzetes dörgölésekkel eszközli"." (4)

"A római katolikus anyakönyvben valamennyi kolerában elhunyt neve jól olvashatóan megtalálható. A betegség megjelölése „In Cholera". (3)

"A református anyakönyvben valamennyi halott esetében a „megholt Cholerában' bejegyzés található, és itt a gyermek halálok nem jönnek nagy súllyal szóba, lévén lényegesen kisebb létszámú gyermek a református családokban." (3)

"A zsidó halottak nyilvántartását nem láthatjuk. A hitközség valamennyi irata 1944-ben elpusztult." (3)

(Az 1831-ben kolerában elhunytak névsorát megnéztem, de ide nem emelem be.)

A következő képen már a későbbi, 1855-ös kolerajárvány adataiból (4):

AZ 1872-1873. ÉVI KOLERA JÁR VÁNY idejéből

Hogy mit neveztek abban a korban járványnak, válasszal szolgál a Belügyminisztérium iratai között fellelhető „Utasítás a cholera tárgyában" című, minden megyébe eljutatott füzetecske.

"...22.§-a szerint: „A kór akkor mondható járványosnak, ha valamely község utcájában vagy házában 4-5-nél több kolera megbetegedés fordul elő. ” (2)

"Kirívóan magas volt az augusztusi halálozási szám Abonyban, ahol 107 lakos halt meg ebben a hónapban, míg júliusban mindössze egy. Az abonyi kolerára a kortárs megfigyelő így emlékezett: „ Augusztus elején egyszerre megdöbbentő erővel tört ki a kolera, mely városunkban szeptember 18-ig tartott. Ehhez fogható nagyságú csupán az 1831. évi volt, mely ez évit csak az észvesztő elrémüléssel múlta fölül. Most is volt nap, mint például szeptember 1. és 2-ka, midőn 19-en, 21-en haltak meg egy nap. A város hivatalnokai között is elhalt, benne a még csak pár hó óta hivatalnokos- kodó Molnár Zsigmond pénztárnok, s a bírót helyettesítő Bacsa Ferenc tanácsnok, az intelligentiából (értsd: értelmiségből - S. L.) is néhányon. Elhaltak összesen a katolikus részről 192-en, református részről 37-en izraelita részről 23-an, összesen 252- en. ” (2)

Néhány további kép az egykori koleratemetőben most megtalálható fakeresztről:

Két közeli kép:

A kereszt középső részéről valami hiányzik:

Egy a kolerával kapcsolatos történet az 1848-as szabadságharci idejéből:

".. Benedek császári tábornok az ő hadosztályával és tábort ütött a vásártér mellett lévő szántóföldeken a szélmalom mellett, szemben a város gyümölcsöskertjétől egész a Szapáry nagy szérűskertig, a városból magoknak, lovaiknak élelmiszert rendelt ki a mintegy 4.000 főre menő hadseregnek. A mellett a városból naponta három úri embert és három földes gazdát rendelt ki kezesekül a végett, hogy sem a város fellázadása, sem a városban netalán titkon lappangó felkelők által meg nem fog támadtatni." Az abonyiak csellel vetettek véget a túszszedésnek: a túszul rendelt Török Dénes gyógyszerek segítségével kolera-tüneteket színlelt, ezzel elvette a császáriak kedvét attól, hogy bármilyen kapcsolatba kerüljenek Abonnyal, - ahol valóban terjedni kezdett az országosan fellépő kolera.." (2)

A koleratemető a Habsburg Birodalom (1869-1887) harmadik katonai felmérésének térképén:

A koleratemető madártávlatból manapság:

És földközelből, mára az egykori temetőnek már nyoma sincs:

Még néhány dolog, amit érdekesnek találtam:

"A szabadságharc hanyatló szakaszában Abony fontos gyülekező, illetve átvonulási helye volt a Duna-Tisza közi seregeknek. „Az új szőlők Táborhegynek azért neveztetnek - olvasható Pesty Frigyes helynévtárában - mivel 1849. június július havában a turai csatát megelőző napokban a magyar hadsereg táborhelyéül szolgált." (5)

A "Táborhegyet "megtaláltam a térképen közvetlenül a koleratemető feletti részen jelölik - nagy kár, hogy ezt csak utólag, posztírás közben olvastam és nem előtte (a koleratemetőt bekarikáztam).

A "Táborhegy" a Magyar Királyság második katonai felmérésének térképén (1819-1869) - a kép közepén:

A Habsburg Birodalom harmadik katonai felmérésének térképén (1869-1887):

Habsburg Birodalom kataszteri térképén a koleratemető és a mellette lévő területeken is temetőt jelöl a térkép:

Több hasonló "temető" jelölés van a térképen, ebből az egyik:

A "Temető" feliratú terület nagyjából a kép jobb felső negyedében, vajon milyen másik temető lehetett itt egykor..? ( a távolban Abony):

Az 1941-es katonai térképen a temető járványtemető elnevezéssel van feltüntetve:

A járványtemető helyzete a mostani google térképen:

Szemelvények a járványok idejéből a megyékben:

"..nagy volt a bizalmatlanság az orvosok iránt. Ennek jelei tapasztalhatóak voltak már a himlőoltások foganatosításakor is, most pedig a különböző gyógymódok alkalmazását, porok felhasználását fogadták kételkedve. S amikor a járvány kiütött, könnyen a helység elöljáróit, s az orvosokat tették felelőssé miatta." (4)

"A kolerajárvány idején másik nagyobb lázongási fészek volt Nagykáta. Itt — mint másutt is az országban — az orvosok elleni bizalmatlanság vezetett tettleges felzúduláshoz. Az orvostudomány még nem tudott hathatós védekezőszert biztosítani a kolera ellen, s amivel pedig védekeztek, nem eredményezett kívánt sikert. Ezért jutott a köznép arra a meggyőződésre, hogy az orvosok is közrejátszottak a járvány terjesztésében." (4)

" A megvadult emberek felkoncolni akarták a járási orvost, Magda Károlyt, aki Gróf Keglevich László kastélyában volt elszállásolva. Mivel ő idejében elmenekült, a helység nótáriusán töltötték ki bosszújukat. 
A helyzet itt mindvégig feszült maradt, oly annyira, hogy a járvány pusztítása idején sem lehetett megállapítani a halottak számát." (4)

" Szétverték a boncoló orvos házát védő őrséget, majd Matlakovszky városi chirurgushoz vonultak, annak boltját is feldúlták, és házának ablakait betörték. PML Cholera jk. 456. sz. (júl. 30.)." (4)

"Bartus nevű váci bíró kijelentette a dunakeszi nótárius előtt, hogy ,,a' Vátzi parasztok hosszú póznákra kiszegezett kaszákkal a' szükség esetére fel vannak fegyverezve"., arra az esetre, ha a lázadás vezetőit elfogják. A zavaros, járványveszélyes időszak miatt a vármegye is jobbnak vélte elodázni a dolgot, s nem tartóztatták le a vezetőket. A biztonság érdekében azonban, megnövelték a katonaság számát, azzal az utasítással: ,,a' szükség esetén lőni való hatalommal is felruháztasson". PML Cholera jk. 517. sz. (aug. 4.)." (4)

"A járvány fokozódása miatt Nagy Jószef orvos ellen lázongott a lakosság, mert úgy vélték, ő annak az oka. A királyi biztos (Szentkirályi László, akit július 12-én neveztek ki a 4. számú körzet élére) ugyan segítségül rendelte át Szolnokból Erős orvost, de az ott állomásozó katonaság parancsnoka, Ottinger kapitány nem engedte be Abonyba.

Ugyancsak Abonyból küldte jelentését Batta Sámuel, amelyben 17 kolerás megbetegedésről tájékoztatta a vármegyét, s arról, hogy két nap alatt tizenegyen estek a kolera áldozatául." (4)

A fentieken kívül még jóval több érdekességet - ha annak lehet nevezni - is olvastam a kolerajárványról, de a posztba csak a fentieket válogattam össze ebben a néhány órában, amíg utánaolvastam a dolgoknak.. 

Ki tudja, meddig fog állni még a fakereszt. Ha jól vettem ki a leírásokból, akkor régen ennek a helyén egy kőkereszt állt:

 "A kőkereszt készítőjének nevét nem tudjuk, a kereszten levő Krisztus-szobor szokványos kőfaragó munka. A kereszt aljánál, a talapzat tetején ún. „halálfej" van kifaragva (Ádám­ koponya).. Feltűnő még, hogy a város neve így szerepel : „ABANYI". Ebben az időben az idevalósiak magukat már abonyinak mondták, és az írott emlékeken is így szerepel." forrás: adoc.pub

Az ilyen helyekről - mint a bejegyzésben szereplő koleratemető - nem igazán szokás megemlékezni - de attól még létezett és az egykori temető helyén lévő fakereszt az akkori járványra emlékeztet.

2021.04.16.

B.

Kiegészítés 2022.01.27.

Utólag találtam ezt az újságcikket, a járványtemetőben lévő fakeresztről írnak benne (Új Néplap 1994 augusztusi száma):

Források:

(1) - Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995) Kocsis Gyula: Abony gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténete a török kiűzésétől a jobbágyfelszabadításig

(2) - Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)Somogyi László: Adatok az 1872–1873. évi kolerajárvány Pest megyei eseményeihez

(3) Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983) TANULMÁNYOK Zsemlye János: Az 1831-es kolerajárvány Abonyban

(4)  NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században

(5) Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)G. Sin Edit: Egy alföldi település története a forradalomtól a millenniumig – Abony, 1848–1896

Térképek: Mapire.eu

Ha esetleg van valakinek érdekes története vagy hozzátenne valamit a hely kapcsán - ha úgy gondolja - írja meg hozzászólásban.