Sárviszonyok egy alföldi túrámon egy komolyabb zivatar után
Bevezetés
Bizony, sokszor előfordul velünk, hogy túrázni indulnánk hazánk egy távoli (vagy talán nem is annyira távoli) pontjára, de nem tudjuk, hogy milyenek lesznek a sárviszonyok az utunk során. A kezdő túrázók ilyenkor szokták a rutinosabbak segítségét kérni, illetve olyanokét, akik nem sokkal korábban jártak azon a környéken. Most arról szeretnék írni pár sort, hogyan tudjuk saját magunk megállapítani az interneten hozzáférhető adatok segítségével, hogy mekkora sárra számíthatunk egy adott területen. Ígérem, nem leszek most sem túlságosan hosszú, viszont reklámokat is kaptok, ugyanis kénytelen vagyok bizonyos internetes oldalak elérhetőségét ideírni, sőt, még képernyőmentéseket is láttok majd ezekről a következőkben! Tehát ez itt a reklám helye, sőt a következőkben leírtak termékmegjelenítést is tartalmaznak! :-)
Az időjárásról
Alapvetően két tényező határozza meg egy adott helyen a sár nagyságát: az egyik az időjárás, a másik pedig a könyék talajviszonyai. Most nézzük meg az elsőt ezek közül! Lássuk először, hogy mennyi csapadék hullott le az elmúlt időszakban azon a környéken, ahová túrázni indulunk. Ugorjunk az Időkép meteorológiai oldalon a felső menüben kiválasztható Térképek/Csapadék aloldalra. Itt öt térkép sorakozik egymás alatt, ezeken látjuk területi eloszlásban a Magyarországon az előző 24 órában, az előző három napon, az előző egy héten, 15 napon és 30 napon lehullott csapadékmennyiségek összegét.
Keressük meg a térképeken azt a tájat, ahol majd túrázni fogunk és nézzük meg, hogy mennyire becsülik ott a csapadékot a különböző időtartományokban. Jó, ha felírjuk magunknak ezeket a számokat, ugyanis egyrészt nem káptalan a fejünk, másrészt még egyéb dolgokat is meg kell vizsgálnunk, mielőtt eldöntenénk, mekkora sárral fogunk majd találkozni a környéken! Kora tavasztól késő őszig a lehullott csapadék általában eső, télen azonban hó is eshet. Van-e, és ha igen, akkor mennyi azon a környéken a hó, ahová túrázni indulunk? Ezt is nézzük meg gyorsan a Térképek/Hó és síelés menüpontra kattintva! Ezt az értéket is jegyezzük fel!
Szintén a télre jellemzőek a fagyok. Sajnos, nincs arra térkép, hogy az előző napokban milyen volt a fagyok területi megoszlása, de ha egy hosszabb fagyos időszakot követő kiengedés időszakában indulunk túrázni, akkor számítanunk kell arra, hogy a korábban leesett hó olvadni kezd, és ezt a vizet a még mélyen fagyott talaj nem tudja beszívni, tehát ilyenkor a sár több mint valószínű! És hogy honnan tudjuk, hogy mennyire volt fagyos az előző pár hét, egy-két hónap időjárása? A jó turista állandóan figyel az időjárásra, olvassa, nézi az időjárás előrejelzéseket, tehát tájékozott az előző időszak időjárásával kapcsolatban. Természetesen nem településekre lebontott részletességgel, de képben kell lennie azzal kapcsolatban, hogy fagyos volt-e az előző hónap, vagy nem! De ezt jórészt a saját bőrén is érzi, ha kilép a házából, lakásából!
A múltat most már megnéztük, gyorsan szaladjunk végig az Időkép oldalon a jelenlegi helyzetet mutató térképeken is! A felső menüsorból kiválasztható Hőtérkép az adott pillanat hőmérsékleti eloszlását mutatja, a Felhőkép az égbolt felhővel való takartságát. A Radarképen azt is megnézhetjük, most éppen hol esik eső, általánosságban véve csapadék. A Kamerák menüpontban láthatjuk az ország különböző pontjain felszerelt több száz időjárási kamera bármelyikének pillanatnyi képét, de egy napot vissza tudunk pörgetni az időben, tehát megnézhetjük, milyen volt az időjárás az adott helyen pár órával korábban.
Természetesen ha más a kedvenc időjárási oldalatok, ott is megtalálhatjátok talán kicsit más címmel, képfelbontással, színezéssel a korábban felsorolt időjárási jellemzők egy részét, de tapasztalatom szerint az Időkép a hazánkban fellelhető legjobb, legsokoldalúbb ilyen jellegű oldal!
Eddig a tényekről, vagyis a múltról és a jelenről beszéltünk, most próbáljunk egy kicsit a jövőbe tekinteni! Ez meredekebb dolog, és előrebocsátom, most meg kell feledkeznünk azokról a kicsi ikonsorozatokról, melyekkel a meteorológiai oldalak a következő napok időjárását próbálják megmutatni a laikusoknak! Szerencsére most már vannak olyan oldalak is, ahol az időjárásra vonatkozó kőkemény matematikai analízisek eredményeit térképek, vagy táblázatok formájában mutatják meg az érdeklődőknek, eléggé közérthető formában. Lássuk hát ezeket!
Az első általam ajánlott oldal a ZAMG, vagyis az osztrák állami meteorológiai intézet következő 60 órára, vagyis két és fél napra vonatkozó kis filmecskéinek lapja, melyeken a Közép-Európában várható csapadékmennyiséget, valamint a felhőzet és hőmérséklet változását igyekeznek megmutatni térképeken. A csapadéktérképen (Niederschlag) barna szín jelzi a gyenge esőt, sötétkék pedig a felhőszakadást, a felhőképnél (Bewölkung) pedig a fehér szín a borult égboltot. A harmadik térkép (Temperatur) a hőmérsékleti megoszlás változását mutatja. Nagyon hasznos oldal, nálam a kedvencek (könyvjelzők) között van a mobilomon és a laptopomon is! Túra közben, ha találok netet valahol, ezt az oldalt látogatom meg legelőször!
A másik hasznos oldal a cseh Windguru honlapja. Az oldalt megnyitva egymás alatt több matematikai modell futtatásából is közöl adatokat, nekünk nem kell nagyon leszkrollozni az oldalon, elég megnézni a legelső táblázatot, ugyanis a windguru saját modellje is nagyon jó eredményeket szokott adni! Ez nagyjából egy hétre előre ad tájékoztatást a szélsebességre és irányra nézve (ezért is Windguru a neve), de alatta közli a hőmérsékletet és a nulla Celsius fokos izotermát (vagyis hány méter felett van fagy), valamint a felhőzet nagyságát (százalékosan mutatva a magas, közepes, alacsony szintű felhőzet mennyiségét) és a becsült csapadékot is milliméterben, mindezt a nappali időszakra vonatkozóan két órás felbontásban!
A link a budapesti időjárás táblázatára van megadva, de a felső menüben a Térképek/Helyek menüpontban megjelenő térképen tudunk a felajánlott pontok között választani (kattints az egyik kék pöttyre és a megjelenő ablakban válasszad a „Show forecast” pontot). Ha a térképen egy pöttyben számot látunk, az azt jelenti, hogy rázoomolva a számnak megfelelő mennyiségű előrejelzési pontra bontható tovább. Természetesen csak a térképen megjelenő pontokra tudunk időjárási adatokat lekérni, de a tapasztalatom az, hogy azért a túrám környezetében 20-30 kilométeren belül mindig találok ilyen helyet!
Számunkra mindkét ajánlott oldalon az előrejelzett csapadék a legfontosabb, de azt is jó tudni, milyen meleg lesz, illetve mennyire fog fújni a szél, ugyanis minél magasabb hőmérsékletet jósolnak, illetve minél erősebb lesz a légmozgás, annál gyorsabban tud felszáradni az esetlegesen meglévő sár! Ha pedig ezek az oldalak sok csapadékot jósolnak a túránk helyére annak az időpontjában, akkor nem mondom azt, hogy maradjunk otthon (ezt a szöveget meghagyom Győrfi Pálnak), de készüljünk fel arra, hogy esőben, sárban kell majd caplatnunk!
És még egy dolog: ahogy Yoda mester is megmondta már Luke Skywalkernek egy messzi-messzi galaxisban, a jövő állandó mozgásban, változásban van! Tehát a túránk előtt többször is látogassuk meg a fent nevezett oldalakat, és látni fogjuk, hogyan finomodnak, pontosodnak az előrejelzések a túránk időpontjához közeledve. Ez természetes dolog, hiszen az előrejelzés hibája erősen függ attól, hogy milyen időtávra számolják azt ki. Tehát nem elegendő egyszer megnéznünk az előrejelzéseket, folyamatosan figyelemmel kell követnünk azokat!
A talajviszonyokról
A sarat meghatározó tényezők egyikét, az időjárást már kellőképpen kiveséztük, lássuk most a másikat, a talajviszonyokat! Többfajta talajtani térkép is megjelent már hazánkról, az évek során úgy találtam, hogy a talajfizikai térkép sárbecslés szempontjából a leghasznosabb! Itt a talaj részecskenagysága szerinti megoszlást mutatja a térkép. Egy rövid értelmezés a nevekhez: a "nem, vagy részben mállott durva részek" köveket, sziklákat jelentenek, a homok egyértelmű, azonban minél jobban elmegyünk a vályog és az agyag irányába, annál kisebb részecskékből áll a talaj, tehát annál inkább hajlamos a sárosodásra. Sár szempontjából tehát ezek a talajok a legrosszabbak, sziklákon, köveken, nem tud sár kialakulni, de általában a sziklákat is befedi egy vékony talajréteg, ami azért tud valamennyire sárosodni. A homokot az eső csak keményebbé teszi, könnyebb járni rajta, mint a száraz, könnyen pergő homokos talajon, amikor is bokáig süllyedhetünk bele!
Magyarország talajfizikai térképe Forrás
Ezen a térképen is keressük ki, hogy abban a tájegységben, ahol túrázni szeretnénk, milyen a talaj típusa. Nyilván a Kiskunság, vagy a Nyírség homokbuckáin nem kell sárral számolnunk, a Pilis és a Bükk mészkőhegyei között sem veszélyes a helyzet, de ezeken a területeken kívül (tehát hazánk nagy részén) a talaj bizony hajlamos a sárosodásra!
És még egy dolog: ne legyünk restek, a túránk útvonalának környezetét járjuk végig virtuálisan a Google Earth légifelvételein! Eléggé nagy felbontással ábrázolja a tájat ahhoz, hogy láthassuk, mennyire kijárt földutakon kell majd túráznunk, láthatjuk rajta a friss tarvágásokat, erdőritkításokat is. Kattintsunk a feltöltött fényképekre, sokszor ezek is fontos információkkal szolgálhatnak a terep állapotáról.
Egyéb tényezők:
Azonban vannak más tényezők is a talajoknál, amelyeket figyelembe kell venni. Nem mindegy például, hogy középhegységekbe, vagy síkságra megyünk túrázni.
Fontos dolog, hogy hazánk délnyugati vidékei, illetve a középhegységek a legcsapadékosabb vidékek. Mészkőhegységeinkben azonban (Pilis, Bükk, Aggteleki-dombság) a csapadék gyorsan eltűnik a repedésekben, de általánosságban elmondható, hogy a hegységekben, dombságokon a lehullott csapadéknak az a része, amelyet nem tud rögtön beszívni a talaj, gyorsan lefolyik a völgyekbe, ahol aztán patakok formájában elvonul az érintett területről. Síkabb részeken inkább hajlamos a lehullott csapadék felgyűlni, pláne akkor, ha fagyott, vagy agyagos a talaj, ez ugyanis még a csapadék talajba szivárgását is akadályozza.
Fagyos időkben nincsen sár, de a fagyos periódusok elmúltával a még átfagyott talaj nem issza be a hóolvadékot, illetve az ilyenkor lehullott csapadékot, sártengerre kell sík vidéken készülnünk már viszonylag kevés, pár milliméternyi csapadék esetén is. Az is probléma lehet, ha csak a talaj legfelsőbb rétege enged ki, ugyanis ebben a talán csak ujjnyi vastag rétegben a jég kiolvad, sárrá alakul, és ha erre rálépünk, szinte korcsolyázunk benne a még fagyott alsó rétegeken.
Fontos dolog talaj nedvességgel való telítettsége is. Több havi szárazság után még viszonylag nagy esőzések során is a csapadékot gyorsan elnyeli a talaj, míg a nedvességgel telítődött talaj esetén még kevés csapadék is sártengert teremthet. Ez a tényező azonban az utóbbi évek csapadékszegény időjárása következtében ritkán fordul elő hazánkban.
Egy másik fontos szempont a talaj fedettsége. Egy erdős terep fái (pontosabban vegetációs időszakban a lombkoronák) egyenletesebbé teszik hirtelen jött csapadék esetén a víz talajra jutását, így az könnyebben be tud szivárogni a talajba, nem tud a felszínén felgyűlni. A másik véglet az, ha szántókon, mezei földutakon kell túráznunk, itt ugyanis a talajt közvetlenül éri az eső, és már egy nagyobb nyári zápor után is sárral kell számolnunk. A poszt címképe egy alföldi túrámon készült a bakancsaimról egy hirtelen jött zivatar után. Még sík terepen sem szoktak azonban sárosak lenni a legelők, rétek, valamint a füves keréknyomok, ösvények. Ezeken a helyeken a növényzet gyorsan felszívja a nedvességet, vagy leszivárog a gyökereik közé. Tulajdonképpen a fűfélék gyökérzete tartja egyben a talajt.
Alapvető az is, hogy az erdei, mezei földutak általában sárosabbak a környező erdőnél, mezőgazdasági területeknél. Vajon miért van ez így? A válasz egyszerű: amíg az erdő, mező talaja általában laza, a mezőgazdasági területeket még meg is művelik, tehát rendszeresen lazítják a talaját, addig a földutak felületét csak tömörítik az arra járók. A laza talaj pórusaiba gyorsabban elszivárog a nedvesség, a leesett csapadék, mint a már keményre taposott utakon, ahol ez sokkal lassabb folyamat.
Erre még rátesz egy lapáttal az, ha a felázott talajú utakon végigmegy néhány nehéz mezőgazdasági, vagy erdőgazdasági munkagép, ezek kerekei ugyanis mélyre süllyednek a talajba, kiszorítják belőle a vizet, ami aztán már nem is tud visszaszivárogni a talajba, hiszen a kerekek alatt még jobban összetömörödik a talaj. Ugyanezt észre lehet venni látogatottabb teljesítménytúrákon is: amíg esős időben az elsőként indulók csak egy kicsit mélytalajúnak látják az utat, addig az utolsók már a sárban tapicskálnak, hiszen a népes mezőny kitaposta a vizet a talajból!
Külön is kiemelném még a tarvágásokat! Sokszor találkozunk az erdőket járva ilyen területekkel, és megmondom őszintén, itt borzalmas nagy sár tud kialakulni! Az egész térséget összejárják nehéz erdei munkagépekkel, a tarvágáshoz vezető erdei utakat is széttapossák ezek a járművek.
Összefoglalás
Eddig megvizsgáltuk a körülményeket, most próbáljunk meg döntést hozni: lesz-e sár a túránkon, avagy nem? Nem lesz könnyű, az eredmény sem lesz tökéletes, de az összegyűjtött adatokból csak ennyire vagyunk képesek!
Először vegyük a lehullott csapadék mennyiségét! Mészkőhegységekbe még havi 80-100 mm csapadék után is érdemes elindulni túrázni, egyéb középhegységekben az elmúlt 30 nap során lehullott 50-60 mm csapadék sem veszélyes. Viszont az alacsony dombsági, vagy síkvidéki földutakon már elgondolkodtató a 30-40 mm eső is, főleg, ha ennek a mennyiségnek a többsége az elmúlt két hétben hullott le! Persze mindezt felülírhatja a már említett taposás, ha az utakat az eső után jól összejárták előttünk a járművek, akkor garantált a sár! Tehát sok eső után sík vidékre indulni túrázni erősen rizikós! Ugyanez az erdőkre is igaz, amikor a téli, kora tavaszi erdőgazdasági munkák során a járművek alaposan összejárhatták, sárossá tehették az utakat.
Nézzük meg a jelenlegi időjárást, illetve a következő pár napra várható hatásokat! Ha most napos, szeles időszak van a túránk területén (jellegzetesen front utáni helyzet) és tartósan szép idő várható, akkor bízhatunk abban, hogy a szél és a nap sokat fog majd javítani a helyzeten a következő napokban! Minél melegebb időszak következik, illetve minél erősebb szél várható, annál jobb állapotokat várhatunk már rövid távon is!
Alapkitétel, hogy télen, vagy tél végén, a tartósabb fagyok megszűnése után ne induljunk rögtön sík vidékre túrázni! A talaj mélyebb rétegei még át vannak fagyva (extrém esetben, egy-egy hidegebb tél után akár 30-40 cm mélyen is), ez gátolja az olvadék, az eső talajba szivárgását, ráadásul ekkor csak a szél segítheti a felszíni víz párolgását, a nap még nem süt eléggé erősen ahhoz, hogy jelentősen segíthessen benne. Ezek a jellegzetesen belvizes időszakok. Javaslom, hogy síkvidéki túrák előtt nézzük meg a belvíztérképet is, hiszen itt fokozatokkal jelzik egy adott területen a belvízveszélyt.
Ritkán sárosak ősszel a lehullott avarral befedett ösvények, erdei utak, bár, ha a lombok pocsolyákra hullanak, akkor az avarréteg alatt meglepetések rejtőzhetnek! A füves mezei, erdei keréknyomok sem szoktak sárosak lenni. Sajnos, hiába emlékszünk ilyen útvonalakra régebbi túráinkról, az eltelt időben ezek megváltozhattak, elég csak arra gondolni, hogy ezek a füves keréknyomok, avar borította utak gyorsan sártengerré változhatnak, csak menjen végig rajtuk pár traktor, vagy más munkagép!
Amúgy pedig érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon mi bajunk lehet a sártól? Nyilván egy kicsit belassít bennünket, tehát több időt kell tervezni egy adott szakaszra, na de ezen túlmenően? Ha attól félünk, hogy esetleg elcsúszunk, és jó összesarazzuk magunkat, ahogy a földön dagonyázunk, akkor vigyünk magunkkal túrabotokat, ezekkel alaposan megnövelhető a lépésbiztonság. Sárban hasznos lehet egy bakancsra húzható csúszásgátló (hómacska) is, mivel a fogai belemélyednek a sáros talajba, így nem tudunk csúszkálni, „korcsolyázni” a felszínén. Ha magasszárú bakancsot húzunk, akkor még a saras lé sem tud befolyni a cipőnkbe és ha attól félnünk, hogy összekenjük menet közben a sárral a nadrágunkat, akkor húzzunk kamáslit! Szóval nem vagyunk cukorból, nem fogunk elolvadni egy kis sáros víztől, de persze én sem indulok puszta élvezetből ilyen utakra túrázni! Ezt inkább meghagyom azoknak, akik munkájuk kapcsán kénytelenek ilyenkor is kimenni az erdőkbe, mezőkre!
Zárszó
Nos ennyi lett volna az egész! Ha valaki ezt végigolvasta, akkor láthatja, abszolút bizonyossággal soha nem tudjuk megmondani, hogy túránkon mekkora sárral fogunk találkozni! Tehát akkor mindaz, amit fentebb leírtam, csak rizsa, felesleges szájlengetés lenne? Szerintem egyáltalán nem az, ugyanis még a legtapasztaltabb túrázók sem tudnak előzetesen ennél többet mondani egy adott túraterepről! Talán pont emiatt is szokták néha „lepattintani” a tapasztalatlanabb érdeklődőket, hiszen nekik sincs a zsebükben a bölcsek köve! Szóval maradjunk annyiban, hogy a sárviszonyok mindig is az egyik legnehezebben előre tervezhető dolgok maradnak a túráink során, de úgy gondolom, nem árt az utunk előtt végiggondolni a fentebb leírtakat!
A poszt képeit válogatva nagy élvezettel keresgéltem a sokéves fotóim között, és választottam ki közülük a sáros utak fényképeit. Nincs sok ilyen képem, hiszen nem a sár volt sohasem a fő fotótémám, de a bemutatott példáknál pontosan leírom, milyen körülmények között találkoztam az adott állapotokkal. Talán ezekből is le lehet vonni bizonyos következtetéseket. Ezen kívül arra kérlek benneteket, olvasókat, amennyiben bármit hozzá tudtok tenni az itt leírtakhoz, vagy valamit rosszul tudok, írjatok egy kommentet!
