Az Útravaló előző részében annak igyekeztem utánajárni, hogy élnek-e veszélyes állatok a magyar erdőkben, és csak a ragadozó emlősök, valamint a kígyók után a poszt végén említettem meg, hogy szerintem a kullancsok a legveszélyesebb élőlények, melyekkel találkozhatunk a természetben. Ezt a véleményem továbbra is fenntartom, de úgy gondolom, érdemes alaposabban körülnézni nem csak a rovarok között, hanem nagyobbat merítve az ízeltlábúak törzsében, hiszen rengeteg kellemetlenséget tudnak okozni!
Tehát ebben a posztban azokról a néhány milliméteres, vagy legfeljebb két-három centis élőlényekről lesz szó, melyek gondokat, problémákat okozhatnak, ha összeakadunk velük. Kullancsok, darazsak, méhek, pókok, hangyák, böglyök, szúnyogok milliárdjai vesznek körül bennünket már abban a pillanatban is, amikor kilépünk a lakásunk ajtaján – sőt kisebb számban még az otthonunkban is, de vajon mennyire veszélyesek ezek az élőlények és mit tehetünk ellenük? Járjuk egy kicsit körbe ezt a témát is!
A kullancsok
Kullancs egy ujjbegyen [101]
A veszélyesség rangsorának élén – legalábbis szerintem – a kullancs található. Nem csupán az erdőkben, mezőkön akadhatunk össze vele, de már megtalálható a városi parkokban, ligetekben, kertekben, sportpályákon is. Gyakorlatilag a lebetonozott, leaszfaltozott térségek kivételével mindenhol jelen lehet, ahol a szabadban tartózkodunk! [1] A szakirodalom szerint az aljnövényzetben mozognak, és onnan sodródnak a testünkre, ruhánkra, amikor elhaladunk mellettük, és nem képesek ugrani, valamint fára mászni. Ennek kicsit ellentmond, hogy már találkoztam olyan kullanccsal, amelyik egy mátrai tölgyesben pottyant fentről a pólómra!
Kora tavasztól késő őszig bármikor találkozhatunk velük, a tavasz és az ősz a legaktívabb időszakuk, télre megbújnak az avarban és megpróbálnak áttelelni. [2] Több enyhe tél után a számuk jelentősen megemelkedhet, egy-egy tartósabb, több hetes fagy viszont hosszú időre visszavetheti a számukat. Fejlődésük több szakaszból áll: lárva és nimfa stádiumok után érik el a teljes fejlettséget (ezt az állapotot imágónak is nevezik). Természetesen a méretük is egyre növekszik az állapotok váltása során.
A testünkre kerülve a kullancs egy jó helyet keres a vérszívásra, ezért messzebb elvándorolhat akár a ruhánk alatt is onnan, ahol a bőrünkre került. A számára megfelelő helyen belefúrja a fejét a bőrünkbe és elkezdi szívni a vérünket. Általában akkor vesszük csak észre, amikor a túránk végén levetjük a ruhánkat. Persze a túra végén célszerű is alaposan megvizsgálni a testünket, keresni rajta a kis potyautasokat.
A kullancsok elterjedtsége Magyarországon [102]
Mit tegyünk, ha észreveszünk magunkon egyet?
Semmiképpen se kenegessük olajjal, krémmel, és ne próbáljuk a testét se nyomogatni! Mivel a kórokozók a kullancs bélrendszerében találhatóak, az a legrosszabb, ha visszaöklendezi a kiszívott vérünket! Kiszedéséhez használjuk a patikákban is kapható kullancseltávolító kanalat, de egy közönséges csipesz is megteszi. A fej és a test közötti nyaki részen fogjuk meg és lassan, de határozottan húzzuk ki a bőrünkből! Nem probléma, ha a feje beleszakad a bőrünkbe, az később kilökődik magától is. [3]
Kullancseltávolítás csipesszel [103]
Miért is veszélyes a kullancs?
Magyarországon két betegséget terjeszthet: a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást (kullancs encephalitis) és a Lyme-kórt. Az előbbi nagyon súlyos tünetekkel járhat, nem gyógyítható, maradványtünetei, például fejfájás, memóriazavarok, görcshajlam, idegkárosodás akár egy életre szólók lehetnek! [5] Jó hír, hogy védőoltással a betegség megelőzhető!
Úgy gondolom, a túrázók, természetjárók akkor járnak el a legokosabban, ha beoltatják magukat kullancs encephalitis ellen! Az immunizálás három oltásból áll, a másodikat az első után 1-3 hónappal kell beadni, az utolsót pedig a második után 9-12 hónappal. Ezután 5 évente emlékeztető oltás szükséges csak. A védettség legkorábban a második oltás után két héttel alakul ki. Magyarországon 2017-ben 16 bizonyítottan kullancs által terjesztett eset volt! [4] Annyit azért megjegyeznék, hogy ne most, a Covid-19 elleni oltások dömpingjében zavarjuk a háziorvosunkat a kullancs encephalitis elleni védőoltásunk beadásával, várjuk meg vele a vakcinázás lecsengését!
A Lyme-kór bakteriális fertőzés, és sokkal gyakoribb a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásnál! Első jele a kullancsharapás helyén megjelenő bőrpír. Néhány napon keresztül látható csupán a piros folt, aztán fokozatosan eltűnik. A súlyos szimptómák sok esetben csak évek múltán jelentkeznek, ilyenkor már nagyon nehéz egy régi kullancscsípéshez társítani azokat, ezért a Lyme-kórt általában félrekezelik! Súlyos állapotromlás és életre szóló krónikus betegség jöhet létre, változatos ízületi, vagy szív- és érrendszeri panaszokkal.
A Lyme-kór fertőzés jele a bőrön a jellegzetes bőrpír [104]
Tehát ezért is fontos, hogy túra után, többnapos túra esetén naponta ellenőrizzük a bőrünket kullancs, vagy bőrpír után kutatva! Ha észrevesszük magunkon, vagy társunkon a jellegzetes piros foltot, nem kell rögtön orvoshoz rohanni, fejezzük be nyugodtan az akár többnapos túránkat, de utána feltétlenül keressük fel a háziorvosunkat és mondjuk el neki, hogy Lyme-kórral fertőződtünk meg. Ő aztán elrendeli majd számunkra a megfelelő antibiotikum kúrát. 2017-ben 1480 Lyme-kóros esetet jelentettek hazánkban! [4] Körülbelül tíz évvel ezelőtt egy túrámon én is összeszedtem ezt a fertőzést, de az antibiotikum kúra, úgy néz ki, segített.
És egy megjegyzés: amikor egy többnapos, sátras megmozdulásomon elkaptam a Lyme-kórt, még nem tudta a háziorvosom, hogy rendszeresen járok az erdőben. Hosszú ideig kellett bizonygatnom neki, hogy igenis, ott volt a derekamon a piros folt, de mire eljutottam hozzá, már eltűnt! Ezért azt tanácsolom, inkább készítsünk a foltról a mobilunkkal egy képet, így sokkal könnyebben meggyőzhetjük a háziorvosunkat!
Hogyan tudunk védekezni a kullancsok ellen?
A zárt ruha mindenképpen előny, de nyári hőségekben senki sem túrázik tetőtől talpig felöltözve. A hosszú szárú nadrág azonban nem csak a csaláncsípés ellen véd, de a kullancsok bőrünkre jutását is megakadályozza az aljnövényzetből. Ne heverésszünk a fűben, mert ilyenkor könnyen a ruhánkra kapaszkodhatnak. Mindenképpen használjunk valamilyen kombinált kullancs- és szúnyogriasztót, a tájékoztatójában előírt gyakorisággal fújjuk is be vele magunkat! És a legfontosabb: a túranap végén alaposan nézzük végig a bőrünket!
Méhek, darazsak
Virágport gyűjtögető háziméh (Apis mellifera). Hossza kb. 16 mm [105]
Bármikor összeakadhatunk velük, még túráznunk sem kell hozzá! Azonban vegetációs időszakban túra közben gyakran el kell majd haladunk kitelepített méhkaptárok mellett, egy darázsfészket óvatlanul megbolygatva pedig az agresszív darazsakkal is számolnunk kell! Jó dolog, ha korábbi tapasztalataink alapján már tisztában vagyunk azzal, hogy allergiások vagyunk-e a csípésükre, avagy sem! Én nem vagyok allergiás rájuk, de sajnos nem mindenki ilyen szerencsés! A következőkben dr. Mezei Györgyi, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika allergológus szakorvosa nyilatkozatát adom közre kivonatolva: [6]
A méh vagy darázscsípés helyén kialakuló piros, fájdalmas duzzanat nagyon kellemetlen, leggyakrabban azonban veszélytelen. A rovarcsípésekkel méreganyag kerül a szervezetbe, ez pedig minden esetben kisebb-nagyobb helyi reakciót, akut gyulladást vált ki, ami gyerekek esetében még látványosabb lehet. Ha azonban az a csípés helyével egybefüggő területen jelentkezik, függetlenül attól, hogy milyen ijesztően néz ki vagy mennyire tartós, nem ad okot aggodalomra. Ilyenkor antihisztamin tartalmú, viszketéscsillapító és gyulladáscsökkentő kenőcsök használatát, a bőrfelület hűtését, illetve ha végtagról van szó, annak felpolcolását javaslom.
Veszélyt jelent viszont, ha valaki véletlenül lenyeli a darazsat vagy a méhet. A szájban, garatban kialakuló duzzanat ugyanis elzárhatja a felső légutakat és légzési nehézséget, akár fulladást okozhat. Ilyen esetben nincs idő mérlegelni: azonnal ki kell hívni a mentőt. Szintén tragédiát okozhat, ha a csípést követő 30 percen belül életveszélyes, egész szervezetet érintő allergiás reakció, anafilaxia jelentkezik. Ilyenkor súlyos hasi görcs, hasmenés, hányás, testszerte megjelenő csalánkiütés, sápadtság, nyelési zavar, szédülés, ájulásérzés, szájban vagy szemben jelentkező duzzanat, köhögés, torokszorító érzés, sípoló vagy nehézlégzés, de akár eszméletvesztés is előfordulhat. Ez azonnali sürgősségi ellátást igényel: be kell adni a combizomba a betegnél lévő életmentő adrenalin injekciót (ha már tud az allergiájáról, általában magánál hordja), és azonnal mentőt kell hívni. Életveszélyes anafilaxiát egyébként hazánkban csak a méh és a darázs mérge okozhat, a többi rovar csípése csak jórészt ártalmatlan, helyi reakciót vált ki.
Lódarázs királynő (Vespa crabro). Hossza akár a 35 mm-t is elérheti [106]
Végül közreadnám egy gyógyszerész túrázó ajánlását: enyhébb allergiás reakciók esetén ő a CETIRIZIN HEXAL 10 mg filmtablettát javasolja. Mivel antihisztamin tartalmú, általános allergiagyógyszerként is alkalmazható.
Böglyök
A kétfoltos pőcsik (Chrysops relictus) az emberi bőrön. A böglyök akár 2,5 centesre is megnőhetnek. [107]
Már több kellemetlen tapasztalatom volt a böglyökkel, ugyanis úgy látom, a kombinált szúnyog és kullancsriasztók teljesen hatástalanok velük szemben! Mivel melegkedvelő rovarok, főként meleg napokon a déli órákban találkozhatunk velük. Csak a nőstények vérszívók, a hímek békés virágporgyűjtögetők. Mivel többféle állat vérét is szívják, a betegségeiket is terjeszthetik, így például a tularémia, lépfene, lovak fertőző kevésvérűsége, sertéskolera, száj- és körömfájás. [7]
A fentebb leírtak persze nem jelentik azt, hogy minden bögöly fertőzött ezekkel a nyavalyákkal, de ha a túránkon megcsípett bennünket egy bögöly és utána szokatlan tünetekkel jelentkező betegséget veszünk észre magunkon, akkor érdemes elmondani ezt a bennünket kezelő szakorvosnak is. Szerintem a zárt ruházat és a menekülés az, ami egyedül célravezető a böglyök ellen.
Pókok, hangyák, egyéb ízeltlábúak
Táplálkozó keresztespók. Az óriás keresztespók nőstényének testnagysága 25 mm is lehet! [108]
Egzotikus tájakon játszódó kalandfilmekben szoktak feltűnni a szőrös, tenyérben még éppen elférő pókok, az emberevő hangyák bolyai, halálos csípésű skorpiók és más egyéb különleges rovarok. Hazánkban ilyenek nem őshonosok a természetben, a mostani klímánkon nem is képesek áttelelni. Az alábbiakban egy, a Greenfo.hu-n megjelent cikkből [8] közölnék részleteket:
Egyetlen család kivételével a Magyarországon élő pókok mindegyike „mérges”, zsákmányukat méreggel ölik meg, de a mérgük az esetek 99,9%-ban emberre teljesen ártalmatlan. E mérgek előállítása nagy energiaigényű folyamat, a zsákmány megszerzése a cél vele, s nem a nagyobb testű ragadozók megfélemlítése (ellentétben például a darazsakkal). Ezért a hazánkban élő pókok nagy többsége ilyen célra nem is pazarolja. Olyan történetek, mint például egy pók valakit rendszeresen megmar, amíg alszik, minden valóságalapot nélkülöznek. A pókok ízeltlábúakkal táplálkoznak, az ember nem préda, vagy táplálékforrás számukra, hanem veszélyforrás, ezért – amíg tehetik – menekülnek előle.
A pókok mérgében található fehérjék nem váltanak ki allergiás reakciót. Amióta írott történelmünk van, ilyenről nem született tudományos publikáció, se orvosi, se arachnológiai téren. Abból kifolyólag, hogy a hazai pókjaink emberekre abszolút veszélytelenek, az orvosi egyetemen sem tanítanak róluk semmit!
Tűzhangyák. A dolgozók 4-6 mm-es nagyságot érhetnek el. [109]
Skorpiók Magyarországon nem honosak, [9] tehát rájuk nem érdemes sok szót vesztegetni, de nézzünk körül a hangyáknál, náluk mi a helyzet? Ők inkább csak kellemetlenek, amikor megmásszák az ennivalónkat, egyedül a tűzhangyák (Myrmica rubra) csípése az, amelyik fájdalommal jár. A tűzhangyák előbb megmarva áldozatukat lehorgonyozzák magukat annak testfelszínén, majd a marási pont körül körbeforogva több helyen szúrnak. Csípésük ezért jellegzetes, ugyanis egy középső marási nyomot szúrási helyek vesznek körbe. A fullánk nélküli hangyafajok pedig teljesen ártalmatlanok. [10]
A szúnyogok
Ázsiai bozótszúnyog (Aedes japonicus) [110]
Utoljára hagytam ezeket a kellemetlen kis vérszívókat, ugyanis mostanában sokszor felmerül, hogy a globális felmelegedéssel Magyarországon is megjelentek egyes trópusi megbetegedéseket terjesztő fajaik. Mi is ezzel a helyzet? Itt az ÁNTSZ által kiadott tájékoztatót ajánlom tanulmányozásra. [11] Ebből közölnék egy rövid összefoglalót a következőkben. A szövegben lévő kiemelések tőlem származnak.
Hazánkban több mint 50 csípőszúnyog faj honos. Ami közös bennük, hogy a nőstény szúnyogok alkalmanként gerinces állatok vérét szívják. A legtöbb szúnyogfajnak meghatározott táplálékpreferenciája van, több faj például a madarak vagy éppen a kétéltűek vérét részesíti előnyben. A csípőszúnyogok csak egy kis csoportja kedveli az emberi vért. Vannak olyan fajok azonban, melyek emberi és állati vért egyaránt szívnak.
A szúnyog csípésekor a nyálával számos különböző anyagot juttat szervezetünkbe (pl. különböző fehérjéket, véralvadásgátlót, emésztő enzimeket) Az idegen anyagok jelenlétére szervezetünk allergiás reakcióval válaszol, melynek jellemző tünetei: viszketés, fájdalom, duzzanat, bőrpír. Mint más allergiás reakcióknál is, javarészt az ember immunrendszerétől és a bejutó testidegen anyag mennyiségétől függ a tünetek súlyossága. Van, akinél alig észlelhető a csípés, míg másoknál nagyobb duzzanat, komolyabb bőrpír, illetve viszketés jelentkezik.
A médiában gyakran találkozhatunk olyan hírekkel, hogy „súlyos betegségeket terjesztő trópusi szúnyogok” jelennek meg hazánkban. Ezek a hírek gyakran téves vagy félreérthető információkat közölnek. Mi is akkor a helyzet ezzel kapcsolatban?
Koreai szúnyog (Aedes koreicus) [111]
Európában az elmúlt két évtizedben több olyan szúnyogfaj jelent meg, melyek korábban nem fordultak elő itt. Ezek alapvetően trópusi területeken élő szúnyogfajok. Elsősorban a megnövekedett személy- és áruforgalom eredményezte bejutásukat és tovaterjedésüket Európában. Életmódjuk miatt sikeresen meg tudtak telepedni a legtöbb dél-európai országban, a városi környezet kedvez szaporodásuknak. Az éghajlat szab határt terjedésüknek.
Hazánkban a közegészségügyi szakemberek 2014 óta célzottan vizsgálják az behurcolt szúnyogfajok elterjedését. Három olyan behurcolt szúnyogfajt észleltek hazánkban, melyek eredeti élőhelye Délkelet-Ázsia. Az ázsiai bozótszúnyogot (Aedes japonicus) és a koreai szúnyogot (Aedes koreicus) megtelepedettnek tekintjük, de csak a dél-nyugati országrész egyes területein. Az ázsiai tigrisszúnyogot (Aedes albopictus) pedig pontszerűen tudták kimutatni néhány településen, megtelepedése bizonytalan, az időjárás függvénye. Jóllehet az idegenhonos szúnyogfajok elterjedése hazánkban néhány kis területegységre korlátozódik, megjelenésükre a jövőben az ország több területén számítani lehet.
A hazánkban előforduló szúnyogok által terjesztett legfontosabb betegség a nyugat-nílusi láz. Szintén szúnyogok közvetítésével terjed, de járványügyi szempontból kevésbé számottevő az usutu vírus és a dirofilariosis (bőrférgesség). Magyarországon szúnyogok terjesztette egyéb fertőzést csak behurcolt esetként írtak le. Ez azt jelenti, hogy a beteg külföldön kapta meg a fertőzést, majd hazatérése után diagnosztizálták a megbetegedését.
A fertőzés átviteléhez az alábbi eseménysornak kell teljesülnie:
- A szúnyognak hordoznia kell a kórokozót. Ezt a szúnyog korábbi csípésével veheti fel egy fertőzött állatból vagy emberből. A kórokozónak kellően nagy mennyiségben kell jelen lennie a gazdaállat (fertőző forrás) vérében, hogy azt a szúnyog felvehesse.
- A szúnyogban a kórokozónak általában fejlődnie vagy szaporodnia kell, illetve be kell kerülnie a szúnyog nyálába. Ehhez legtöbbször időre (napok, vagy akár hetek) és megfelelő hőmérsékletre van szükség. A kórokozók esetenként magát a szúnyogot is legyengíthetik, megbetegíthetik.
- A szúnyognak a kórokozót fertőzőképes állapotban, megfelelő mennyiségben kell átadnia a következő vérszívással az új gazdának.
- Az új gazdának fogékonynak kell lennie a fertőzésre.
Ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) [112]
Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy a második és a harmadik pont között a szúnyognak valahogy (például egy gyümölcsszállítmánnyal) el kell jutnia hazánkba, ugyanis nálunk ezek a betegségek nincsenek jelen!
Tehát egyelőre nem kell megijednünk attól, hogy komoly esélyünk van valamilyen trópusi nyavalya szúnyogcsípés általi elkapására! Általában véve azt javaslom, hogy túráink során folyamatosan használjunk valamilyen kombinált szúnyog- és kullancsriasztót, így nem kell állandóan a szúnyogcsípéseinket vakargatnunk.
És ezzel a végére is értem annak, hogy mire kell figyelnünk, ha túrára indulunk Magyarországon. Nem szerettem volna senkit megijeszteni a fentebb leírtakkal, de jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy veszélyes világban élünk és a globális felmelegedés hosszútávú hatásaival is számolnunk kell a jövőben!
Felhasznált irodalom:
[1] http://kullancsveszely.hu/page/kullancs
[2] https://fmc.hu/2018/04/07/tudtad-hogy-aprilistol-a-legaktivabb-a-kullancs/
[3] http://www.kullancs.hu/doc/Mittegy%C3%BCnkSHORT.pdf
[4] http://kullancsveszely.hu/page/betegsegek
[5] https://oltokozpont.hu/hu/oltas/14/kullancsencephalitis
[6] https://semmelweis.hu/mediasarok/2015/08/03/meh-es-darazscsipes-veszelytelen-vagy-halalos/
[7] https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%B6g%C3%B6lyf%C3%A9l%C3%A9k
[8] https://greenfo.hu/hir/tevhitek-es-tenyek-magyarorszag-pokjainak-marasarol-veszelyessegerol/
[9] https://hu.wikipedia.org/wiki/Skorpi%C3%B3k
[10] http://www.oek.hu/oek.web?nid=161&pid=1
[11]https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/WN_lakossagi_tajekoztato/ szunyog_tajekoztato.html
Képek:
[101] http://kullancsveszely.hu/page/kullancs
[102] https://infostart.hu/eletmod/2018/07/06/tamadnak-a-kullancsok-itt-a-terkep-hogy-merre
[103] https://femina.hu/gyerek/lyme-kor-tunetek/
[104] https://femina.hu/gyerek/lyme-kor-tunetek/
[105] https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1zim%C3%A9h#/media/F%C3%A1jl:European_honey _bee_extracts_nectar.jpg
[106] https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%B3dar%C3%A1zs#/media/F%C3%A1jl:Vespa_ crabro_germana_05.jpg
[107] https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%B6g%C3%B6lyf%C3%A9l%C3%A9k#/media/F%C3%A1jl: Daas_op_been_(omgeving_Goor).jpg
[108] https://dka.oszk.hu/024000/024060/1284291101_nagykep.jpg
[109] https://antsite.eu/myrmica-rubra/
[110] https://www.ecdc.europa.eu/en/disease-vectors/facts/mosquito-factsheets/aedes-japonicus
[111] https://www.ecdc.europa.eu/en/disease-vectors/facts/mosquito-factsheets/aedes-koreicus
[112] https://en.wikipedia.org/wiki/Aedes_albopictus#/media/File:CDC-Gathany-Aedes-albopictus-1.jpg
[113] https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%B6g%C3%B6lyf%C3%A9l%C3%A9k#/media
/F%C3%A1jl: Stratiomys_chamaeleon_bl2.JPG
[114] https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%B6g%C3%B6lyf%C3%A9l%C3%A9k#
/media/F%C3%A1jl: Stratiomys_chamaeleon_bl2.JPG
[115] https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1zim%C3%A9h#/media/F%C3%A1jl:Honeybee
_landing_on_ milkthistle02.jpg
A címkép fotómontázsa a 101, 106, 107, 108, 110, 112, 114 és 115 számú képekből készült.
